Keresés
Google

Hirdessen velünk!

Tisza Lodge Tiszaderzs

Puszta.com 
- A magyar Alföld lapja
Helyi információ --> az Ön hirdetése
+
15% nyomtatási kedvezmény

Webkamera

Webkamera Kecskemét
Ezennel a „hírös városként” ismert alföldi nagyváros, Kecskemét belvárosába invitáljuk!



Webkameránkkal a nap bármely szakában képet adunk a város Főteréről.

Szolnok


Honlap:
http://info.szolnok.hu


Szolnok Jász-Nagykun-Szolnok megye székhelye, a Tisza és a Zagyva összefolyásánál, fontos szárazföldi és vízi utak találkozásánál fekszik.


TÖRTÉNETE

A város egy tiszai átkelő hely körül kezdett kialakulni a honfoglalást követő években. Szent István az 1030-as  években a tulajdonába tartozó, vám- és harmincad helynek megtett átkelő körül kiépülő településen várispánságot alapított. Nevét első ispánjáról, Szolnokról kapta, akit 1046-ban Szent Gellérttel együtt öltek meg a fellázadt pogányok. Első írásos említését, Zounok alakban, egy 1075-ös, I. Géza által kiadott adománylevélben találjuk.

A várispánsághoz tartozó vármegye eleinte csak a Szolnok körüli településeket fogta össze, később Erdély határán túlra, a  Dés vidéki sóbányákig terjedt ki. Szolnok és várispánjának szerepe ezzel jelentősen megnövekedett, az ispán gyakran az erdélyi vajda tisztségét is viselte, és egyik fontos feladata a Szolnokon keresztül Budára tartó Szamos vidéki sószállítás felügyelete lett. Szolnok, emellett, egyházi központtá, főesperességgé is vált ebben az időben.

A tatárok dúlásakor Szolnok szinte teljesen elnéptelenedett, IV. Béla ezért az 1240-es években új lakosságot költöztetett bele.

A város fejlődésén a 15. században sokat lendített Zsigmond király rendelete, amely Szolnok lakóinak harmincad- és vámmentességet adott.

A 16. század közepén, a török elleni harcokra készülve, a várost fontos védelmi helynek jelölték ki, ezért várát megerősítették, a várost fallal és vizes árokkal vették körül.

A török hódoltság idejét Szolnok mint az ország egyik legfontosabb török katonai és közigazgatási központja vészelte át.

A törökök kiűzése a városból, majd az utána következő időszak, a Rákóczi-szabadságharc eseményei nagy pusztulást hagytak maguk után. Az ezt követően alig éledni kezdő várost 1739-ben egy ciklon és a vele támadó tűzvész döntötte romba.

A városnak tehát újra szinte a semmiből kellett felépülnie, amiben a 19. század reformkori újításai, a Tisza szabályozása, a gőzhajózás megindulása és a vasút - a Pest–Szolnok közötti vasúti szakasz kiépítése 1847-ben - sokat segítettek. A korábban a kereskedelem mellett főleg mezőgazdaságból élő Szolnok ekkor gyorsan fejlődő ipari várossá alakult át, azon kívül, korábbi közlekedési csomópont, vízi átkelőhely szerepét is meg tudta őrizni, illetve tovább tudta fejleszteni. 1876-ban Szolnok Jász-Nagykun-Szolnok vármegye székhelye lett.

A két világháború a várost nagyon megviselte, az első világháború idején 77 napig frontváros is volt.

A 20. század közepétől Szolnokon nagy ipari fejlesztésekbe kezdtek, azonban nagy hibája volt ennek a iparosításnak, hogy, egyrészt, túlméretezték, másrészt, a város adottságait (átkelőhely, közlekedési csomópont) nem vették hozzá figyelembe.

A város lakossága jelenleg is nagyrészt iparral, kereskedelemmel foglalkozik. Bár nagy múltú üzemei közül a cukor- és papírgyár az utóbbi években megszűnt, a város vonzza a külföldi befektetőket, nemrégiben, például, a svájci Stadler alapított Szolnokon vonatgyárat.

Szolnok, emellett, régiójának kulturális központja, sőt „a Tisza fővárosává” igyekszik válni, ezért, többek között, jelentősen támogatja és fejleszti oktatási intézményeit, többféle felsőfokú, főiskolai és egyetemi szintű oktatási intézmény is működik a városban. Ezen kívül,  országos jelentőségű művészeti intézményei, szervezetei vannak, melyek közül talán legismertebb a képzőművészeknek otthont és alkotóhelyet nyújtó, 1902-ben épült Művésztelep. A szolnoki eredetű Liszt Ferenc Kamarazenekar művészi tevékenysége nemzetközileg is elismert.

A közel jövőben a város sokat kíván fejleszteni gyógyvízének felhasználásán, a fürdőin (a Tisza Szállón és Gyógyfürdőn,  a Tiszaligeti Termálstrandon és Élményfürdőn), valamint környékükön is, a Tiszaligeten és a belvároson. Ennek a tervnek egyik 2011-ben megvalósult része a Tiszavirág-híd, Közép-Európa leghosszabb gyalogos és kerékpáros hídjának a megépítése. A város egyik fő természeti értékét, a tiszavirágot formázó hidat a város új jelképének is szánták.


MIVEL VONZZA A TURISTÁKAT?
  • gyógyvíz, gyógyfürdők
  • fesztiválok

  • vízi sportok, vadászás, sportrepülés, horgászás (tiszai holtágak, Zagyva)

FŐ NEVEZETESSÉGEI (LÁTNIVALÓK, TURISZTIKAI INTÉZMÉNYEK)

FŐBB RENDEZVÉNYEI


TERMÉSZETI ÉRTÉKEK
  • belvárosi molnárfecsketelep
  • tiszavirágzás

FORRÁS

Magyarország városai 2. Szerk.: Dr. Karvalics László.Égisz Kiadó. Bp. 1996.

Szolnok honlapja
http://info.szolnok.hu

KÉP: puszta.com (Lados Gábor)




A szervezők a műsorváltoztatás jogát fenntartják. Részletes információ a fenti elérhetőségeken.