A Fülöpházi buckavidék déli folytatásában, Ágasegyháza és Orgovány községek között találjuk az Orgoványi rétek elnevezésű, közel 4000 hektár nagyságú területet, mely 1972 óta áll természetvédelmi oltalom alatt. Ezen a változatos tájon a látogató szinte mindent megtalál, ami a Duna-Tisza köze jellemzője: a térség a homokbuckák mellett nádasokat, nedves réteket, szikes gyepeket is magába foglal. Homokbuckáinak növényzete átmenetet képez a fülöpházi és a bugaci között; több orchideafaj, a buglyos szegfű és kornistárnics is megtalálható a területen.

A terület az Orgoványról induló Pimpó-, és az ágasegyházi Rekettye tanösvényeken járható be. A két tanösvényt a piros négyzet jelzésű túraút köti össze Ágasegyháza és Orgovány települések között. A piros négyzet jelzésű túraút az Ágasegyházát érintő piros sáv jelzésű túraútvonalról ágazik le a Sándor-telepi iskola (volt tanyasi iskola) közelében.

Ágasegyházán az iskola előtt, Orgoványon a falu közepén, a Művelődési ház előtt térképes információs táblák segítik a tanösvények megtalálását.



A Pimpó tanösvény az Orgoványi rétek változatos élőhelyeit ismerteti meg a látogatókkal.

• Hossza: 5800 m
• Típusa: tájékoztató táblás
• Nyelve: magyar, angol
• Az útvonal jelzése: piros négyzet
• Bejárható: egész évben, gyalogosan, kerékpárral

Megközelítés:

A tanösvény első állomása az orgoványi Művelődési központ előtt álló információs táblától kb. 3.4 kilométerre van.


Állomások:

1. A csatorna élővilága
2. Csíra-szék
3. Az Orgoványi rétek állatvilága
4. Homoki erdőtelepítések
5. Homokon előforduló őshonos fás szárú növények
6. Nyílt homokpuszta-gyepek

1. A csatorna élővilága

Az 1950-60-as években megindult intenzív csatornaépítések célja a terület felszíni vizeinek elvezetése volt. A védett területeken a természetvédelmi szempontból szükséges vízszint biztosítása a csatornákon lévő zsilipek segítségével oldható meg. A csatornák vize sok védett hal és kétéltű számára biztosít élőhelyet. Ezek szolgálnak táplálékul az ide látogató nagykócsagok és szürke gémek számára.

• Lápi póc (Umbra krameri)
• Réti csík (Misgurnus fossilis)
• Ezüstkárász (Carassius auratus gibelio)
• Tarajos gőte (Triturus cristatus)
• Pettyes gőte (Triturus vulgaris)
• Tavibéka (Rana ridibunda)
• Kis tavi béka (Rana lessonae)
• Kecskebéka (Rana esculenta)
• Barna varangy (Bufo bufo)
• Zöld varangy (Bufo viridis)
• Vöröshasú unka (Bombina bombina)

2. Csíra-szék

Az Orgoványi rétek délnyugati nyúlványában helyezkedik el a Csíra-szék, amely egykor a homokhátságra jellemző buckaközi meszes-szódás szikes tó volt. Az 1940-es években még mintegy 5 ha kiterjedésű szabad vízfelület jellemezte. A jelentős talajvízszint süllyedés következtében azonban a tó nyílt vize eltűnt és a mederben nádas – tavi kákás és szikes mocsári növényzet telepedett meg.


3. Az Orgoványi rétek állatvilága

A változatos élőhelyek sokféle állatnak adnak otthont. A lepkéket a délelőtti napsütésben láthatjuk. Hernyóikat főleg a tápnövényükön érdemes keresni. A madarak és az emlősök főként a kora reggeli és az alkonyati órákban aktívak.

• Metelka medvelepke (Rhyparioides flavidus metelkanus)
• Homoki szemeslepke (Hipparchia statilinus)
• Kutyatejszender (Celerio euphorbiae)
• Piroslábú cankó (Tringa totanus)
• Egerészölyv (Buteo buteo)
• Bíbic (Vanellus vanellus)
• Nagy póling (Numenius arquata)
• Szalakóta (Coracius garrulus)
• Gyurgyalag (Merops apiaster)
• Vaddisznó (Sus scrofa)
• Kései denevér (Eptesicus serotinus)
• Hermelin (Mustela erminea)

4. Homoki erdőtelepítések

A homokterületek fásításának egyik célja a futóhomok megkötése volt. Gazdasági megfontolásokból mégis sok esetben a természetes állapotú félig kötött és kötött homokfelszínekre kerültek az ültetvények. Kezdetben nyárfákat később nagy területeken akácosokat telepítettek. Sokszor a természetvédelmi szempontból értékes homoki gyepekre is tájidegen fafajokat ültettek.

Ezek a faültetvények fajszegény társulások, melyekben a lágy- és fás szárú gyomfajok rendkívüli módon elszaporodnak. A fásítás nagymértékben hozzájárult az eredeti ligetes sztyeppei táj eltűnéséhez.

Tájidegen növényfajok:

• Fekete fenyő (Pinus nigra)
• Erdeifenyő (Pinus sylvestris)
• Fehér akác (Robinia pseudoacacia)
• Selyemkóró (Asclepias syriaca)

5. Őshonos fás szárú növények a homokon

A természetes homoki erdők mára jelentősen megfogyatkoztak. Egykoron a fás szárú növényzet a jobb termőhelyeken zárt társulásokat alkotott, jobbára azonban csak ligetesen fordult elő. A jellemző erdőtársulások a borókások, borókás-nyarasok, fehér- és szürke nyár erdők és a pusztai tölgyesek voltak. Ma főleg telepített erdők, legelők és szántók foglalják el az egykori természetes erdők helyét.


6. Nyílt homokpuszta-gyepek

Az Orgoványi rétek homokterületeinek gyeptársulásai nagy változatosságot mutatnak. Nyílt homoki gyepek, csenkeszes átmeneti homoki gyepek, buckaközi üde és zárt füvű gyepek jellemzik a területet. Ennél az állomásnál főleg a nyílt homoki gyepek növényzetét figyelhetjük meg. Sok bennszülött (endemikus), védett növényfajt találhatunk itt: nyár közepétől nyílik a homoki imola (Centaurea arenaria), szeptembertől pedig a homoki kikerics (Colchicum arenarium) virágzik.

A nyílt homoki társulásokra jellemző, hogy csupán a talaj 60-70%-át borítja ritkás növényzet, melynek uralkodó fűféléje a magyar csenkesz (Festuca pallens susp. pannonica). Tövei között zuzmó- és mohafajok telepednek meg.
A gyepek fenntartásához hozzájáruló legeltetés megszűnése következtében előretörő cserjék a beerdősülési folyamat megkezdődését jelzik.


További információ:

Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság
Természet Háza
6000 Kecskemét, Liszt F. u. 19.

Tel: 76/501-594
E-mail: mailknp@knp.hu


Forrás: Kiskunsági Nemzeti Park