A város legértékesebb műemléke a barokk evangélikus templom, mely
Nyíregyháza zenei életének fontos színhelye. Zenekari, énekkari, orgonakoncertek váltják egymást egész évben.
A Kálvin téren áll az 1873-1882 között épült romantikus stílusú református templom.
Az épület nyaranta több nagyszerű koncertnek is helyet ad.
Nyíregyháza központi terén, a Kossuth téren találjuk a római katolikus társszékesegyház templomát.
Gyakran hasonlítják a szegedi dómhoz, amelynél azonban korábban, 1902-1904 között épült.
Nyíregyházán, a Bethlen Gábor utca elején emelkedik a kettőstornyú, kevert bizánci stílusban épült görög katolikus templom.
Védőszentje Szent Miklós.
A minorita templomot
Báthory István vajda építette az 1480-as években, minorita szerzetesek kolostortemplomaként, és a Báthory család temetkezési helyének:
őt magát is ide temették.
Nyírbátor református temploma
a Magyarországon fennmaradt egyik legremekebb késő gótikus alkotás.
Déli kapuja a 15-16. század fordulójának legszebb reneszánsz alkotásai közé tartozik. A templom belseje egyetlen hatalmas terem, amelyet finom osztású, pompás hálóboltozat fed.
A központban, a református templom közelében található az 1822-27 között épült katolikus templom. A klasszicista stílusú, műemlék jellegű egyházi épület a Magyarok Nagyasszonya nevet viseli. Helyén egy 1785-ben épült nádfedeles vályogtemplom állt, amin hamar meglátszódtak az idő nyomai. Lebontása után került sor a jelenleg is látható építmény elkészítésére. A Mária mennybemenetelét ábrázoló oltárképet Balkay Pál festette a 19. század közepén. 1939-ben a templomot kibővítették.
Füred első, műemlék jellegű temploma, valamikor a 12. században épülhetett. Az évszázadok során a város török kézre került, többször történtek hatalmas pusztítások, és többször volt lakatlan. Ennek hatására a református templomot is több alkalommal kellett átépíteni, ami miatt több stílus jegyeit hordozza magán, bár legjellemzőbb a késő barokk és a klasszicista stílus. Gazdagon aranyozott berendezését 1870-ben készítette egy ismeretlen nevű helyi mester, az orgona pedig Mooser Lajos munkája nyomán készült 1869-ben. Az 1983-as felújítás alatt két 1230-ból származó ablakot találtak a templomban.
Az 1820 óta önálló plébániával rendelkező Kunhegyesen 1831-ben szentelte fel a Szentháromság templomot Pyrker László egri érsek. A klasszicista stílusú épületet 1832-ben fejezte be Homályossy János, ahol egyedülálló miseruha-gyűjtemény tekinthető meg.
Az ország második legnagyobb református temploma, az „Alföld katedrálisa”, Kunhegyes jelképe a központban található. 1827-ben kezdték építeni Homályossy Ferenc ácsmester tervei szerint – eredetileg egytornyú templomként. Az építést Griesner József egri építőmester kezdte, de viselkedése miatt a település vezetősége felbontotta vele a szerződést, és Streimvölger Mihály egri építészmester folytatta, Hild József tervei alapján. Ekkor, 1841-ben, vetődött fel a templom kéttornyúra tervezésének gondolata, és 1844-ben el is készült az épület.
A 64 m hosszú, 24 m széles, 65 m toronymagasságú épületet 1735-54 között között építették olasz barokk stílusban Mayerhoffer András tervei alapján, Patachich Gábor érsek kezdeményezésére. A jelenlegi székesegyház helyén valamikor három templom is állt, az első közülük Szent István idejében épülhetett, és a 19. században találták meg a romjait. Az orgonát 1923-ban készítette a pécsi Angster orgonaépítő cég, de ezt az I. világháború idején leszerelték hadi célokra. Az utána elkészült orgonát 1985-ben újították fel.
A református templomtól nem messze álló barokk stílusú műemlék templom 1774-ben épült. A szószék és a keresztelőkút 1790-ben készült copf stílusban, és az oltárképeket az abádszalóki születésű Kovács Mihály festőművész festette 1870-73 között.
