Keresés
Google

Hirdessen velünk!

Tisza Lodge Tiszaderzs

Puszta.com 
- A magyar Alföld lapja
Helyi információ --> az Ön hirdetése
+
15% nyomtatási kedvezmény

Webkamera

Webkamera Kecskemét
Ezennel a „hírös városként” ismert alföldi nagyváros, Kecskemét belvárosába invitáljuk!



Webkameránkkal a nap bármely szakában képet adunk a város Főteréről.

Kiskunhalas


Kiskunhalas, Magyarország egyik legrégibb mezővárosa, a Duna-Tisza köze déli részén, Bács-Kiskun megye közepén fekszik.


TÖRTÉNETE


A város területe a honfoglalás előtti időkben, már évezredek óta lakott volt. Az Árpád-házi királyok idején több kisebb település jött itt létre, amelyek szinte teljesen elpusztultak a tatárjárás idején. Ezt követően kunokat telepítettek a vidékre, akik egyik darabig őrizték nomád életmódjukat és nyelvüket, de a török hódítás idejére már teljesen beolvadtak a magyarságba.

Kiskunhalas, korábbi nevén, Halas első írásos említése 1347-ből származik, a település ezután hamarosan mezővárosi rangra tett szert.

A török hódítás nagyon megviselte Halast, de mint szultáni város (hász), mégis képes volt fennmaradni, az elnéptelenedett városba hamarosan magyar telepesek, főleg Baranya megyeiek és szeged vidékiek költöztek.

A törökök kiűzése után az addig szabadsággal, önálló igazgatással, bíráskodással rendelkező jászkun területet (Jászság, Nagykunság, Kiskunság) I. Lipót császár 1702-ben eladta a Német Lovagrendnek, így lakói, köztük a halasiak, jobbágy sorba süllyedtek. Korábbi jogaikat először a Rákóczi-szabadságharcban remélték visszaszerezni, de végül pénzen vásárolták vissza 1745-ben.

Az alföldi mezővárosokra jellemzően, a város lakóinak megélhetését a XIX. század második feléig főleg a várost körül vevő vízivilágban, vadvizes, mocsaras területeken folytatott külterjes állattartás biztosította. Ezt a vizek lecsapolásával itt is uralkodóan a földművelés váltotta fel. A város földművelést választó lakossága vagy kétlakivá vált, vagy teljesen a város köré kiépülő tanyavilágba költözött.

A kiépülő vasút, a városon áthaladó Budapest-Belgrád vasúti fővonalnak köszönhetően a mezőgazdaság a XIX. században folyamatosan fejlődött, valamint az iparosodás is megindult Halason.

A város legfőbb nevezetességét, a halasi csipkét a századfordulón alkotta meg Dékáni Árpád, helybeli gimnáziumi rajztanár és Markovits Mária csipkevarró.

A XX. században bár továbbfolyt az iparosodás, Halas mégis megőrizte mezővárosi jellegét, sőt a mezőgazdaság mind a mai napig sokak számára jelent megélhetést.


FŐ TURISZTIKAI VONZEREJE
  • halasi csipke

  • lovassport (iskola, rendezvények, versenyek)

  • strand-, gyógyfürdő

  • fesztiválok

  • vadászat

  • horgászat (Sóstó)

Kiskunhalas a turistákat, egyfelől, világhírű csipkéjével vonzza, amivel legérdekesebb a Csipkeházban tavaszonta megrendezett Nemzetközi Csipkefesztiválon ismerkedni. A fesztiválon hagyományosan bemutatják a csipke múltját, jelenéről pedig a hazai és külföldi csipkevarrók meghívásával, kiállítás szervezésével ismertetnek meg. Másfelől, a város több ezer turistát vonz nagy múltú lovas fesztiváljával, a Nemzetközi Kiskunhalasi Díjugrató Lovasversennyel. Kiskunhalasnak, ezenkívül, gyógy- és strandfürdője is van, amely 6 medencével, wellness-, szépségápolási- és gyógyászati szolgáltatásokkal várja egész évben a vendégeket. Vizét első sorban reumatológiai, mozgásszervi, nőgyógyászati panaszokra, baleseti sérülések utókezelésére, rehabilitációra javasolják.


FŐBB NEVEZETESSÉGEI (LÁTNIVALÓK, TURISZTIKAI INTÉZMÉNYEK)


RENDEZVÉNYEK


TERMÉSZETI ÉRTÉKEK

  • Fejetéki mocsár

  • Harka tó

  • Imrehegy-Pirtó-Kiskunhalasi homokbuckák

  • Tázlár-Kiskunhalasi homokbuckák


FORRÁS

Kiskunhalas honlapja
http://www.kiskunhalas.hu

Kiskunsági Nemzeti Park honlapja
http://knp.nemzetipark.gov.hu

Magyarország városai. Szerk.: Dr. Karvalics László.Égisz Kiadó. Bp. 1996.

KÉP: puszta.com







A szervezők a műsorváltoztatás jogát fenntartják. Részletes információ a fenti elérhetőségeken.