Keresés
Google

Hirdessen velünk!

Tisza Lodge Tiszaderzs

Puszta.com 
- A magyar Alföld lapja
Helyi információ --> az Ön hirdetése
+
15% nyomtatási kedvezmény

Webkamera

Webkamera Kecskemét
Ezennel a „hírös városként” ismert alföldi nagyváros, Kecskemét belvárosába invitáljuk!



Webkameránkkal a nap bármely szakában képet adunk a város Főteréről.

Kecskemét



Kecskemét, Bács-Kiskun megye székhelye, Magyarország középső részén helyezkedik el közel azonos távolságra a Dunától és a Tiszától, félúton Budapest és Szeged között.


TÖRTÉNETE

A területén talált első emberi nyom 5 ezer éves, állandó lakott hellyé viszont csak az időszámításunk előtti első évszázadtól vált, amikor szarmaták szállták meg.

Településeket először magyarok alakítottak ki a vidéken a honfoglalást követően. Ekkor apró falvak keletkeztek itt templomok körül, azonban a tatárok szinte teljesen elpusztítottak őket. A kunok betelepítése után részben újraéledő kis települések közül hamarosan kiemelkedett a fontos, Dél-Európába vivő kereskedelmi, és a Szentföldre vezető hadi utak kereszteződésében fekvő Kecskemét, ahol vásárokat kezdtek tartani és vámot szedni.

A 14. század második felére Kecskemét mezővárossá fejlődött, amiről Nagy Lajos 1368-ban kelt oklevele tanúskodik, amelyben már oppidumként említik meg a települést. Lakói ebben az időben már a kereskedelem mellett, sőt túlnyomórészt külterjes állattartással, elsősorban marhatartással foglalkoztak a városhoz tartozó nagy kiterjedésű pusztákon.

A török hódoltság idején Kecskemét olyan szerencsés jogi helyzetbe került, hogy még fejlődni is tudott az ország nagy részére nehéz időket, sőt pusztulást hozó időkben: közvetlenül a budai pasának adózó, így annak védelmét élvező khász birtok lett. A város, védettségével magához vonzotta környék falvainak lakóit, akiknek a földjeit is magába olvasztotta ekkor, aminek köszönhetően az eddig is jelentős állattenyésztése tovább növekedett, fejlődött és messze földön híressé vált.

A 16. század második felében Kecskeméten is terjedni kezdett a protestantizmus, először a lutheri, majd a kálvini irányzat, a lakosság nagy része azonban megmaradt katolikusnak. Reformátorainak egyike volt az LV. zsoltárt nagy költészettel tolmácsoló Kecskeméti Végh Mihály. A város másik híres szülöttje, Kodály Zoltán az ő szövegére komponálta a Psalmus Hungaricus című kórusművét.

A tizenötéves háború, amelynek kecskeméti eseményei ihlették Mikszáth Beszélő köntös című kisregényét, a török kiűzésének, a hódoltság után zavaros időknek, Rákóczi szabadságharcának következményei nagyon megviselték a várost.

Újabb fejlődés a 18. század második felében, Mária Terézia uralkodása idején indult meg. Erre az időszakra esik a város nagy gazdasági átalakulásának kezdete is. A század végén ugyanis a város körüli puszták a túl sok legeltetéstől kezdtek elhomokosodni. Az állattenyésztés ezzel hanyatlani kezdett, és ez még csak egyik része volt a bajnak: a futóhomok terjedése is komolyan fenyegetni kezdte a város. A homokot erdőkkel, gyümölcs-, szőlőültetvényekkel kezdték megkötni, amivel az veszélyes elemet nem megfékezték, de a város megújuló gazdaságának fő alapjává, termőfölddé, „aranyhomokká” alakították. A 19. század végi alföldi, homoki szőlőtermelésen nagyot lendített hamarosan a filoxéravész, ami a hegyvidék szőlőit abban az időben megtámadta és szinte teljesen elpusztította. A város körül, a pusztai legelők helyén, ekkor kezdett kiépülni a tanyavilág.

