Keresés
Google

Hirdessen velünk!

Tisza Lodge Tiszaderzs

Puszta.com 
- A magyar Alföld lapja
Helyi információ --> az Ön hirdetése
+
15% nyomtatási kedvezmény

Webkamera

Webkamera Kecskemét
Ezennel a „hírös városként” ismert alföldi nagyváros, Kecskemét belvárosába invitáljuk!



Webkameránkkal a nap bármely szakában képet adunk a város Főteréről.

Mezőberény

Honlap:
http://www.mezobereny.hu/


Mezőberény az Alföld déli részén, a Körösök völgyében, Békés megyében fekszik.


TÖRTÉNETE

A település őse, Berény falu a középkorban, az 1030-as évek elején keletkezett. Neve valószínűleg egy besenyő törzsi névből ered, és a település első lakónak származását jelöli: a hipotézis szerint, ez a besenyő néptöredék a honfoglaló magyarokhoz csatlakozott, majd I. István idején a békési vár kiszolgáló személyzeteként telepedett le a mai város területén.

A falu a Körösök árterének peremén - ahol a lakók halászattal, a folyó kiöntéseivel is termékenyített földeken rideg állattartással, földműveléssel egyaránt foglalkozhattak, valamint a folyókon jól közlekedhettek, szállíthattak - gyorsan fejlődött.

A XIV. században, amikor az Anjou-királyok létrehozták a gyulai váruradalmat, Berényt a gyulai uradalomhoz csatolták. Az uradalom részeként királyi birtok volt, de időnként magánföldesurak is birtokolták, így, többek között, a Losonczyak, a Marótiak, Corvin János, és Brandenburgi György tulajdona is volt.

A gyulai vár elestével, 1566-ban Berény is török kézre került. A török idők alatt Berény háromszor pusztult el.

A törökök kiűzése után 1702-ben 26 család visszatérésével újraalakult a település, azonban a Rákóczi-szabadságharc idején, 1709-ben kénytelen voltak elmenekülni, így Berény ismét lakatlanná vált.

Az 1720-as években Békés megye szinte teljes egészében Harruckern János György tulajdonába került, aki új lakókat hívott a lakatlanná vált településekre. Berény is ekkor éledt harmadjára újra, 1723-ban szlovákok, 1725-ben németek, 1731-ben pedig magyarok telepedtek le Berényben. A falu 3 nemzetisége közül a magyarok száma lett a legkisebb, 21 %, a szlovákok 45, a németek 34%-os arányban költöztek be. Berényben ez az etnikai megoszlás, az elkülönülten, saját városrészekben élő 3 nemzetnek a kulturális önállósága egészen a XX. század közepéig, a szlovák és német lakosság kitelepítéséig megőrződött.

A XVIII. század végétől egyre erősebb lett a település ipara, 1819-ben már két céh is alakult benne, a csizmadiáké és egy, a kovácsokat, kerékgyártókat, asztalosokat, lakatosokat, esztergályosokat összefogó vegye céh.

A XIX. század első felében a művelődés területén is nagy lépéseket tett előre: 1802-ben a evangélikus gimnáziumot hoztak létre benne, amely 1832-ig működött, a Wenckheim kastélyban pedig néhány évig leánynevelő intézet volt, ahol Szendrey Júlia is tanult.

Mezőberény az ország egyik legfontosabb Petőfi-emlékhelye. A költő többször járt Mezőberényben, ahol rokonai voltak, akik közül Orlai Petrics Soma festőhöz mély barátság is fűzte.

A XIX. század második felében továbbra is lendületesen fejlődött Mezőberény gazdasága. A folyószabályozásokkal megszüntetett árterületeken új mezőgazdaság alakult ki, az így nyert területeken főleg szántóföldek jöttek létre, a rideg pásztorkodást kisebb arányú istállózó állattartás váltotta fel, a település körül tanyavilág épült ki. Az ipari fejlődés is folytatódott, a 1900-as évek elején már téglagyárak, gőzmalmok és szövőüzem is működtek benne. 1872-ben országos vásártartási jogot és vele együtt városi rangot kapott.

1945 után a szlovák és német lakosságot, amely akkor a lakók egyhetedét tette ki, elköltöztették, helyükbe magyarok települtek.

Mezőberény jelenleg Békés megye középtelepülései között a legfejlettebb iparral bír. Egyik legjelentősebb ipari intézménye a Berényi Téglaipari Kft., amely egész Közép- és Dél-Magyarországra szállítja termékeit. A város vonzáskörzetének gazdasági és kulturális központja.


MIVEL VONZZA A TURISTÁKAT?
  • Petőfi-emlékhely

FŐ NEVEZETESSÉGEI (LÁTNIVALÓK, TURISZTIKAI INTÉZMÉNYEK)
  • A három nemzetiség szobra (vagy a Népek barátsága szobra)

  • Berény Szálló

  • Bodoky Károly Vízügyi Múzeum

  • Kálmán Fürdő

  • Kitelepítettek emlékműve

  • Magyar Templom (református)

  • Német templom (evangélikus)

  • Orlai Petrics Soma Általános Iskola

  • Patika Múzeum

  • Petőfi-emlékoszlop

  • Petőfi Mezőberényben (szobor)

  • Szendrey Júlia szobra

  • Tót templom (evangélikus)

  • Városháza

  • Wenckheim-Fejérváry kastély (jelenleg az Orlai Petrics Soma Helytörténeti Gyüjtemény épülete)

TERMÉSZETI ÉRTÉKEK
  • Medvefejes tó
FORRÁS

Magyarország városai. Szerk.: Dr. Karvalics László.Égisz Kiadó. Bp. 1996.

Mezőberény honlapja
http://www.mezobereny.hu/




A szervezők a műsorváltoztatás jogát fenntartják. Részletes információ a fenti elérhetőségeken.