A városalapító gróf Károlyi Ferencet és Petrikovics Jánost bronzban megörökítő alkotás Nagy Benedek szobrászművész remeke.
Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotását 1928-ban avatták fel, az első világháborúban elesett 7000 Szabolcs megyei katona emlékére. Az alkotás
az egyik legszebb magyarországi hősi emlékmű.
A debreceni Kossuth szobor mellékalakjai: Perényi Zsigmond, a főrendiház elnöke, Szacsvay Imre, aki az országgyűlés jegyzőjeként a Függetlenségi Nyilatkozat szerkesztője volt, mögöttük Könyves Tóth Mihály debreceni lelkész; jobbra a vörössipkás ezred édesanyjától búcsúzó katonája.
"Szerettem én a dicséretet, a tiszteletet, a pompásabb lépéseket, szerettem; és mikor a szerencse Ülj fel német! Szállj le német! módjára bánt is velem, tetszettem magamnak s belső megelégedésem nem irigyeltette velem senki szerencséjét. ...Állottam ott s mentem ott, ahol állani vagy menni jónak láttam."
Mivel hiteles képünk nem maradt fent a költőről, a debreceni szobor mára hiteles Csokonai-alakká vált.
Az ebesi Polgármesteri Hivatal melletti parkban egy
4,7 méteres bronzszobor állít emléket a leghíresebb magyarnak.
1986 októberében átadott hétalakos szoborcsoport Kiss István alkotása.
A hét alak a hét hajdúváros - Böszörmény, Dorog, Hadház, Nánás, Polgár, Szoboszló és Vámospércs - közös múltjára utal. Maga a talapzat is e városok térképét mintázza.
1739-40-ben, a városban végigpusztító hatalmas pestisjárvány túlélői emeltették a szobrot hálájuk jeléül. A kb. 3 méter magas, barokk stílusú obeliszken több pestises szentet láthatunk, mint pl. Szent Rókust és Szent Sebestyént. A szobor
alkotója Conti Lipót Antal kőfaragó mester volt.
"Szerettem én a dicséretet, a tiszteletet, a pompásabb lépéseket, szerettem; és mikor a szerencse Ülj fel német! Szállj le német! módjára bánt is velem, tetszettem magamnak s belső megelégedésem nem irigyeltette velem senki szerencséjét. ...Állottam ott s mentem ott, ahol állani vagy menni jónak láttam."
