Keresés
Google

Hirdessen velünk!

Tisza Lodge Tiszaderzs

Puszta.com 
- A magyar Alföld lapja
Helyi információ --> az Ön hirdetése
+
15% nyomtatási kedvezmény

Webkamera

Webkamera Kecskemét
Ezennel a „hírös városként” ismert alföldi nagyváros, Kecskemét belvárosába invitáljuk!



Webkameránkkal a nap bármely szakában képet adunk a város Főteréről.

Makó


Honlapja:
http://new.mako.hu/


Makó város Csongrád megyében, a Körös-Tisza-Maros közének déli részén, a Maros partján található.


TÖRTÉNETE

A mai Makó területét folyó parti, átkelésre alkalmas fekvésének köszönhetően régóta, egészen az őskortól lakták.

A települést először a 13. század közepén említi írásos emlék, amikor egy átkelőhelyet hoztak létre benne. Várossá fejlődni a 14-15. században kezdett, magába olvasztva a környező kisebb falvakat.

A török hódoltság alatt mint szultáni khász birtok nemhogy nem pusztult el , de fejlődni is tudott, ekkor vált igazán mezővárossá. Ebben az időszakban jelentős szellemi élet is kibontakozott benne, elterjedt a reformáció, Makót hamarosan esperesi székhellyé tették meg, és egy teológusokat képző iskolát is alapítottak benne.

1675-ben kincstári birtokká vált, lakói így jobbágyokból királyi szabadosokká váltak, robot és dézsma kötelezettségüktől megszabadultak.

1686-ban Makót a Szeged alól visszavonuló törökök és tatárok teljesen elpusztították. Újjászületését 1699-től számíthatjuk, amikor a magyar kamara védelmébe vette a várost, és, támogatást nyújtva, megindította a visszatelepülést. Ebben az évben kelt oklevele értelmében a visszaköltözőket 4 évre felmentette az adó alól és a közmunkától.

1730-ra a település már annyit fejlődött, hogy Csanád megye székhelyévé tették meg. Erre a századra esik a hagymatermesztés elterjedése, a parasztság nemesítői munkájának megindulása, amely a világhírű makó hagymát megalkotta, és Makó gyors gazdasági fellendülését, polgárosodását hozta.

A 19. században a vasút lendített sokat a város további fejlődésén, amivel holland, német, osztrák kereskedők is megjelentek benne.

A trianoni szerződéssel Makó határmenti településsé vált.

A két világháború közötti időszakban gépesítéssel, állatnemesítéssel modernizálták a mezőgazdaságot, és megindult a lassú iparosodás is.

A második világháború utáni szövetkezeti gazdálkodás a 60-as, és különösen a 70-es évektől fejlődésnek indult, a város mezőgazdasága országosan elismert színvonalt ért el. A nagyipar a 70-es években jelent meg csak a városban, kolbász-, sajt-, gumi-, redőny-, fegyvergyárat alapítottak benne. Erre az időszakra, a 60-as évekre esik a makói gyógyfürdő létrehozása is, amivel a város jelentős turisztikai vonzerőt nyert.

Makón a mezőgazdaság jelenleg is számottevő, iparában a mezőgazdasági termékfeldolgozás, a gumi- és fémipar a legjelentősebb. Az utóbbi években egyre élénkebb a város kereskedelme is, kisebb cégeken kívül a multinacionális vállalatok is megjelentek benne, a kedvező határmenti fekvés és a 43-as főút nemzetközi tranzitforgalma vonzására.

Makó kulturális életében, mint fentebb említettük, már a török kortól történtek jelentős események. Teológiai iskolájában magas szintű oktatás folyt, oktatói között olyan neves prédikátort is találunk mint Szegedi Kis István. Az oktatás később is jelentős maradt Makón, a 19. században alapított Főgimnáziumában Juhász Gyula is tanított, József Attila két évig az iskola növendéke volt.

A város jelenlegi kulturális életében jelentősek a képzőművészeti alkotótelepek (Natura Marosmenti Művésztelep, Makói Grafikai Művésztelep), melyek a két világháború között alapított Rudnay-művésztelep hagyományait folytatják.

Makó több fesztivált is szervez, közülük legjelentősebb a Nemzetközi Makói Hagymafesztivál. Hosszú távú céljai között szerepel, hogy fürdővárossá fejlődjön. Gyógyfürdője már jelenleg is felújítva, modernizálva várja a vendégeket, parkjai, virágágyásai megszépültek, 2005-ben Makó Európa ezüst érmes virágos városa lett.



MIVEL VONZZA A TURISTÁKAT?
  • gyógyvíz, gyógyfürdő, marosi gyógyiszap

  • Maros folyó és környéke (kemping, vízi sportok)

  • vadászat (vadásztársaságok)

  • lovaglás

  • horgászat (első sorban a bányatavak)

  • kerékpártúrák

FŐ NEVEZETESSÉGEI (LÁTNIVALÓK, TURISZTIKAI INTÉZMÉNYEK)

  • Bérpalota

  • Egykori Megyeháza

  • Espersit-ház

  • Görög katolikus templom

  • Hagymaház

  • Hagyma-kompozíció (Végvári Gyula szobra)

  • József Attila Múzeum

  • Kálvária kápolna

  • Kaszinó

  • Korona Szálló

  • Makói Gyógyfürdő
    http://www.makogyogyfurdo.hu/

  • Natura Marosmenti Művésztelep

  • Református ótemplom

  • Református újtemplom

  • Régi Városháza

  • Szent István-plébániatemplom

  • Városháza

  • Volt püspöki nyári lak

  • Zsinagóga

FŐBB RENDEZVÉNYEI

  • Gyöngyfüzér Gála

  • Honvéd Emléknap és Találkozó

  • Makói Grillfesztivál

  • Makói Muzsika

  • Makói Nemzetközi Gitárfesztivál

  • Makói Nemzetközi Hagymafesztivál

  • Makói Operettfesztivál


FORRÁS

Makó honlapja
http://new.mako.hu/

Magyarország városai 4. Szerk.: Karvalics László. Égisz Kiadó. Bp. 2006.




A szervezők a műsorváltoztatás jogát fenntartják. Részletes információ a fenti elérhetőségeken.