A községben található két műemlék jellegű református templom közül az abádi 1789-ben épült barokk stílusban. Jellegzetessége a homlokzat előtti szögletes, vaskos torony. A település legöregebb orgonája az 1899-es építés során teljesen tönkre ment, és csupán 2003-ban készítette el a hollandiai Johannus Orgonagyár az új hangszert, amely kiváló lehetőséget nyújt orgonaversenyek előadására. A templom külső és belső felújítása 1998-2002 között történt.
A szalóki templom 1822-ben épült későbarokk stílusban, s jelenleg elég rossz állapotban van. Mellette található a lelkészlak és a református iskola.
A Wattay család által 1718-tól betelepített evangélikus szlovákok templompot építettek Kiskőrösön, amit a kalocsai érsek katonái leromboltak és felgyújtottak 1730-ban. II. József türelmi rendeletét követően foghattak hozzá a hívek új templomuk felépítéséhez 1783-ban. Ezt a neogótikus stílusú, 2000 férőhelyes templomot használja napjainkban is a gyülekezet. Érdekességként tartják számon, hogy a gyermek Petőfi Sándort itt keresztelték meg a születését követő reggelen, 1823. január 1-én. Mindezt bizonyítja a keresztelési anyakönyve is.
Az
Istenszülő Oltalma tiszteletére szentelt templom
1994-ben épült Lengyel István tervei alapján, a helyi görög katolikus közösség kérésére.
Az 1755-ben, barokk stílusban épített templomot Szent László tiszteletére szentelték.
Az 1930-as években Takács István által készített freskókon megjelenik a város története, s ebben a gyógyvíz megtalálása és egy munkás csodálatos gyógyulása.
A község központjában fekvő hagyományos stílusú, de modern beosztású Szent Lőrinc Római Katolikus templom a református templomhoz hasonlóan a svájci Meilen város adományából épült 1997-98-ban, Kováts Ákos tervei alapján.
A Kálvin téren álló gótikus stílusú épületet a 15. században építették,
erődfala a város egyik legfontosabb műemléke.
Az Árpád-kor és az ősi református építészet díszítőelemeit felelevenítő Ebesi Református Templom 1994-97 között épült Rácz Zoltán debreceni építész tervei alapján, a svájci Meilen város jelentős segítségével.
A Csaroda-patak tóvá szélesedő szakasza mellett áll a
református műemlék templom, a
románkori építészet egyik remeke. A
13. sz. második felére tehető az eredetileg családi monostorként használt templom
építése, mely a Káta nemzetségbéli Csernavodai Gábor nevéhez fűződik.
A Bocskai-tér másik meghatározó épülete helyén valószínűleg már az Árpád házi királyok idejében is templom állt. A régi, gótikus stílusú templomot erődfal és sarokbástya vette körül, azonban ez az épület 1681-ben leégett. Több ízben bővítették és építették újjá, utoljára 1880 és 1882 között Cziegler Győző tervei alapján.
Debrecen jelképe, a Református Nagytemplom
1805-23 között épült Thaler József tervei alapján. Helyén már a 14. században is templom állt. A berendezést, az úrasztalt, Kossuth karosszékét és a padokat helybeli lakosok és mesteremberek adományozták, készítették, míg az orgonát egy bécsi mester, Jakob Deutsmann, építette 1838-ban.
A
repkénnyel körbeölelt épület Kecskemét főterének különleges színfoltja.
A templom építésekor a kor szokásának megfelelően
gazdagon díszítették a belső teret. Az 1984-es felújítás során a fehér fedőrétegek alól előkerült
eredeti festés néhány részletét sikerült helyreállítani.
A város legrégebbi épülete, a városházával szemben,
a 13. század vége, és a 15. század eleje között épült több ütemben. Eleinte a református és katolikus hívek közösen használták a templom épületét, majd 1647-től a ferencesrendi szerzetesek vezették a plébániát.
Mária Terézia 1752-es engedélyével
1774-1806 között épült meg a klasszicizáló, késő barokk stílusú Nagytemplom Oswald Gáspár piarista fráter tervei alapján. Az 1819. április 2-i tűzvész szinte teljesen elpusztította az eredeti tetőt és tornyot....
