Keresés
Google

Hirdessen velünk!

Tisza Lodge Tiszaderzs

Puszta.com 
- A magyar Alföld lapja
Helyi információ --> az Ön hirdetése
+
15% nyomtatási kedvezmény

Webkamera

Webkamera Kecskemét
Ezennel a „hírös városként” ismert alföldi nagyváros, Kecskemét belvárosába invitáljuk!



Webkameránkkal a nap bármely szakában képet adunk a város Főteréről.

Nagyecsed

http://nagyecsed.hu/


A város a nyírségi homovidéken, az egykori, lecsapolt Ecsedi-láp szélén, a Kraszna-csatorna mellett található, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén.


TÖRTÉNETE

A mai város és környékének területét már a kőkor óta lakott, a Római Birodalom idején a szarmaták határvédelmi sáncrendszeréhez tartozott.

A település, Ecsed falu a középkorban, a később róla elnevezett, nagykiterjedésű Ecsedi-lápban épített földvár mellett jött létre. Nevét először egy a XIII. század első feléből származó forrás említi, a Váradi Regestrum Euchetii alakban. A település a Guth-Keled nemzetség, majd több birtokos kezén átmenve, a XIV. század elejétől a Báthori-család tulajdona volt, ők építettek új várat a lápban.

A XV-XVII. század Ecsed virágkora. Ebben az időszakban kővárával a vármegye katonai központja, az erdélyi fejedelmek és a királyok közötti, majd a török elleni harcok, a kuruc mozgalmak jelentős színtere volt. 1490-ben Báthori András szabadságlevelet adományozott lakóinak, 1608-ban pedig Báthory Gábor új szabadalmakkal egészítve ki a korábbiakat a települést mezővárossá emelte.

A Rákóczi-szabadságharcot lezáró 1711-es szatmári béke rendelése szerint lebontották a várat, ezzel Ecsed elvesztette korábbi jelentőségét, városi rangját. A városi jogok visszaszerzéséért az ecsediedek 100 éven keresztül (1776-1877) folytattak eredménytelenül pert új birtokosaikkal, a Károlyi családdal.

A település gazdaságát a 19. századig a Kraszna és Szamos árterében, a lápon kialakított gazdaság, állattenyésztés, halászat, pákászat stb. jellemezte. A század végi folyószabályozásokat ás lecsapolást követően a láp után maradt földeket művelés alá vették.

A trianoni békeszerződéssel határmenti településsé vált, elvesztve korábbi vonzáskörének nagy részét, ami nagyban visszafogta fejlődését.

A második világháború utáni iparosításból Nagyecsed kimaradt, a lakosság többsége jelenleg is mezőgazdaságból él.

1997-ben ismét várossá nyilvánították.


MIVEL VONZZA A TURISTÁKAT?

FŐ NEVEZETESSÉGEI (LÁTNIVALÓK, TURISZTIKAI INTÉZMÉNYEK)
  • Berey József Helytörténeti Gyűjtemény és Galéria

  • Görög katolikus templom

  • Kisboldogasszony-templom

  • Millecentenáriumi emlékmű

  • Református templom

  • Sárvári monostor romjai

  • Villanytelep (ipari műemlék)

FŐBB RENDEZVÉNYEI


FORRÁS

Magyarország városai 3. Szerk.: Dr. Karvalics László.Égisz Kiadó. Bp. 2000.

Nagyecsed honlapja
http://nagyecsed.hu/




A szervezők a műsorváltoztatás jogát fenntartják. Részletes információ a fenti elérhetőségeken.