A település őse, Berény falu a középkorban, az 1030-as évek elején keletkezett. Neve valószínűleg egy besenyő törzsi névből ered, és a település első lakónak származását jelöli: a hipotézis szerint, ez a besenyő néptöredék a honfoglaló magyarokhoz csatlakozott, majd I. István idején a békési vár kiszolgáló személyzeteként telepedett le a mai város területén.
A település középkori falvak - a két Máté falu, valamint Külszalka és Belszalka - összeolvadásával keletkezett a XIV században.
Máriapócsnak búcsújáró-hellyé, a magyarországi, sőt nemzetközi görög katolikus hitélet egyik központjává válása a XVII. században kezdődött a egy csodával: 1696-ban egy liturgia alkalmával a pócsi templom Istenszülő-ikonján Mária könnyezni kezdett, és attól fogva csodatevő, gyógyító ereje is lett. Bár a képet hamarosan Bécsbe szállították I. Lipót császár parancsára, az ikon csodaereje a pócsi templomnak készült másolatra szállt át: 1715-ben, majd 1905-ben könnyezett újra a Pócsi Mária.
Martfű város az Alföld középső részén, a Tisza mentén, Jász-Nagykun-Szolnok megye déli csücskében található.
A település valószínűleg a X-XI. században jött létre, de első említését jóval később a Váradi Konvent 1351-es oklevelében találjuk, amelyben Ladan alakban fordul elő.
Solt - a Dunántúl kapuja.
A település középkori eredetű, egy tiszai átkelőhely mellett alakult ki, és eleinte Szabolcs vezér, a szabolcsi vár fennhatósága alá tartozott. Először egy 1067-ből származó okmány, az Aba-nembeli Péter ispánnak az apátság részére kiadott alapítólevele említi meg a nevét.
Nagyecsed - az egykori, lecsapolt Ecsedi-láp hajdani fővárosa.
A középkori település a XIII. században már létezett, első írásos említése, Gormot néven, 1219-ből való. Nevének „füzes” előtagját, a határában növő nagy kiterjedésű füzeserdők után, 1776-ban kapta a többi Gyarmat nevű településtől való megkülönböztetésül.
A település folyók közötti, mocsaras ártéri táj egy kiemelkedő részén alakult ki. A vadászatra, halászatra kedvező vidéken már a neolitikumban kialakultak kisebb települések.
A Sárfehér hazája: Izsák.
Hódmezővásárhely az Alföld délkeleti részén, a Tisza völgye és a Békés-Csanádi-hátság találkozásánál, Csongrád megyében fekszik.
Makó város Csongrád megyében, a Körös-Tisza-Maros közének déli részén, a Maros partján fekszik. A települést először a 13. század közepén említi írásos emlék, amikor egy átkelőhelyet hoztak létre benne.
Szolnok Jász-Nagykun-Szolnok megye székhelye, a Tisza és a Zagyva összefolyásánál, fontos szárazföldi és vízi utak találkozásánál fekszik.
Kiskunmajsa területe a honfoglalás óta lakott volt, de az évszázadok során többször is elnéptelenedett. A tatár pusztítás után kunokat telepítettek ide, először az ő utódjaik hoztak létre itt várost.
Kiskunfélegyházát először, Feledhaza néven, egy 1389-ben kelt oklevél említi, mint a budai kereskedelmi útvonal árumegállító helyét. A települést azoknak a kunoknak az utódjai hozták létre, akiket IV. Béla telepített a helyre 1239-ben, és akik tőle katonai szolgálatukért jelentős kiváltságokat kaptak.
Nagykőrös az Alföld közepén, a Duna-Tisza közi homohátság észak-keleti részén, Pest megyében, Budapesttől mintegy 80 km-re fekszik.
Békés város a Körösök vidékén, a Fehér- és Fekete-Körös egykori összefolyásánál, a megyeszékhelytől, Békéscsabától 10 kilométerre fekszik.
Gyula, Békés megye második legnagyobb területű városa, egykori székhelye, a megye délkeleti részén, a Fehér-Körös partján fekszik.
Kiskunhalas, Magyarország egyik legrégibb mezővárosa, a Duna-Tisza köze déli részén, Bács-Kiskun megye közepén fekszik.
Kis falunk
Budapesttől 120, Kecskeméttől 30 km-re keletre, a Szőke Tisza és a Holt-Tisza ölelésében fekszik. A páratlan szépségű Tisza hívogatja a vízisportok kedvelőit, de a tiszavirágzás idején sok természetbarát is ellátogat hozzánk.
Nyíregyháza
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye, 1990 óta megyei jogú város. Az ország hetedik legnagyobb városa, több mint
116 000 lakossal. Területén már a kő- és bronzkorban is laktak; nevét 1209-ben említi először oklevél.
Nyírbátor, ez az ősi,
több mint 700 éves település, a Nyírség déli részének központja, a Debrecen, Nyíregyháza és Mátészalka határolta háromszögben fekszik, a román, az ukrán és a szlovák határ közelében.
Távolsága Nyíregyházától, a megyeközponttól 37 km.
A Hortobágyi puszta a Hajdúsági lösztábla peremétől a Tiszáig terjed. Az 1968-ban létrejött
Hortobágy község, a puszta közigazgatási központja,
Debrecentől 37 km-re a 33.-as út mellett található.
Szeged Csongrád megye székhelye, a Tisza és Maros találkozásánál terül el. Nagyobb része a Tisza jobb partján, a kertváros jellegű újszegedi rész a folyó bal partján található. Előnyös fekvésének köszönhetően már az őskőkorban lakott terület volt.
