Keresés
Google

Hirdessen velünk!

Tisza Lodge Tiszaderzs

Puszta.com 
- A magyar Alföld lapja
Helyi információ --> az Ön hirdetése
+
15% nyomtatási kedvezmény

Webkamera

Webkamera Kecskemét
Ezennel a „hírös városként” ismert alföldi nagyváros, Kecskemét belvárosába invitáljuk!



Webkameránkkal a nap bármely szakában képet adunk a város Főteréről.

Mátészalka

Honlapja:
http://www.mateszalka.hu/


Mátészalka az Alföld északkeleti részén, a Nyírség és az egykori, lecsapolt Ecsedi-láp találkozásánál, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében fekszik.

TÖRTÉNETE

A település középkori falvak - a két Máté falu, valamint Külszalka és Belszalka - összeolvadásával keletkezett a XIV században. Először Magyar Pál, majd az óbudai Klarissza apácarend, 1367-től pedig a Csaholyi-család birtokában volt.

A XIV. század végétől gyors fejlődésnek indult és a XV. századra már mezővárosi fejlettséget ért el, mezővárosként (oppidumként) azonban először csak jóval később, egy 1498-ból származó oklevél szól róla.

A XVI. század közepétől, a Csaholyiak kihalása után Mátészalka Melith György tulajdonába került. Ettől a századtól kezdve egészen a XVIII. század végéig a fejlődése állt, sőt erősen lehanyatlott, csaták és hadfelvonulások gyakori színtereként pusztult sokat.

Nagy fejlődés, gyors városiasodás Mátészalkán a XIX. század második felétől kezdődött. Ekkor vált a vasúti, közúti közlekedés jelentős csomópontjává, a folyószabályozásokkal, belvízlecsapolással átalakított új mezőgazdasága is fejlődött, 1864-ben korszerű mezőgazdasági gyártelepe épült. Bankok, patikák stb. is megjelentek ekkor, fejlődött az infrastruktúrája, 1888-ban az országban elsőként a településen vezették be a villanyt közvilágításra. Ebben az időszakban közigazgatási központtá is vált, először körzeti központtá, majd járási székhellyé tették.
A két világháború közötti időszakban újra sokat fejlődött a település. Az első világháború után előbb Szatmár, majd Szatmár-Ugocsa-Bereg, illetve Szatmár-Bereg vármegyék központja volt 1950-ig.

1969-ben városi rangot kapott. Ezt követően felgyorsult iparának fejlesztése, ipari park épült benne, ahol a MOM Gyáregysége, a Szatmári Bútorgyár kapott, többek között, helyet, egyéb üzemei bővültek és korszerűsödtek - mint, például, az Ipari Szerelvény és Gépgyár - valamint megépült a Tejüzem- és Tejporgyár és a Szamosmenti Állami Tangazdaság.

1981-ben városfejlesztését Hild János-díjjal ismerték el.

Mátészalka jelenleg is fejlődő város, Szatmár gazdasági és kulturális központja - „fővárosa”, ahogy időnként nevezik. A jövőben ennek a központi szerepének erősítése mellett igyekszik a kelet-európai gazdasági kapcsolatok egyik hídfőállásává válni, valamint turizmusán is kíván fejleszteni és a szatmári tájegység vonzó fogadóhelyévé alakulni.

MIVEL VONZZA A TURISTÁKAT?

  • A szatmári tájegység természeti, kulturális értékei
  • természeti értékek, vízi sportok (tiszai, szamosközi horgász-, vadász-, túra- és kirándulóhelyek stb.)

  • kulturális értékek (túristvándi vízimalom, a szatmárcsekei kopjafás temető, a csarodai és a tákosi műemlék templomok a tarpai, panyolai pálinkafőzdék stb.)
  • thermálfürdő
    Mátészalkai Uszoda és Termálfürdő

FŐ NEVEZETESSÉGEI (LÁTNIVALÓK, TURISZTIKAI INTÉZMÉNYEK)
  • Görög katolikus templom

  • Hét vezér díszkút

  • Kálvin-szobor

  • Kölcsey-emlékmű

  • Mátészalkai Uszoda és Termálfürdő

  • Mécsest tartó fiú

  • Művelődési Központ (egykori Megyeháza)

  • Református templom

  • Római katolikus templom

  • Szatmári Múzeum

  • Szent István lovas szobra

  • Vasúttörténeti gyűjtemény

  • Zsinagóga

RENDEZVÉNYEK
  • Amatőr Színjátszó Találkozó

  • Mátészalkai Fényes Napok Fesztivál

TERMÉSZETI ÉRTÉKEK
  • szatmári tájegység


FORRÁS

Magyarország városai 2. Szerk.: Dr. Karvalics László.Égisz Kiadó. Bp. 1996.

Mátészalka honlapja
http://www.mateszalka.hu/




A szervezők a műsorváltoztatás jogát fenntartják. Részletes információ a fenti elérhetőségeken.