Keresés
Google

Hirdessen velünk!

Tisza Lodge Tiszaderzs

Puszta.com 
- A magyar Alföld lapja
Helyi információ --> az Ön hirdetése
+
15% nyomtatási kedvezmény

Webkamera

Webkamera Kecskemét
Ezennel a „hírös városként” ismert alföldi nagyváros, Kecskemét belvárosába invitáljuk!



Webkameránkkal a nap bármely szakában képet adunk a város Főteréről.

Békés



Békés város a Körösök vidékén, a Fehér- és Fekete-Körös egykori összefolyásánál, a megyeszékhelytől, Békéscsabától 10 kilométerre fekszik.

TÖRTÉNETE

A város területe már az időszámításunk előtti évezredekben lakott volt, a honfoglaló magyarok avar és szláv lakosságot találtak itt bejövetelükkor. A bolgároktól elfoglalt földvárak egyikét már Szent István királyi vármegyeközpontnak jelölte ki. Ez az első ispánjáról, Békésről elnevezett vár lett a település és a megye névadója is.

Békés a tatár pusztítás után megújulva, a nemesi vármegye székhelyeként virágzó mezővárossá fejlődött, azonban hamarosan riválisa támadt Gyulában, amely a XV. században átvette tőle a székhely szerepét. A török uralom, akárcsak Gyulát, nagyon megviselte, szinte teljesen elnéptelenedett. Újjászületését a szatmári békétől, 1711-től számíthatjuk. Az újranépesült, gyors fejlődésnek indult Békés, mint a megye legnagyobb lakosú városa ismét irányító pozícióba került, 1715-ben benne tartották a megye alakuló közgyűlését, azonban a várral rendelkező Gyula 1732-ben elnyerte előle a megyeszékhelyi rangot.

Az alföldi mezővárosoknak a folyószabályozásokkal, belvízlecsapolásokkal összefüggő XIX. századi nagy gazdasági fordulata Békésen is lezajlott. A korábbi ártéri gazdálkodást, földművelést, halászatot, rideg állattartást nagyrészt gabonatermesztés váltotta fel. Ennek következményeként alakult ki Békés körül is jelentős tanyavilág, a lakosok majdnem fele állt át ekkor a tanyasi életformára.

Békés XIX. századi fejlődésében nagy visszaesést hozott, hogy a kiépülő vasút, a Budapest-aradi fővonal elkerülte. Az iparosodás így csak kis mértékben tudott benne megindulni, lakói továbbra is főleg mezőgazdaságból éltek. 1872-ben elveszti városi rangját is, nagyközséggé minősítik.

A XX. században a mezőgazdaság fejlődése mellett megindult egy lassú iparosodás is a településen, 1973-ban újra városi rangot kapott. Jelenleg Békés igyekszik kisvárosi jellegét őrizni, valamint a Két-Körös és a gyógyvize adta üdülési, sportolási lehetőségeit fejleszteni.


FŐ TURISZTIKAI VONZEREJE
  • vízi sportok a Kettős-Körösön (horgászat, kajak, kenu stb.)

  • vadászat

  • gyógyvíz (Békési Termálfürdő)
    http://uszoda.bekesvaros.hu

FŐBB NEVEZETESSÉGEI (LÁTNIVALÓK, TURISZTIKAI INTÉZMÉNYEK)

  • Békési Galéria
  • Békési Gyógyfürdő és Uszoda
    http://uszoda.bekesvaros.hu

  • Görögkeleti templom

  • Jantyik Mátyás Múzeum

  • Nagyház

  • Református templom

  • Római katolikus templom

  • Tájház

  • Zsinagóga

RENDEZVÉNYEK

  • Békés-tarhosi Zenei Napok
  • Madzagfalvi napok

  • Országos Népi Építészeti Tanácskozás


FORRÁS

Békés város honlapja: www.bekesvaros.hu

Magyarország kisrégiói. Békés megye. Közép-Békés 3/1. Főszerk.: Dr. Kasza Sándor. Bp. 2000.




A szervezők a műsorváltoztatás jogát fenntartják. Részletes információ a fenti elérhetőségeken.