Keresés
Google

Hirdessen velünk!

Tisza Lodge Tiszaderzs

Puszta.com 
- A magyar Alföld lapja
Helyi információ --> az Ön hirdetése
+
15% nyomtatási kedvezmény

Webkamera

Webkamera Kecskemét
Ezennel a „hírös városként” ismert alföldi nagyváros, Kecskemét belvárosába invitáljuk!



Webkameránkkal a nap bármely szakában képet adunk a város Főteréről.

Püspökladány

Honlapja:
http://www.puspokladany.hu/


Püspökladány Észak-Alföldön, a Hortobágy, Nagykunság, Nagy-Sárrét találkozásánál, Hajdú-Bihar megyében fekszik.


TÖRTÉNETE


A település valószínűleg a X-XI. században jött létre, de első említését jóval később a Váradi Konvent 1351-es oklevelében találjuk, amelyben Ladan alakban fordul elő.

Neve vagy egy iráni népcsoport elnevezése, vagy ősi magyar vagy szláv, esetleg besenyő személynév lehetett eredetileg, amely „püspök” előtagját a XVI. században kapta birtokosáról, a váradi püspökségről.

Lakói a XIX. század második feléig főleg a Tisza és mellékfolyói árterületein kialakított rideg állattartásból, halászatból és mezőgazdaságból éltek. Fejlődését kezdetektől segítette, hogy a határában haladt el a Bécsből keletre tartó kereskedelmi főútvonal.

A XVI. században a település egyházi birtokká vált, a váradi püspökség és egyúttal az erdélyi fejedelmek kamarális, később a Rákócziak tulajdonába került, ami több szempontból is kedvezett fejlődésének. Egy részt, jelentős népességnövekedést köszönhetett annak, hogy egyházi birtokként a környék zselléreit be tudta fogadni, más részt, nem került török kézre, a török időket aránylag nyugodt körülmények között élte át.

A XVII. századtól már mezővárosként, azaz oppidumként emlegetik a források, azonban a rangot és a vele járó vásártartási jogot hivatalosan csak 1847-ben nyerte el.

Igazán nagy fejlődésbe Püspökladány a XIX. század második felében kezdett, amikor közlekedési csomóponttá vált: rajta keresztül építették ki a Budapest-Debrecen és a Budapest-Nagyvárad vasútvonalat, valamint a nyugat-keleti országos közúti főútvonalat. Az időszak vízszabályozásai megszüntették ártéri mezőgazdaságát, az ármenetesített, lecsapolt földeket művelés alá vették.


1929-től közigazgatási szerepet kapott, Hajdú megye egyik járási központjává tették.

A két világháború idején Püspökladány nem szenvedett nagy anyagi károkat, gazdasága gyorsan helyreállt, amelyben a mezőgazdaság maradt továbbra is a meghatározó, az ipar jóval kisebb mértékben fejlődött, ennek ellenére városi típusú intézményrendszere (egészségügy, közoktatás, pénzintézetek, szolgáltatóhálózat) infrastruktúrája alakult ki.

1986-ban Püspökladány megkapta a városi rangot.


MIVEL VONZZA A TURISTÁKAT?
  • gyógyfürdő
    Püspökladányi Gyógyfürdő
    http://www.puspokladanygyogyfurdo.hu/

  • vadászat (Püspökladányi Vadásztársaság)

  • horgászat (Déli-sor halastavai, környék élővizei)

FŐ NEVEZETESSÉGEI (LÁTNIVALÓK, TURISZTIKAI INTÉZMÉNYEK)
  • A II. világháború áldozatainak emlékműve

  • A I. világháború áldozatainak emlékműve

  • „Árnyas” Thermál Camping és Üdülőpark
    http://www.arnyascamping.hu/

  • Darvas szökőkút

  • Farkas-szigeti arborétum

  • Huszár emlékmű

  • Karacs Ferenc Kollégium

  • Karacs Ferenc Múzeum
    http://www.kfmuzeum.hu/

  • Műemlék parasztház

  • Püspökladányi Gyógyfürdő
    http://www.puspokladanygyogyfurdo.hu/

  • Református templom

  • Római katolikus templom

  • Szent Ágota-híd (Hortobágy-Berettyó)

  • Vasútállomás

TERMÉSZETI ÉRTÉKEK
  • Ágota-puszta (Hortobágyi Nemzeti Park)


FORRÁS

Magyarország városai 2. Szerk.: Dr. Karvalics László.Égisz Kiadó. Bp. 1996.

Püspökladány honlapja
http://www.puspokladany.hu/





A szervezők a műsorváltoztatás jogát fenntartják. Részletes információ a fenti elérhetőségeken.