Ezennel a „hírös városként” ismert alföldi nagyváros, Kecskemét belvárosába invitáljuk!
Webkameránkkal a nap bármely szakában képet adunk a város Főteréről.
Az 1849. augusztus 5-ei csata áldozatainak emlékműve Köllő Miklós alkotása 1896-ból.
A Mátyás téren, a Havi Boldogasszony temploma mellett álló szobor Virág József alkotása 1991-ből. Szent Ferenc a gubbiói legenda fő jelenetében van ábrázolva, a szent beszédet intéz a nemcsak a város barmait, de embereket is felfaló farkashoz. 
A késő eklektikus épületet Herczeg Zsigmond és Baumgarten Sándor tervezte, 1897-98-ban építették. 
A költőről elnevezett gimnázium előtt 2010-ben felállított szoborpár Gyurcsek Ferenc alkotása.
A Megyeháza előtt, a Rákóczi téren álló szobor Lapis András alkotása. 2003-ban avatták fel. 
Katona József szobra Vigh Tamás alkotása 1962-ből. 
A Tisza Szálló előtti parkrészben álló szobor Fadrusz János és Rollinger Gál Rezső alkotása 1904-ből.
A szegedi Megyeháza előtt, a Rákóczi téren álló Szabad emlékezés vagy más néven, Háború szobrával (2009) Kligl Sándor a magyar hadtörténelem egy legtragikusabb veresége, a doni katasztrófa áldozatainak állított emléket. 
A Dóm téri építkezéseknek emléket állító, Szentgyörgyi István által 1931-ben készített dombormű az egyetem kémiai intézetének Aradi vértanúk felőli falát díszíti. 
emlékmű Melocco Miklós alkotása 1997-ből. A forradalom szimbolikus lepkéjét felemelő, repülésre késztető fiatalokat az események valódi résztvevőiről mintázta a szobrász: köztük van Latinovits Zoltán, a 18 évesen kivégzett Mansfeld Péter és maga Melocco is. 
A magyar gótikus szobrászat legjelentősebb alkotásának Szeged belvárosában, a dóm közelében álló másolatát Krausz Ferenc készítette 1938-ban. 
A Móra Ferenc Múzeum mögött, a Tisza-parton álló szobor Lapis András alkotás 2001-ből.
Segesdy György 1957-ben készített, Munkácsy-díjjal kitüntetett szobra a Roosevelt tér délkeleti részén, a Tisza partján áll. 
Az Anna-kutat 1927-ben, Pávai-Vajna Ferenc geológus szakvéleménye nyomán fúrták. Nevét palackozója és árusítója, Patzauer Dezső Anna nevű lányáról kapta, aki a gyógyvizet 1938-ban Anna-víznek nevezte el. 
A XIX-XX. század fordulójának legnépszerűbb nótaszerzőjének szobrát Margó Ede készítette 1912-ben.
A Kárász-ház előtt álló díszkút Tóbiás Klára alkotás 2000-ből. A művésznő az Árpád-házi királyoknak állított a kúttal emléket. 
A Szegedi Nemzeti Színházzal szemben, a Várkertben álló szobrot Ligeti József faragta carrarai márványból 1907-ben.
A szobrot a szegedi születésű Vastagh György alkotta 1912-ben. Először a Széchenyi téren állították fel, mai helyére, az Aradi vértanúk terére 1930-ban helyezték át. 
A tér közepén az ország első egész alakos Kossuth-szobra áll, Róna József alkotása 1902-ből. A szobrot ugyanebben az évben avatták fel, Kossuth születésének századik évfordulóján. 
A Kárász utca elején reneszánsz komédiások fogadják az arra járókat.
Izsó Miklósnak a tér parkjának közepén álló szobrát a művész halála után tanítványa, Huszár Adolf fejezte be 1876-ban. 
A Kis Dugonics tér parkjában álló szobor Pátzay Pál szobrász 1984-ben készült alkotásának másolata.
A Széchenyi téren, a bíróság előtti parkrészben áll Zala György 1914-ben alkotott neobarokk szobra.
A Széchenyi téren 2010-ben felállított szobor, amely a Szegedet 1247-ben városi rangra emelő uralkodót, IV. Bélát ábrázolja Tóth Béla és fia, Tóth Dávid alkotása. 
Vásárhelyi Pálnak, a Tisza szabályozását irányító mérnöknek szobrát ifj. Mátrai Lajos alkotta 1905-ben. A szobrász Vásárhelyit egy védgáton ábrázolja, amint a munkálatokat irányítja.
A Széchenyi téren, a Grünn Orbán-ház előtti parkrészletben áll Kligl Sándor 1996-ban alkotott szobra.
A Széchenyi téren, a Bérház előtti parkrészen áll Melocco Miklós 2000-ben készített mészkő szobra Klebelsberg Kunóról.
A Széchenyi téren, a Városháza előtt álló szökőkút bronz szobrai Pásztor János alkotásai 1930-ból.
A Reök-palota előtt álló lovas szobor Gách István és Turáni Kovács Imre alkotása 1943-ból.
A Kárász utca Dugonics térbe kapcsolódó végén áll Kligl Sándor 2002-ben alkotott Utcai zene című szoborcsoportja.
A Dugonics téren, a Szegedi Tudományegyetem központi épületének sarkánál álló József Attila-szobor Varga Imre műve 1964-ből.
Kecskeméten található egy különleges bronzból készült szoborcsoport, amit, ha teljességében akarunk élvezni, nem kevesebb, mint fél órát kell sétálnunk. 
"Szerettem én a dicséretet, a tiszteletet, a pompásabb lépéseket, szerettem; és mikor a szerencse Ülj fel német! Szállj le német! módjára bánt is velem, tetszettem magamnak s belső megelégedésem nem irigyeltette velem senki szerencséjét. ...Állottam ott s mentem ott, ahol állani vagy menni jónak láttam."
A Kecskemét központjában álló Szentháromság-szobrot az 1739-40-es hatalmas pestisjárvány túlélői emeltették hálájuk jeléül. Hazánk egyik legszebb szakrális témájú köztéri szobra.A szervezők a műsorváltoztatás jogát fenntartják. Részletes információ a fenti elérhetőségeken.
