
Az 1849. augusztus 5-ei csata áldozatainak emlékműve Köllő Miklós alkotása 1896-ból.

A Mátyás téren, a Havi Boldogasszony temploma mellett álló szobor Virág József alkotása 1991-ből. Szent Ferenc a gubbiói legenda fő jelenetében van ábrázolva, a szent beszédet intéz a nemcsak a város barmait, de embereket is felfaló farkashoz.

A késő eklektikus épületet Herczeg Zsigmond és Baumgarten Sándor tervezte, 1897-98-ban építették.

A költőről elnevezett gimnázium előtt 2010-ben felállított szoborpár Gyurcsek Ferenc alkotása.

A Megyeháza előtt, a Rákóczi téren álló szobor Lapis András alkotása. 2003-ban avatták fel.

Katona József szobra Vigh Tamás alkotása 1962-ből.

A Tisza Szálló előtti parkrészben álló szobor Fadrusz János és Rollinger Gál Rezső alkotása 1904-ből.

A szegedi Megyeháza előtt, a Rákóczi téren álló Szabad emlékezés vagy más néven, Háború szobrával (2009) Kligl Sándor a magyar hadtörténelem egy legtragikusabb veresége, a doni katasztrófa áldozatainak állított emléket.

A Dóm téri építkezéseknek emléket állító, Szentgyörgyi István által 1931-ben készített dombormű az egyetem kémiai intézetének Aradi vértanúk felőli falát díszíti.
Az

emlékmű Melocco Miklós alkotása 1997-ből. A forradalom szimbolikus lepkéjét felemelő, repülésre késztető fiatalokat az események valódi résztvevőiről mintázta a szobrász: köztük van Latinovits Zoltán, a 18 évesen kivégzett Mansfeld Péter és maga Melocco is.

A magyar gótikus szobrászat legjelentősebb alkotásának Szeged belvárosában, a dóm közelében álló másolatát Krausz Ferenc készítette 1938-ban.

A Móra Ferenc Múzeum mögött, a Tisza-parton álló szobor Lapis András alkotás 2001-ből.

Segesdy György 1957-ben készített, Munkácsy-díjjal kitüntetett szobra a Roosevelt tér délkeleti részén, a Tisza partján áll.

Az Anna-kutat 1927-ben, Pávai-Vajna Ferenc geológus szakvéleménye nyomán fúrták. Nevét palackozója és árusítója, Patzauer Dezső Anna nevű lányáról kapta, aki a gyógyvizet 1938-ban Anna-víznek nevezte el.

A XIX-XX. század fordulójának legnépszerűbb nótaszerzőjének szobrát Margó Ede készítette 1912-ben.

A Kárász-ház előtt álló díszkút Tóbiás Klára alkotás 2000-ből. A művésznő az Árpád-házi királyoknak állított a kúttal emléket.

A Szegedi Nemzeti Színházzal szemben, a Várkertben álló szobrot Ligeti József faragta carrarai márványból 1907-ben.

A szobrot a szegedi születésű Vastagh György alkotta 1912-ben. Először a Széchenyi téren állították fel, mai helyére, az Aradi vértanúk terére 1930-ban helyezték át.

A tér közepén az ország első egész alakos Kossuth-szobra áll, Róna József alkotása 1902-ből. A szobrot ugyanebben az évben avatták fel, Kossuth születésének századik évfordulóján.
Stróbl Alajos 1912-ből való alkotása a Széchenyi tér főposta előtti parkrészében áll.


A Kárász utca elején reneszánsz komédiások fogadják az arra járókat.

Izsó Miklósnak a tér parkjának közepén álló szobrát a művész halála után tanítványa, Huszár Adolf fejezte be 1876-ban.

A Kis Dugonics tér parkjában álló szobor Pátzay Pál szobrász 1984-ben készült alkotásának másolata.

