Ezennel a „hírös városként” ismert alföldi nagyváros, Kecskemét belvárosába invitáljuk!
Webkameránkkal a nap bármely szakában képet adunk a város Főteréről.
A Havi Boldogasszonyról elnevezett szegedi gótikus templom az Alföld egyik legjelentősebb középkori műemléke, a XV. század második felében alakították át az Árpád-kori Szent Péter-templomból.
A neoromán evangélikus templomot Halmay Andor és Porzsolt Ernő tervezte, 1882-ben építették.
A kápolna eredetije 1739-ben, az egy évvel korábbi pestisjárvány után épült fogadalmi templomként a város központjában, az egykori Szent Demeter-templom előtti téren, a mai Hősök kapuja helyén. Később kétszer is lebontották, és némileg átalakítva más helyen újjáépítették. 
A kubisztikus felépítésű templomot 1941-44 között építették Borsos József tervei alapján.
A neobarokk templomot 1930-1936 között építették Magyari Nándor és Pozsonyi Zoltán tervei alapján. 
Az 1862-63 között emelt kecskeméti evangélikus templom épületét Ybl Miklós tervezte a késő romantika szellemében.
Az 1820 óta önálló plébániával rendelkező Kunhegyesen 1831-ben szentelte fel a Szentháromság templomot Pyrker László egri érsek. A klasszicista stílusú épületet 1832-ben fejezte be Homályossy János, ahol egyedülálló miseruha-gyűjtemény tekinthető meg.
Az ország második legnagyobb református temploma, az „Alföld katedrálisa”, Kunhegyes jelképe a központban található. 1827-ben kezdték építeni Homályossy Ferenc ácsmester tervei szerint – eredetileg egytornyú templomként. Az építést Griesner József egri építőmester kezdte, de viselkedése miatt a település vezetősége felbontotta vele a szerződést, és Streimvölger Mihály egri építészmester folytatta, Hild József tervei alapján. Ekkor, 1841-ben, vetődött fel a templom kéttornyúra tervezésének gondolata, és 1844-ben el is készült az épület.
A 64 m hosszú, 24 m széles, 65 m toronymagasságú épületet 1735-54 között között építették olasz barokk stílusban Mayerhoffer András tervei alapján, Patachich Gábor érsek kezdeményezésére. A jelenlegi székesegyház helyén valamikor három templom is állt, az első közülük Szent István idejében épülhetett, és a 19. században találták meg a romjait. Az orgonát 1923-ban készítette a pécsi Angster orgonaépítő cég, de ezt az I. világháború idején leszerelték hadi célokra. Az utána elkészült orgonát 1985-ben újították fel.
A református templomtól nem messze álló barokk stílusú műemlék templom 1774-ben épült. A szószék és a keresztelőkút 1790-ben készült copf stílusban, és az oltárképeket az abádszalóki születésű Kovács Mihály festőművész festette 1870-73 között.
A községben található két műemlék jellegű református templom közül az abádi 1789-ben épült barokk stílusban. Jellegzetessége a homlokzat előtti szögletes, vaskos torony. A település legöregebb orgonája az 1899-es építés során teljesen tönkre ment, és csupán 2003-ban készítette el a hollandiai Johannus Orgonagyár az új hangszert, amely kiváló lehetőséget nyújt orgonaversenyek előadására. A templom külső és belső felújítása 1998-2002 között történt.
A szalóki templom 1822-ben épült későbarokk stílusban, s jelenleg elég rossz állapotban van. Mellette található a lelkészlak és a református iskola.
A Wattay család által 1718-tól betelepített evangélikus szlovákok templompot építettek Kiskőrösön, amit a kalocsai érsek katonái leromboltak és felgyújtottak 1730-ban. II. József türelmi rendeletét követően foghattak hozzá a hívek új templomuk felépítéséhez 1783-ban. Ezt a neogótikus stílusú, 2000 férőhelyes templomot használja napjainkban is a gyülekezet. Érdekességként tartják számon, hogy a gyermek Petőfi Sándort itt keresztelték meg a születését követő reggelen, 1823. január 1-én. Mindezt bizonyítja a keresztelési anyakönyve is.
A Csaroda-patak tóvá szélesedő szakasza mellett áll a református műemlék templom, a románkori építészet egyik remeke. A 13. sz. második felére tehető az eredetileg családi monostorként használt templom építése, mely a Káta nemzetségbéli Csernavodai Gábor nevéhez fűződik.
A város legrégebbi épülete, a városházával szemben, a 13. század vége, és a 15. század eleje között épült több ütemben. Eleinte a református és katolikus hívek közösen használták a templom épületét, majd 1647-től a ferencesrendi szerzetesek vezették a plébániát.
A Kecskemét belvárosában álló Nagytemplom a Duna-Tisza közének legnagyobb késő barokk műemléke, 1774-1806 között emelték Oswald Gáspár piarista páter tervei alapján. 
