Püspökladány Észak-Alföldön, a Hortobágy, Nagykunság, Nagy-Sárrét találkozásánál, Hajdú-Bihar megyében fekszik.
TÖRTÉNETE
A település valószínűleg a X-XI. században jött létre, de első említését jóval később a Váradi Konvent 1351-es oklevelében találjuk, amelyben Ladan alakban fordul elő.
Neve vagy egy iráni népcsoport elnevezése, vagy ősi magyar vagy szláv, esetleg besenyő személynév lehetett eredetileg, amely „püspök” előtagját a XVI. században kapta birtokosáról, a váradi püspökségről.
Lakói a XIX. század második feléig főleg a Tisza és mellékfolyói árterületein kialakított rideg állattartásból, halászatból és mezőgazdaságból éltek. Fejlődését kezdetektől segítette, hogy a határában haladt el a Bécsből keletre tartó kereskedelmi főútvonal.
A XVI. században a település egyházi birtokká vált, a váradi püspökség és egyúttal az erdélyi fejedelmek kamarális, később a Rákócziak tulajdonába került, ami több szempontból is kedvezett fejlődésének. Egy részt, jelentős népességnövekedést köszönhetett annak, hogy egyházi birtokként a környék zselléreit be tudta fogadni, más részt, nem került török kézre, a török időket aránylag nyugodt körülmények között élte át.
A XVII. századtól már mezővárosként, azaz oppidumként emlegetik a források, azonban a rangot és a vele járó vásártartási jogot hivatalosan csak 1847-ben nyerte el.
Igazán nagy fejlődésbe Püspökladány a XIX. század második felében kezdett, amikor közlekedési csomóponttá vált: rajta keresztül építették ki a Budapest-Debrecen és a Budapest-Nagyvárad vasútvonalat, valamint a nyugat-keleti országos közúti főútvonalat. Az időszak vízszabályozásai megszüntették ártéri mezőgazdaságát, az ármenetesített, lecsapolt földeket művelés alá vették.
1929-től közigazgatási szerepet kapott, Hajdú megye egyik járási központjává tették.
A két világháború idején Püspökladány nem szenvedett nagy anyagi károkat, gazdasága gyorsan helyreállt, amelyben a mezőgazdaság maradt továbbra is a meghatározó, az ipar jóval kisebb mértékben fejlődött, ennek ellenére városi típusú intézményrendszere (egészségügy, közoktatás, pénzintézetek, szolgáltatóhálózat) infrastruktúrája alakult ki.
1986-ban Püspökladány megkapta a városi rangot.
MIVEL VONZZA A TURISTÁKAT?
FŐ NEVEZETESSÉGEI (LÁTNIVALÓK, TURISZTIKAI INTÉZMÉNYEK)
- A II. világháború áldozatainak emlékműve
- A I. világháború áldozatainak emlékműve
- „Árnyas” Thermál Camping és Üdülőpark
http://www.arnyascamping.hu/
- Darvas szökőkút
- Farkas-szigeti arborétum
- Huszár emlékmű
- Karacs Ferenc Kollégium
- Karacs Ferenc Múzeum
http://www.kfmuzeum.hu/
- Műemlék parasztház
- Püspökladányi Gyógyfürdő
http://www.puspokladanygyogyfurdo.hu/
- Református templom
- Római katolikus templom
- Szent Ágota-híd (Hortobágy-Berettyó)
- Vasútállomás
TERMÉSZETI ÉRTÉKEK
- Ágota-puszta (Hortobágyi Nemzeti Park)