"Szerettem én a dicséretet, a tiszteletet, a pompásabb lépéseket, szerettem; és mikor a szerencse Ülj fel német! Szállj le német! módjára bánt is velem, tetszettem magamnak s belső megelégedésem nem irigyeltette velem senki szerencséjét.
...Állottam ott s mentem ott, ahol állani vagy menni jónak láttam."
--
Csokonai V. Mihály búcsúzó beszéde a debreceni kollégiumi ifjúságtól 1795. június 15.

Fotó: Fodor László
A Csokonai-szobor nemcsak Debrecen, hanem Magyarország egyik legszebb köztéri szobra. Állítására 1862-ben kezdett gyűjtést az előző évben alakult Emlékkert Társulat. 1866-ban a szobortervek elkészítésével Izsó Miklóst bízták meg, aki őszre elkészítette a mintát. Az Emlékkert Társulat Szobor Bizottmánya elfogadta a tervet; 1866 decemberétől 1867 augusztusáig Izsó Miklós Debrecenben dolgozott. A minta a müncheni öntödéből bronzba öntve 1870-ben érkezett vissza. 1871. október 11-én ünnepélyes keretek között felavatták.
Mivel hiteles képünk nem maradt fent a költőről, a debreceni szobor mára hiteles Csokonai-alakká vált. A költő baljában lanttal, zsinórdíszes magyar ruhában, dús redőzetű köpenyben áll. Elszánt tekintettel néz át a
Kollégium felett, amelyről kicsapatása után mindig elfordította a fejét, ha arra járt. Az
Anakreoni dalok költőjét a gazdag természeti háttér, a szőlőfürtökkel teli tőke idézi fel.
Linkek
Csokonai V. Mihály búcsúzó beszéde a debreceni kollégiumi ifjúságtól
Csokonai Vitéz Mihály: Anakreoni dalok
Kapcsolódó cikkek
Református Kollégium Debrecen

A debreceni Református Kollégium,
a magyar reformáció egyik szellemi központja, 1538-ban kezdte meg működését.
A Kollégiumban található Nagykönyvtár a Református Egyház legnagyobb gyűjteménye Magyarországon. Híres diákok, mint pl. Csokonai Vitéz Mihály, Arany János, Kölcsey Ferenc, Ady Endre, kéziratai is megtalálhatók itt.
Debrecen

Debrecen a Nagyalföldön fekszik a román határtól 30, Budapesttől pedig kb. 240 km-re.
A város neve írott formában először 1235-ben tűnik fel a Váradi Regestrumként ismert ítéletgyűjteményben,
jelentése pedig „Debrezun” valószínűleg
szlovák eredetű, ami a
„dobre zlijem”, vagyis
„jó termőföld” kifejezésből ered.