A földszinten üzleteket, az első emeleten kereskedelmi kaszinót, a második emeleten lakásokat terveztek. A tetőcserepet, és a homlokzati pirogránit mázas díszeket a
.
Kapcsolódó cikkek
Cifra palota képtár
A kecskeméti
Cifra palota szecessziós épületében megrendezett
állandó kiállítás leghíresebb részét a Nemes Marcell hagyaték képviseli.
Alapjául az európai és magyar képzőművészet legnagyobbjainak alkotásai szolgálnak. A műgyűjtő mintegy 80 képet ajándékozott Kecskemétnek 1911-ben, olyan mesterek munkáiból,
mint El Greco, Rubens, Rembrandt, Goya, Frans Hals, Székely Bertalan, Munkácsy Mihály, Ferenczy Károly, Rippl-Rónai József és Gulácsy Lajos.
Tudomány és Technika háza Kecsemét
Az évszázadokon át üldözött
zsidók 1820 után kaptak letelepedési jogot Kecskeméten. Első zsinagógájuk hamarosan kicsinek bizonyult, ami után több szakaszban
1864-71 között építtették meg a ma is látható épületet, moreszk-romantikus stílusban.
Főtér Kecskemét
A város főterét 1894-ben alakították ki Lestár Péter polgármestersége idején. Építészetileg azonban Kada Elek polgármester idején bontakozott ki 1910-14 között, amikor megépítették a szecessziós stílusú Újkollégiumot (a mai Református Iskola és Középiskola) és a Luther-palotát Mende Valér tervei alapján.
Kecskemét
Kecskemét,
Bács-Kiskun megye székhelye a Duna-Tisza közt, közel azonos távolságban helyezkedik el Budapest és Szeged között.
A város
nevének eredete többek szerint a „kecske” és a „mét” szavak összevonásából keletkezett. Katona József, majd Hornyik János és Pais Dezső szerint is Kecske és Mét, két egymáshoz közeli település összeépült....