A Széchenyi téren, a bíróság előtti parkrészben áll Zala György 1914-ben alkotott neobarokk szobra.

A Széchenyi téren 2010-ben felállított szobor, amely a Szegedet 1247-ben városi rangra emelő uralkodót, IV. Bélát ábrázolja Tóth Béla és fia, Tóth Dávid alkotása.

Vásárhelyi Pálnak, a Tisza szabályozását irányító mérnöknek szobrát ifj. Mátrai Lajos alkotta 1905-ben. A szobrász Vásárhelyit egy védgáton ábrázolja, amint a munkálatokat irányítja.

A Széchenyi téren, a Grünn Orbán-ház előtti parkrészletben áll Kligl Sándor 1996-ban alkotott szobra.

A Széchenyi téren, a Bérház előtti parkrészen áll Melocco Miklós 2000-ben készített mészkő szobra Klebelsberg Kunóról.

A Széchenyi téren, a Városháza előtt álló szökőkút bronz szobrai Pásztor János alkotásai 1930-ból.

A Reök-palota előtt álló lovas szobor Gách István és Turáni Kovács Imre alkotása 1943-ból.

A Kárász utca Dugonics térbe kapcsolódó végén áll Kligl Sándor 2002-ben alkotott Utcai zene című szoborcsoportja.

A Dugonics téren, a Szegedi Tudományegyetem központi épületének sarkánál álló József Attila-szobor Varga Imre műve 1964-ből.
Móra Ferenc mészkő padon ülő szobrát Markholt György készítette 2004-ben, az író születésének 125. évfordulójára.
Az eredetileg a segesvári csatatéren álló szobrot Köllő Miklós alkotása 1897-ből. Az első világháború idején, 1916-ban Budapestre vitték. Tulajdonjogát Kiskunfélegyháza a költő születésének 100. évfordulóján, 1922-ben szerezte meg.

Kecskeméten található egy különleges bronzból készült szoborcsoport, amit, ha teljességében akarunk élvezni, nem kevesebb, mint fél órát kell sétálnunk.

A városalapító gróf Károlyi Ferencet és Petrikovics Jánost bronzban megörökítő alkotás Nagy Benedek szobrászművész remeke.

Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotását 1928-ban avatták fel, az első világháborúban elesett 7000 Szabolcs megyei katona emlékére. Az alkotás
az egyik legszebb magyarországi hősi emlékmű.

A debreceni Kossuth szobor mellékalakjai: Perényi Zsigmond, a főrendiház elnöke, Szacsvay Imre, aki az országgyűlés jegyzőjeként a Függetlenségi Nyilatkozat szerkesztője volt, mögöttük Könyves Tóth Mihály debreceni lelkész; jobbra a vörössipkás ezred édesanyjától búcsúzó katonája.
"Szerettem én a dicséretet, a tiszteletet, a pompásabb lépéseket, szerettem; és mikor a szerencse Ülj fel német! Szállj le német! módjára bánt is velem, tetszettem magamnak s belső megelégedésem nem irigyeltette velem senki szerencséjét. ...Állottam ott s mentem ott, ahol állani vagy menni jónak láttam."
Mivel hiteles képünk nem maradt fent a költőről, a debreceni szobor mára hiteles Csokonai-alakká vált.

Az ebesi Polgármesteri Hivatal melletti parkban egy
4,7 méteres bronzszobor állít emléket a leghíresebb magyarnak.

1986 októberében átadott hétalakos szoborcsoport Kiss István alkotása.
A hét alak a hét hajdúváros - Böszörmény, Dorog, Hadház, Nánás, Polgár, Szoboszló és Vámospércs - közös múltjára utal. Maga a talapzat is e városok térképét mintázza.

A Kecskemét központjában álló Szentháromság-szobrot az 1739-40-es hatalmas pestisjárvány túlélői emeltették hálájuk jeléül. Hazánk egyik legszebb szakrális témájú köztéri szobra.