Honlapja:

http://www.kiskunfelegyhaza.hu

Kiskunfélegyháza Bács-Kiskun megyében, a Duna-Tisza közötti homokhátság keleti részén található.


TÖRTÉNETE

Kiskunfélegyházát először, Feledhaza néven egy 1389-ben kelt oklevél említi, mint a budai kereskedelmi útvonal árumegállító helyét. A települést azoknak a kunoknak az utódjai hozták létre, akiket IV. Béla telepített a helyre 1239-ben, és akiknek katonai szolgálatukért jelentős kiváltságokat adott.

A török hódoltság idején a már várossá fejlődött település teljesen elpusztult. Lakatlanná vált, Félegyházapusztának elnevezett területét részben Kecskemét, részben Szeged bérelte ki.

A település 1743-ban éledt újjá, amikor a jászkun főkapitány jászsági, kiskunsági, Heves megyei lakosokat telepített ott le. A jó gazdaságföldrajzi helyen, a Pest-Szeged közötti főút mentén és az alpári, izsáki, halasi utak kereszteződésében fekvő település gyors fejlődésnek indult. 1745-ben lakói saját erejükből visszavásárolták az egykori kun kiváltságokat, így saját önkormányzattal bíró, szabad parasztokká váltak. 1753-ban a település a Kiskunság, a Kiskun Kapitányság székvárosa lett, 1774-ben pedig mezővárosi rangot kapott. A főleg külterjes állat-, szarvasmarha- és juhtartással, valamint földműveléssel foglalkozó lakosság ebben az időben indult meg a polgárosodás útján. A város kulturális élete is fejlődni kezdett, erről tanúskodik, többek között, gimnáziumának megalapítása 1809-ben.

A Tisza és a belvizek szabályozása a 19. században az egész Alföld, benne Kiskunfélegyháza gazdasági életét is átalakította, a külterjes állattartás visszaszorult, és a gyümölcs-szőlő és gabonatermesztés vált a lakosság fő foglakozásává. A század végén megkezdődött a város iparosodása is, megjelent a malomipar.

A századfordulón és a 20. század első felében, bár a két világháború közötti gazdasági válság a várost is megviselte, mégis sokat fejlődött a közoktatása: gimnáziuma, leánynevelő intézete, sőt tanítóképző iskolája is volt abban az időben.

A város gazdasága jelenleg is főleg mezőgazdasági jellegű, bár jelentős ipara is kialakult, gép-, műanyag-, élelmiszer- és könnyűipari üzemek működnek benne. Kiskunfélegyháza ma is iskolaváros, több középfokú és egyéb oktatási intézményt tart fenn.

FORRÁS

Kecskemét (Panoráma sorozat) Írta és illusztrálta: Somorjai Ferenc. Széchenyi Nyomda Kft. Győr, 2007.

Kiskunfélegyháza honlapja: http://www.kiskunfelegyhaza.hu

Magyarország városai. Szerk.: Dr. Karvalics László.Égisz Kiadó. Bp. 1996.