A szegedi, alsóvárosi paprikatermesztő házának eredetije a nagy árvíz után, a Szegedi Királyi Biztosság típusterve alapján épült.
Napsugaras oromzata azoknak a 18. században a Tisza menti városokban, a Dél-Alföldön kialakult, „istenszömnek” is nevezett deszkaoromzatoknak utódja, melyekből Szegeden a nagy árvíz előttről egyetlen egy sem maradt meg. Szimbolikájában valószínűleg, ahogy az elnevezések is mutatják, összefonódnak a keresztény vallás (isten szeme) és a magyar népművészet (nap) jelképei.
Az alsóvárosi, Pásztor utcai lakást paprika termelésből élő, már polgárosodni kezdő kisparaszt család lakta. A ház körül megtaláljuk a paprikatermesztéshez is szükséges gazdasági épületeket, a paprikafüzéreket a ház nyitott eresze alatt szárították.
A ház szobáit és egyéb helyiségeit a 20. század eleji lakáskultúrának megfelelően rendezték be.
Füzérpiac (a kiállítás egyik képe)
A ház az egyik helyiségében a szegedi paprikatermesztés történetét bemutató kiállítás is látható.
FORRÁS
Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark honlapja:
http://www.opusztaszer.hu
A szegedi Móra Ferenc Múzeum honlapja:
http://www.mfm.u-szeged.hu
Juhász Antal:
Szabadtéri néprajzi múzeum telepítése Ópusztaszeren
http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/muzeumok/Csongrad_megye/Muzeumi_kotetek/pages/mukucsom_1980/003_neprajz.htm
KÉPEK: puszta.com
Kapcsolódó cikkek
Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark skanzenje

Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark szabadtéri múzeumfaluját bejárva, a látogatók a déli Tisza-vidék, szűkebben Csongrád megye parasztságának életével ismerkedhetnek.
A szentesi szélmalom (Ópusztaszer, skanzen)

A 19. század második fele nagy átalakulások ideje volt az Alföldön: a folyókat szabályozni kezdik, a lápokat lecsapolják, és a víztől elnyert földeket szántófölddé alakítják át, amivel a korábbi ártéri gazdálkodást uralkodóan a gabonatermesztés váltja fel.
Erre az időszakra esik az alföldi szélmalmok virágkora...
A tömörkényi községháza (Ópusztaszer, skanzen)

Az ópusztaszeri skanzenbe Tömörkényből áttelepített községházának 1896-ban emelt eklektikus épülete tipikus példája a dualizmus korabeli elöljárósági épületeteknek...
A tápéi tűzoltó szertár (Ópusztaszer, skanzen)

A tömörkényi községháza mellett áll a múlt század eleji tűzoltó szertár...
A makói hagymakertész háza (Ópusztaszer, skanzen)

A ma hungarikumként számon tartott makói hagyma kinemesítése egyik nagy teljesítménye volt a déli Tisza-vidék kisparasztságának. Az ópusztaszeri emlékpark múzeumfalujában ennek, 20. század eleji nemesítőinek, termelőinek állítottak emléket a makói hagymakertész Diós-család házának áttelepítésével...
A csongrádi halász háza (Ópusztaszer, skanzen)

A kishalászok, mint a skanzen XIX. századi csongrádi halászháza és berendezése is mutatja, az alföldi parasztság szegényebbjei közé tartoztak...
A pusztafeketehalmi olvasókör (Ópusztaszer, skanzen)

Az alföldi tanyavilág művelődési és szórakozási helyei voltak az olvasókörök, mint a skanzenbe telepített, Hódmezővásárhely melletti tanyavilág, Pusztafeketehalom 1890-ben alakult Olvasóegyletének székháza is...
Széldarálók (Ópusztaszer, skanzen)

Dél-alföldi szélmolnárok találták fel a széldarálót a II. világháború okozta közellátási zavarok, a malmi őrletés hatósági korlátozása idején. Ez a kisméretű szélmalom arra volt alkalmas, hogy egy magán gazdaság takarmányát és kenyérlisztjét megőröljék rajta...
A szegedi tanya (Ópusztaszer, skanzen)

A szegedi, egészen pontosan mórahalmi tanya eredetije a XIX. század közepén épült, az akkori időkre jellemzően, két generáció számára: a szülőkkel együtt élt és vezette a ház körüli, nagyjából 15 holdas homoki gazdaságot a családos fiú...
Az árpádhalmi tanyai iskola (Ópusztaszer, skanzen)

A Klebelsberg-féle 1926-ban elfogadott népiskolai törvénynek megfelelően néhány év leforgása alatt 5000 ezer tantermet és tanítói lakást építettek fel hazánkban, legnagyobb részt az Alföldön. Az ópusztaszeri Emlékpark skanzenjének végében álló, Árpádhalomról áttelepített tanyai iskola is ennek a nagyszabású közoktatási programnak köszönhetően keletkezett...