A 20. század elejének kapitalizálódása már a szőlő-gyümölcs termelő Kecskeméten zajlott le. Az élelmiszeripar és a kereskedelem gyors fejlődésnek indult, amit parasztpolgárosodás kísért. A város gazdagodásának emlékét őrzik központjának ezekben az években emelt szecessziós épületei, palotái.

A második világháború után átalakuló országban a város fontos közigazgatási szerephez jutott, 1950-ben Bács-Kiskun megye székhelyévé tették meg, ami város további fejlődésében az egyik legfőbb tényező volt. A 60-as években Kecskemétet is ipari várossá próbálták alakítani, azonban gazdasága alapvető agrárjellegét nem tudták megváltoztatni. Az ipari létesítmények is többnyire szorosan kapcsolódtak a mezőgazdasághoz, konzerv-, baromfifeldolgozó, gabonaipari és mezőgazdasági gépeket gyártó üzemeket hoztak létre.

A mezőgazdaság az ebben az időben kibontakozó tudományos és felsőoktatási életben is az egyik fő tényezőt jelentette. Ekkor alakult meg a Zöldségtermesztési Kutatóintézet, az Erdészeti Kutató, a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet telepe, valamint a mai Kertészeti Főiskolai Kar elődje, a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum.

Kecskemét az így fejlődésnek indult kulturális életét, tudományos, művészeti, oktatási intézményeit igyekezett, és napjainkig igyekszik bővíteni, aminek köszönhetően a Duna-Tisza köze kulturális központjává vált. Az oktatásban nemzetközi hírre tett szert a zenepedagógusokat képző és, általában, a Kodály-életművét őrző és népszerűsítő Kodály Zoltán Zenepedagógiai intézet, valamint a Kodály-módszerrel oktató Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola, Gimnázium és Zeneiskola. A város kulturális életét rangos fesztiválok, szakmai konferenciák, egyedülálló gyűjtemények is emelik.

Kecskemét jó gazdaságföldrajzi elhelyezkedéséhez a 20. század végén az M5-ös autópálya felépítése is hozzájárult, átadásával, 1998-ban a város bekapcsolódott Európa úthálózati rendszerébe. A város gazdasági fejlődését mutatják az újabban létesített, főleg élelmiszer feldolgozó, azon kívül, a szerelő-feldolgozó (nyomda-, cipő-, ruha- és gépipari) multinacionális vállaltokhoz tartozó üzemek, valamint a bevásárlóközpontok és új lakóparkok.


FŐ TURISZTIKAI VONZEREJE

  • város központ

  • fesztiválok

  • zenepedagógia, művészeti központok (Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet, Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola, Gimnázium és Zeneiskola, Nemzetközi Kerámia Stúdió, Nemzetközi Zománcművészeti Alkotóműhely, Kecskemétfilm Kft. Stúdiója)

  • lovassport

  • a Kiskunsági Nemzeti Park védelme alatt álló természeti értékek

FŐBB TURISZTIKAI RENDEZVÉNYEI



FŐBB NEVEZETESSÉGEI (LÁTNIVALÓK, TURISZTIKAI INTÉZMÉNYEK)

  • Arborétum
TERMÉSZETI ÉRTÉKEK A VÁROS KÖRNYÉKÉN

  • Bugac

  • Felső-Kiskunsági szikes puszta

  • Felső-Kiskunsági tavak

  • Fülöpházi buckavidék

  • Izsáki Kolon-tó

  • Tőserdő és a szikrai Holt-Tisza

FORRÁS

Kecskemét honlapja
http://kecskemet.hu

Kecskemét (Panoráma sorozat) Írta és illusztrálta: Somorjai Ferenc. Széchenyi Nyomda Kft. Győr, 2007.

Kiskunsági Nemzeti Park honlapja
http://knp.nemzetipark.gov.hu

Magyarország városai. Szerk.: Dr. Karvalics László.Égisz Kiadó. Bp. 1996.

  Fotó: Bálint Dekor




A szervezők a műsorváltoztatás jogát fenntartják. Részletes információ a fenti elérhetőségeken.