Keresés
Google

Hirdessen velünk!

Tisza Lodge Tiszaderzs

Puszta.com 
- A magyar Alföld lapja
Helyi információ --> az Ön hirdetése
+
15% nyomtatási kedvezmény

Webkamera

Webkamera Kecskemét
Ezennel a „hírös városként” ismert alföldi nagyváros, Kecskemét belvárosába invitáljuk!



Webkameránkkal a nap bármely szakában képet adunk a város Főteréről.

Izsák


Honlap: http://www.izsak.hu/

A kisváros a Duna-Tisza közötti Homokhátság nyugati peremén, Bács-Kiskun megyében, Kecskemét és Kiskőrös között félúton fekszik.

TÖRTÉNETE

A település területét először a Tihanyi Apátság alapítólevelében említik meg, 1055-ben: az okmány az apátság birtokaként írja le Culun Aqua-t, vagyis a Kolon-tót, amely mai város nyugati határán található. Magának a településnek nevével, Isak formában, Kun László birtokleveleiben találkozhatunk először.

A török hódoltság idejét Izsák viszonylag szerencsésen átvészelte. Ez, részben, a környék nádasainak, mocsarainak volt köszönhető, ahol a lakosság elrejtőzhetett, másrészt, Izsák, Kecskeméthez hasonlóan, a török birodalom hűbérbirtoka lett, közvetlenül a török pasának adózott, és ez is bizonyos védettséggel járt. Ilyen körülmények között még fejlődni is tudott ebben az időben, ekkor alakult ki az agrárkultúrája, a hódoltság végére református egyházközsége is létrejött.

A 18. században, különösen a második felében a település sokat fejlődött. Ezt jelzi, többek között, a templomok épülése - az első római katolikus templom a század első felében, a református templom 1792-95 között épült – valamint első, katolikus iskolájának megalapítása (1738). Nagyot lendített a gazdaságán, hogy megkezdték futóhomokjának a megkötését a század végétől.

A 19. században Izsák fejlődése folytatódott. 1816-tól 1876-ig városi ranggal bírt, ekkor megindult benne a polgárosodás, új iskolái, közintézményei, szervezetei alakultak stb. 1822-24 között a katolikus iskolájában tanított Táncsics Mihály.

Ebben a században vált Izsák a „Sárfehér hazájává” is.

A Homokhátság települései közül Izsákon kezdtek először szőlőtermesztéssel foglalkozni. Szélesi József helyi vincellér a század második felében kinemesítette az Arany Sárfehér vagy Izsáki Sárfehér nevet kapó, a homokban és a helyi időjárási viszonyok között bőven termő fehérborszőlőt. Ezzel a település gazdagodott, egyrészt, a homok megkötésének egy újabb módszerével, másrészt, gazdasága egy új és hamarosan főszerepet kapó termékkel bővült: Izsáknak jelentős borászata alakult ki a 20. század folyamán.

A század végén nagyon sokat jelentett a gazdaságának az is, hogy vasutat kapott, amikor 1896-ban megépítették a kecskemét-fülöpszállási vasútvonalat.

1945 után, a szocializmus időszakában termelőszövetkezeti községgé szervezték Izsákot, ami visszafogta fejlődését, a lakosság túlnyomó részben mezőgazdasággal foglalkozott, sokan pedig, főleg a fiatalok az erőszakos téeszesítés miatt elhagyták a települést. Az 1970-es elejétől azonban újra fejlődésbe kezd, iparosodása folytatódik, fő ipara a borászat újabb termékekkel bővül, megindul a habzóbor-, majd a pezsgőgyártása. 1971-ben Izsák nagyközségi rangot kapott.

A rendszerváltás Izsák gazdaságát is átalakította, itt is egyre inkább a mezőgazdaságról az iparra és a szolgáltatásokra helyeződik át hangsúly.

1997-ben Izsák visszakapta városi rangját, és vele együtt közigazgatási központ szerepét is.

MIVEL VONZZA A TURISTÁKAT?
  • Kolon-tó
    (Kolon-tavi Madárvárta honlapja: http://www.kolon-to.com/)

  • lovassport (Sárfehér Kupa országos fogathajtó verseny, megyei és országos távlovas és távhajtó bajnokságok, lovastanyák)

  • gasztronómia (bor, pálinka)

TURISZTIKAI RENDEZVÉNYEI
  • Izsáki Sárfehér Napok

  • Sárfehér Kupa - Fogathajtó Országos Bajnokság

FŐ NEVEZETESSÉGEI (LÁTNIVALÓK, TURISZTIKAI INTÉZMÉNYEK)
  • Pálinka és Helytörténeti Múzeum

  • Református templom

  • Római katolikus templom

  • Városháza

TERMÉSZETI ÉRTÉKEK
  • Kolon-tó

FORRÁS

Izsák honlapja
http://www.izsak.hu/

Kecskemét. Panoráma sorozat. Írta és illusztrálta: Somorjai Ferenc. Széchenyi Nyomda Kft. Győr, 2007.

Magyarország városai 3. Szerk.: Dr. Karvalics László. Égisz Kiadó. Bp. 2000.




A szervezők a műsorváltoztatás jogát fenntartják. Részletes információ a fenti elérhetőségeken.