A török időkben elnéptelenedett falu 1785-ben éledt újjá, mikor Csekonics József lovaskapitány javaslatára II. József katonai ménesintézetet alapított az akkor egy kincstári birtokhoz tartozó, az egykori település után maradt pusztán.
Túristvándi Szabolcs-Szatmár-Bereg megye észak-keleti csücskében, a Túr-folyó mellett található település. A középkorban magyar lakosok éltek a településen, a későbbi századokban azonban jelentős számú, főként román nemzetiségű népcsoport telepedett le.
Vásárosnamény a Tisza, a Szamos és a Kraszna folyók találkozásánál fekvő város, a Bereg kapujának is nevezik.
Már az őskortól kezdve lakott hely. Jelentős település lehetett, amit régészeti leletek is bizonyítanak. Itt keltek át a folyón a honfoglaló magyarok, és később is fontos tiszai átkelőhely volt.
A
honfoglalás előtt is lakhattak itt emberek, amire az 1950-es években a Tisza medréből előkerült mamut csontok is utalnak. Ezeket a csontokat a vásárosnaményi Beregi Múzeum régészeti kiállításán tekinthetik meg az odalátogatók.
Minden nyáron sok látogatót vonz a homokos tiszai strand, kellemes pihenési lehetőséget biztosítva ezáltal az idelátogatóknak.
Békéscsaba a
Tiszántúl délkeleti részén,
Békés megye földrajzi középpontjában, a
kettős Körös folyótól alig néhány km-re fekszik. Sokszor úgy emlegetik, mint
az ország keleti kapuja. Gazdasági, közlekedési és kulturális központ.
Tiszafüred az Alföldön,
a Hortobágy szélén található. A Tisza-tó északkeleti partján
a régió legnagyobb települése és idegenforgalmi központja.
Kunhegyes a Nagykunság északi peremén található, a Tisza-tótól 10-12 km-re.
A település helyén már az I. században is laktak sarmata-jazig népek, majd a 13. század folyamán több ízben kunok települtek be.
Kalocsa Bács-Kiskun megye nyugati részén, Budapesttől 120 km-re, a Duna bal partján található.
A terület a kőkorszak óta lakott, kelta leleteket már az i.sz. 300-ból találtak.
Abádszalók a Nagykunság nyugati határán, a Tisza bal partján fekszik, Szolnok és Tiszafüred között. 1989 óta rohamosan fejlődő üdülőterület a Tisza-tó déli partján, ahol az ország legnagyobb szabad strandján, az Attila-öbölben a vízi sportok kedvelői és a horgászok találnak megfelelő szórakozást.
Kiskőrös nagy költőnk,
Petőfi Sándor szülőhelye, ugyanakkor
a szőlő és a bor városa.
Régészeti kutatások szerint már az újkőkorban (i.e. VI.évezred) is laktak a környéken szarmaták és avarok, ezt bizonyítja egy 1891-es ásatáskor talált kőbalta, amit a Nemzeti Múzeumban állítottak ki. Írásos emlékekben először 1247-ben, majd 1275-ben említik, mint lakott település. Nevét valószínűleg a vidéken őshonos kőriserdőkről kapta, a „kis” előtagot pedig megkülönböztetésül kapta (pl. Nagykőrös).
Ez a település az egyik legkorábbi Magyarországon, már a honfoglalást megelőzően is laktak a környéken. Ebes az Alföld keleti részén, Hajdú-Bihar megyében található, az ország egyik legnagyobb fürdővárosától, Hajdúszoboszlótól 8 km-re, Debrecentől, az ország második legnagyobb városától pedig 15 km-re.
A második legnépesebb hajdúsági város Hajdúszoboszló Budapesttől 200, Debrecentől, pedig 20 km-re fekszik a 4-es főúton. Gyógy-, és fürdőturizmusnak köszönhetően a
„reumások Mekkájává” vált, ahol többféle kezelést kaphatnak az idelátogató betegek. A 2000-ben átadott Aquapark élményteli kikapcsolódást nyújt minden korosztálynak egyaránt, és ezek mellett minden évben
színvonalas programok várják az idelátogató vendégeket.
Az országos hírnévre szert tett,
szépen felújított tanyákon lehetőség van az aktív pihenésre úgy, mint lovaglás, kocsikázás, teniszezés, golfozás, fürdés, kerékpározás, és a vendégek megismerhetik a helyi emberek szokásait, hagyományait, természeti és kulturális örökségeit. Lehetőség van a helyi borok és a magyar konyha alföldi specialitásának megkóstolására is.
Az
Árpád – kor óta lakott falu a Hete, Gulács és Jánd települések mentén folyó Csaroda (Csaronda, Csarnavoda)
patak mentén található. Erről a fekete vizű, soha ki nem száradó patakról nevezték el a falvacskát, s a később betelepült magyarok ajkán terjedt el a Csaronda, majd a Csaroda név.
Hajdúböszörmény, a legnagyobb hajdúsági város, már az őskor óta lakott település volt. A város a nevét -- Böszörmény -- a honfoglalókkal együtt a Kárpát-medencébe érkező muzulmán vallású, bolgár-török népcsoportról kapta, akik kereskedelemmel foglalkoztak, míg a tatárjárás idején ki nem pusztultak.
Debrecen a Nagyalföldön fekszik a román határtól 30, Budapesttől pedig kb. 240 km-re.
Számos jelentős rendezvénynek ad otthont, mint pl. a minden évben megrendezett
augusztus 20-i Virágkarnevál, a Debreceni Tavaszi Fesztivál, Debreceni Jazz Napok, és a Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny.
Kecskemét, Bács-Kiskun megye székhelye, Magyarország középső részén helyezkedik el közel azonos távolságra a Dunától és a Tiszától, félúton Budapest és Szeged között.
