Keresés
Google

Hirdessen velünk!

Tisza Lodge Tiszaderzs

Puszta.com 
- A magyar Alföld lapja
Helyi információ --> az Ön hirdetése
+
15% nyomtatási kedvezmény

Webkamera

Webkamera Kecskemét
Ezennel a „hírös városként” ismert alföldi nagyváros, Kecskemét belvárosába invitáljuk!



Webkameránkkal a nap bármely szakában képet adunk a város Főteréről.

Hódmezővásárhely

Honlapja:
http://www.hodmezovasarhely.hu/

Hódmezővásárhely az Alföld délkeleti részén, a Tisza völgye és a Békés-Csanádi-hátság találkozásánál, Csongrád megyében fekszik.

TÖRTÉNETE

A város területe már a neolitikum óta folyamatosan lakott. (A neolitikum időszakának itt feltárt, nemzetközi jelentőségű lelete a Kökénydombi Vénusz.)

A honfoglalást követően kisebb falvak alakultak ki, a tatátjárás idejére már 7 templomos falu létezett a területen. Hód és Vásárhely különálló falvakként keletkeztek, írásos emlék a 13. század közepén említi először meg őket. A két falu, valamint Tarján és Ábrány falvak összeolvadásával létrejött település a 15. század közepétől kezdett mezővárossá fejlődni. Hunyadi János 1437-ben oklevelében Hódvásárhely néven mint birtokának uradalmi központja szerepel. Fejlődését segítette ebben az időben a Csongrád Csanád közötti útvonal menti fekvése, ami kereskedelmét fellendítette.

Az 1552-es hadjárat idején egész Csongrád megye, benne Hódvásárhely is török kézre került, és mint náhijét a szegedi szandzsákhoz kapcsolták. A török uralmat a település nehezen vészelte át. A legsúlyosabb időkben a lakosságnak sokat segítettek a vidék árterületei, rétségei mint természetes búvóhelyek és élelemforrások.

A Rákóczi-szabadságharc kezdetén gróf Bercsényi Miklós tulajdonában volt a város, de az udvar a Rákóczival való együttműködése miatt 1701-ben elvette tőle és Schlick Lipót császári generálisnak juttatta. A szabadságharc idején visszaszerzett várost Bercsényi Károlyi Sándor kuruc generálisnak adta haszonbérbe. A szatmári béke után Károlyinak vásárlással kellett birtokjogát visszaszereznie. Ettől kezdve a város a földesúri joghatóság megszűnéséig, 1818-ig a Károlyiak tulajdonában volt.

Az egész Alföld táját és gazdaságát átalakító, 19. századi árvízmentesítések, belvízlecsapolások Hódmezővásárhelyen is lezajlottak: tavai, belvizei megszűntek, az ártéri, pusztai gazdálkodást, köztük a rideg állattartást egyre inkább a gabonatermelés váltotta fel. Ahogy más alföldi mezővárosok mellett, a legeltető puszták, ártéri rétségek helyén tanyavilág alakult ki.

A 19. század végén a város gyors fejlődésnek indult, megindult benne az urbanizáció, növekedett a népessége, és az ipara, kereskedelme is mérsékelten bár, de fejlődni kezdett (fazekassága, malomipara és a téglagyára voltak a legjelentősebbek). 1873-ban a város önálló törvényhatósági jogot nyert. Ennek a nagy fejlődésnek emlékét őrzi a századfordulón kialakuló, a mai városképet is meghatározó városközpont. Az 1900-as évek elején alapította meg Tornai János festő Rudnay Gyulával, Endre Bélával és Pásztor Jánossal közösen a vásárhelyi művésziskolát. Az iskola utódja, a vásárhelyi művésztelep ma is létezik, és 1954 óta minden ősszel megrendezi kortárs képzőművészeti seregszemléjét, a Vásárhelyi Őszi Tárlatot.

A két világháború között a város gazdasága továbbra is agrárjellegű maradt, ipara nagyrészt a mezőgazdaságot szolgálta ki, illetve annak termékeit dolgozta fel, így volt, többek között, jelentős malom-, kovácsipara, 1923-ban kocsigyár létesült benne stb.

A második világháború után, mint más alföldi mezővárosban, túlméretezett iparosítást hajtottak benne végre. Ekkor új iparágak is megjelentek mint a mérlegkészítés, porcelángyártás, alumíniumfeldolgozás. A 60-as években gépesítették a mezőgazdaságot.

Az 1980-as években sok ipari vállalat válságba jutott, a rendszerváltás után ezek vegyes érdekeltségű, külföldi partnerrel együttműködő vállalkozásokká kezdtek átalakulni. A 90-es évektől kezdve a város sokat fejlődött, különösen az infrastruktúrája.

Hódmezővásárhely egyik fő terve a közeljövőre fürdőváros jellegének erősítése, a korszerűsített termálvizes városi strandfürdőjében, a Kakasszéki Gyógyintézetben és a Mártélyi üdülőterületben rejlő lehetőségeknek további kihasználása.


MIVEL VONZZA A TURISTÁKAT?

  • népművészet (fazekasság, festett bútorok, hímzés) (Csúcsi Fazekasház, Tájház, Himzőműhely, Kopáncsi Tanyamúzeum, Tornyai János Múzeum)

  • vízi sportok (Mártélyi-holtág, Atkai-holtág)

  • lovassport (Bercsényi Lovasklub)

  • vadászat (tiszai árterületek, Aranyág, Batida, Kopáncs, Mámazug, Kardoskút)

FŐ TURISZTIKAI RENDEZVÉNYEI

  • Szent István Napi Kulturális Rendezvények és Borfesztivál
  • Vásárhelyi Festő Szimpozium
  • Vásárhelyi Kerámia Szimpozium
  • Vásárhelyi Promenád

NEVEZETESSÉGEK (LÁTNIVALÓK, KULTURÁLIS, TURISZTIKAI INTÉZMÉNYEK)

  • Alföldi Galéria
  • Banképület
  • Bethlen Gábor Református Gimnázium
  • Csomorkányi templomrom
  • Csúcsi Fazekasház
  • Fekete Sas Szálloda
  • Görögkeleti templom
  • Holocaust Kiállítás
  • Kakasszéki Gyógyintézet
  • Majolikagyár
  • Mártélyi Kalandpark
  • Mártélyi üdülőterület
  • Nagy András János kútja
  • Németh László Városi Könyvtár
  • Népművészeti Tájház
  • Református ótemplom
  • Református újtemplom
  • Római katolikus templom
  • Serház
  • Szent István-plébániatemplom
  • Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ
  • Városháza
  • Városi Sportuszoda
  • Volt présház
  • Zsinagóga

TERMÉSZETI ÉRTÉKEK

  • Kardoskúti Fehér-tó
  • Mártélyi Tájvédelmi Körzet

FORRÁS

Hódmezővásárhely honlapja
http://www.hodmezovasarhely.hu/

Hódmezővásárhely (Útikönyv) Írta és szerkesztette: Dr. Kruzslicz István Gábor, Kovács István, Szigeti János. Hódmezővásárhely. 1992.

Kiskunsági Nemzeti Park honlapja
http://knp.nemzetipark.gov.hu/

Körös-Maros Nemzeti Park honlapja
http://kmnp.nemzetipark.gov.hu/

Magyarország városai 1. Szerk.: Dr. Karvalics László.Égisz Kiadó. Bp. 1996.




A szervezők a műsorváltoztatás jogát fenntartják. Részletes információ a fenti elérhetőségeken.