Keresés
Google

Hirdessen velünk!

Tisza Lodge Tiszaderzs

Puszta.com 
- A magyar Alföld lapja
Helyi információ --> az Ön hirdetése
+
15% nyomtatási kedvezmény

Webkamera

Webkamera Kecskemét
Ezennel a „hírös városként” ismert alföldi nagyváros, Kecskemét belvárosába invitáljuk!



Webkameránkkal a nap bármely szakában képet adunk a város Főteréről.

Dévaványa


Honlapja:
http://devavanyavaros.mconet.biz/


A város a Nagykunság és a Nagy-Sárrét találkozásánál, Békés megye északi részén helyezkedik el.


TÖRTÉNETE

A település folyók közötti, mocsaras ártéri táj egy kiemelkedő részén alakult ki. A vadászatra, halászatra kedvező vidéken már a neolitikumban kialakultak kisebb települések.

A honfoglalás után, az Árpád-korban több kis település is létrejött a területen. Lakóik már ekkor jelentős, változatos ártéri gazdálkodást folytattak: a gazdag halfogásból már ebben a korban szállítottak a debreceni, sőt a bécsi piacokra is; a halászaton kívül foglalkoztak madarászattal, a folyóparti, ártéri növények felhasználásával, gyümölcstermesztéssel stb.

Maga Dévaványa kialakulásról nincsenek pontos adatok. Első írásos emlékei az 1330-as évekből származó pápai lajstromok, amelyekben eleinte Jana, majd Vana nevű faluként szerepel.

A XVI. század elején már jelentősebb település lehetett. Erre bizonyíték, hogy egy ez időtájt készült térképen, Lázár deák térképén fel van tüntetve Wama alakban.

A török uralom idején mint khász város, azaz szultáni birtok, a település viszonylagos nyugalomban élt, és fejlődni is tudott. Több házat, templomot építenek ekkor, a korabeli iratok már városként (oppidum) emlegetik. (Hivatalosan csak később, 1774-ben nyeri el a városi rangot.)

Lakossága ebben az időben tért át református hitre, valamint ekkor indult meg a jobbágyfelszabadítás és nemesítés, aminek következtében Ványának jelentős református köznemesi rétege alakult ki a XVII. századra. A felszabadított jobbágyok földhöz is juthattak, amikor Nyáry Zsigmond a század második felében elzálogosította birtokait.

A kuruc mozgalmak, a felszabadító hadjáratok, majd a Rákóczi-szabadságharc idején a település gyakran vált harcok színterévé, ami visszafogta fejlődését.

1723-tól a település hivatalos neve: Dévaványa.

1753-ban a Nyáry-örökösök nevében Orczy Lőrinc megváltotta az elzálogosított földeket, ezzel a település középnemessége korábbi tulajdonosból bérlővé vált és a földesúr befolyása alá került.

A XIX. századi folyószabályozások, belvízlecsapolások átalakították Dévaványa és környéke természetrajzát és vele gazdaságát. Az rétek, mocsarak száraz pusztává alakultak át, az ártéri gazdálkodást, rideg állattenyésztést főleg szántóföldi növénytermesztés váltotta fel.

1872-ben a várost nagyközséggé minősítették le.

A második világháború utáni időszakban Dévaványa fejlődése megakadt, a szocialista gazdaság- és településpolitika a visszafejlesztésére törekedett. 1945-ben községgé minősítették le, a téeszesítések idején sokan kényszerültek máshová, városokba költözni és ipari munkát vállalni, népessége ezzel a kétharmadára csökkent.

A rendszerváltás után megindult Dévaványa városias fejlődése, ipara egyre erősebb, a szolgáltatásokban dolgozók száma is növekszik. 2000-ben újra megkapta a város rangot.


MIVEL VONZZA A TURISTÁKAT?



FŐ NEVEZETESSÉGEI (LÁTNIVALÓK, TURISZTIKAI INTÉZMÉNYEK)



TERMÉSZETI ÉRTÉKEK
  • Dévaványai Túzokrezervátum (Körös-Maros Nemzeti Park, Dévaványai Tájvédelmi Körzet)


FORRÁS

Dévaványa honlapja
http://devavanyavaros.mconet.biz/


Magyarország városai 3. Szerk.: Dr. Karvalics László. Égisz Kiadó. Bp. 2000.




A szervezők a műsorváltoztatás jogát fenntartják. Részletes információ a fenti elérhetőségeken.