Tiszafüred az Alföldön,
a Hortobágy szélén található. A Tisza-tó északkeleti partján
a régió legnagyobb települése és idegenforgalmi központja.
A környék a Kárpát-medencei bronzkor egyik legjelentősebb lelőhelyegyüttese, mivel találtak itt régészeti leleteket már az i.e. 1500-4400-ból, majd később az Árpád-korból is. A városról először 1273-ban olvashatunk Füred néven. A város a 16-18. század között többször lakatlan volt, és a 19. századtól kezd fejlődésnek indulni, amikor a mezővárosi szerepet betöltő településen megépült az első állandó tiszai híd, s ezzel együtt a Tiszafüredet Poroszlóval összekötő közút.
1849-ben Kossuth Lajos többször itt éjszakázott, mivel a szabadságharc hadseregének is itt volt a főhadiszállása. A város vasútvonala 1891-96 között épült meg, ami szintén nagy fejlődést jelentett a településen. Ennek a rohamos fejlődésnek vetett gátat az I. világháború, s ekkor mondott le mezővárosi rangjáról is a város, amit csak 1984-ben kapott vissza.
A Tisza-tó tiszafüredi része a Hortobágyi Nemzeti Park megalakítása óta védett, és
a város határában lévő Fekete rét nádasban majdnem 200 madárfaj figyelhető meg, kitűnő lehetőséget nyújtva ezzel az ökoturizmusnak. A tó középső része ideális a
vízi túrák számára, a városi
termálfürdőben pedig gyógyulást találnak a mozgásszervi, reumatológiai és nőgyógyászati panaszokkal idelátogatók.
A kézműves mesterségek közül híres a fazekasság, a bútorkészítés és kosárfonás, és
régebben itt működött Magyarország leghíresebb nyereggyártó műhelye is.
Kapcsolódó cikkek
Gulyás Vendégház és Lovas tanya Tiszafüred
Lovas túrák a Gulyás tanya szervezésében:
Tisza–tó – Nagykörü lovastúra:
4 éjszaka, 3 nap lovaglás teljes ellátással. Útvonal: Tiszafüred Gulyás-tanya – Tiszaderzs – Abádszalók – Kisköre – Tiszanána – Sarud – Poroszló – Négyes – Tiszavalk – Tiszabábolna – Dorogma – átkompolás a Tiszán – Tiszafüred Gulyás-tanya .
A túra útvonala lóháton 120 km.
Római Katolikus Templom, Tiszafüred
A központban, a református templom közelében található az 1822-27 között épült katolikus templom. A klasszicista stílusú, műemlék jellegű egyházi épület a Magyarok Nagyasszonya nevet viseli. Helyén egy 1785-ben épült nádfedeles vályogtemplom állt, amin hamar meglátszódtak az idő nyomai. Lebontása után került sor a jelenleg is látható építmény elkészítésére. A Mária mennybemenetelét ábrázoló oltárképet Balkay Pál festette a 19. század közepén. 1939-ben a templomot kibővítették.
Református templom, Tiszafüred
Füred első, műemlék jellegű temploma, valamikor a 12. században épülhetett. Az évszázadok során a város török kézre került, többször történtek hatalmas pusztítások, és többször volt lakatlan. Ennek hatására a református templomot is több alkalommal kellett átépíteni, ami miatt több stílus jegyeit hordozza magán, bár legjellemzőbb a késő barokk és a klasszicista stílus. Gazdagon aranyozott berendezését 1870-ben készítette egy ismeretlen nevű helyi mester, az orgona pedig Mooser Lajos munkája nyomán készült 1869-ben. Az 1983-as felújítás alatt két 1230-ból származó ablakot találtak a templomban.
Lipcsey-kúria, Tiszafüred
Az 1840 körül Lipcsey Imre által épített klasszicista stílusú, kontyolt nyeregtetős kúriában találkozott Kossuth és Görgey 1849. március 4-5-én. 1952-től a Kiss Pál Múzeum működik itt, amely az ország első falumúzeumaként nyílt meg 1949-ben. Kiss Pál az 1848-49-es szabadságharc egyik tábornoka volt, és a harcok után Tiszafüreden telepedett le. Az 1877-ben alapított gazdag helytörténeti és néprajzi gyűjtemény nagy része az I. világháború során elpusztult, széthordták. Jelenleg régészeti, néprajzi, történeti és természettudományi anyagok tekinthetők meg, köztük két Kossuth-levél is.
Csárdamúzeum, Meggyes-csárda, Tiszafüred
Csárdamúzeum, Meggyes-csárda: A 19. század közepén még működő hortobágyi csárdák egyik utolsó hírmondója az 1760-70 között épült Meggyesi-csárda, ahol jelenleg a Csárdamúzeum működik. Az épület helyiségei és belső berendezése a kecskelábú asztalokkal, lócákkal, fogason függő szűrökkel, kulacsokkal a 19-20. század századfordulós hangulatát idézik vissza.
