A kecskeméti Katona József színházat az ország ezer éves évfordulójának emlékére építették a híres bécsi Helmer és Fellner színházépítő cég tervei alapján, 1895-96-ban. A színház nevét adó
Katona József Kecskeméten született és élt, ám leghíresebb művét, a
Bánk Bánt, csak halála után játszották el szülővárosában.
Az épület eklektikus stílusát barokk motívumok gazdagítják. A külső homlokzaton Hausbeitner Henrik bécsi szobrász domborművei láthatók. Ő készítette Kisfaludy Károly portréját, amely főbejárattól jobbra, az emeleti ablakfülkében található, és Katona József mellszobrát az ellenkező oldalon.
A színházat 1986-87-ben az Ybl-díjas Farkas Gábor és Boros Pál építészek tervei alapján felújították.


Fotó: pappani
Kapcsolódó cikkek
Szentháromság szobor, Kecskemét
1739-40-ben, a városban végigpusztító hatalmas pestis járvány túlélői emeltették azt a szobrot hálájuk jeléül. A kb. 3 méter magas, barokk stílusú obeliszken több pestises szentet láthatunk, mint pl. Szent Rókus, Szent Sebestyén. A szobor
alkotója Conti Lipót Antal kőfaragó mester volt.
Kecskemét
Kecskemét, Bács-Kiskun megye székhelye a Duna-Tisza közt, közel azonos távolságban Budapest és Szeged között.
A város
nevének eredete többek szerint a „kecske” és a „mét” szavak összevonásából keletkezett. Katona József, majd Hornyik János és Pais Dezső szerint is Kecske és Mét, két egymáshoz közeli település, összeépült. Mivel a környéken legeltetették a királyi kecskéket, Kecskehatár, vagy előtte Kecskeméta volt a település neve. (Méta, Méga = megye, vagy szláv nyelveken a „mét” jelentése járás, menés)
Főtér, Kecskemét
A város főterét 1894-ben alakították ki Lestár Péter polgármestersége idején. Építészetileg azonban Kada Elek polgármester idején bontakozott ki 1910-14 között, amikor megépítették a szecessziós stílusú Újkollégiumot (a mai Református Iskola és Középiskola) és a Luther-palotát Mende Valér tervei alapján.