Ezennel a „hírös városként” ismert alföldi nagyváros, Kecskemét belvárosába invitáljuk!
Webkameránkkal a nap bármely szakában képet adunk a város Főteréről.
Az alföldi tanyavilág művelődési és szórakozási helyei voltak az olvasókörök, mint a skanzenbe telepített, Hódmezővásárhely melletti tanyavilág, Pusztafeketehalom 1890-ben alakult Olvasóegyletének székháza is...
A szegedi, egészen pontosan mórahalmi tanya eredetije a XIX. század közepén épült, az akkori időkre jellemzően, két generáció számára: a szülőkkel együtt élt és vezette a ház körüli, nagyjából 15 holdas homoki gazdaságot a családos fiú... 
A kishalászok, mint a skanzen XIX. századi csongrádi halászháza és berendezése is mutatja, az alföldi parasztság szegényebbjei közé tartoztak...
Amikor a jobbágyság megszűnésével az Alföldön kialakult a tanyai gazdálkodás, a tanyák és a falvak, városok közötti gyakori ingadozás következtében a kocsis közlekedés olyan mértékben megnőtt a vidéken, mint korábban és másutt sehol...
A tömörkényi községháza mellett áll a múlt század eleji tűzoltó szertár... 
A Szeged melletti tápéi szatócsbolt ajtaján egy két világháború közötti falusi vegyesáru-boltba lépünk, ahol mi is megvásárolhatjuk azokat a háztartási, élelmiszeripari cikkeket, amiket egy korabeli tápéi lakos ott kereshetett. Utolsó tulajdonosa, Fodor Dávid, pékmester is volt, aki pékműhellyel bővítette a boltot, így a friss pékáru a szomszédos műhelyből került, és a skanzen által működtetve, kerül ma is a bolt polcaira...
Dél-alföldi szélmolnárok találták fel a széldarálót a II. világháború okozta közellátási zavarok, a malmi őrletés hatósági korlátozása idején. Ez a kisméretű szélmalom arra volt alkalmas, hogy egy magán gazdaság takarmányát és kenyérlisztjét megőröljék rajta...
A 19. század második fele nagy átalakulások ideje volt az Alföldön: a folyókat szabályozni kezdik, a lápokat lecsapolják, és a víztől elnyert földeket szántófölddé alakítják át, amivel a korábbi ártéri gazdálkodást uralkodóan a gabonatermesztés váltja fel.
A ma hungarikumként számon tartott makói hagyma kinemesítése egyik nagy teljesítménye volt a déli Tisza-vidék kisparasztságának. Az ópusztaszeri emlékpark múzeumfalujában ennek, 20. század eleji nemesítőinek, termelőinek állítottak emléket a makói hagymakertész Diós-család házának áttelepítésével...
Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark szabadtéri múzeumfaluját bejárva, a látogatók a déli Tisza-vidék, szűkebben Csongrád megye parasztságának életével ismerkedhetnek.
A Klebelsberg-féle 1926-ban elfogadott népiskolai törvénynek megfelelően néhány év leforgása alatt 5000 ezer tantermet és tanítói lakást építettek fel hazánkban, legnagyobb részt az Alföldön. Az ópusztaszeri Emlékpark skanzenjének végében álló, Árpádhalomról áttelepített tanyai iskola is ennek a nagyszabású közoktatási programnak köszönhetően keletkezett...
A XIX. század második felében, a milleniumi ünnepségekre való készülődés idején született a gondolat, hogy Pusztaszeren létre kellene hozni valamit, ami a Gesta Hungarorumban leírt honalapításra emlékeztetne. Akkor Pusztaszer Kecskeméthez tartozott, a város lakói vetették föl az ötletét, egy Árpád-emlékmű állításának, ami 1896-ban meg is valósult Berczik Gyula építész és Kallós Ede szobrász közös alkotásában. 
A mai múzeum ősét, a szegedi Városi Múzeumot 1883-ban alapították a Somogyi Könyvtárral együtt, annak részintézményeként. A múzeum a könyvtártól 1950-ben vált csak el intézményesen, ekkor új nevet is kapott: Móra Ferencről nevezték el, aki a múzeumnak másik szépíró-tudósát, Tömörkény Istvánt követte az igazgatói állásban, 1917-ben.
Schöffer Múzeum: Az 1912-ben Kalocsán született, és 1992-ben Párizsban elhunyt Schöffer Miklós a kibernetikus szobrászat egyik úttörője és jeles képviselője. 1979-ben teljes életművét bemutató anyagot adományozott szülővárosának, melyet múzeumnak átalakított hajdani lakóházában állított ki a város.
Térdinamikai és kibernetikusan vezérelt állandó alkotásai mellett évente 2-3 időszaki kiállítást is rendeznek kortárs művészek anyagaiból, s emellet minden 2. évben Schöffer Szemináriumokat tartanak, ahol nemzetközi művészek, írók, zenészek vesznek részt.
Az Érseki Kincstárat 1988-ban nyitották meg az egyházmegyében összegyűlt egyházi kincsekből álló gyűjtemény bemutatására a főszékesegyház kápolnájának északi felében. A kincsek mellett több ritkaság is található a középkorból, mint Keresztelő Szent János faszobra, vagy a drágakövekkel díszített, aranyozott ezüst Szent-István herma.
Gábor Lajos festőművész javaslatára 1936-ban adtak át egy jellegzetes kalocsai motívumokkal díszített, eredeti berendezésekkel ellátott parasztházat.
Szent István korától kezdve egészen a 16. századig több száz kötet kódex és ősnyomtatvány gyűlt össze a középkori káptalani- és érseki magánkönyvtárakban, amelyek a mai Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár elődei voltak. A folyamatosan növekvő könyvállomány mellett ma már közel 130.000 kötet található, köztük szentírás, zsoltároskönyv, egyházi beszédgyűjtemény, és orvosi, jogi csillagászati művek.
Az 1999-ben épült Faluházban tekinthető meg a település egyik látványossága, a babamúzeum, ahol a Kárpát-medence 156 féle, és a világ 65 országának népviselete látható 56 cm-es babákon. A közel 600 baba készítője Steigauf Józsefné főként a Kárpát-medence magyar lakta települések ruházatát kicsinyítette le, de magtalálható még sváb, szász, szlovák, horvát, ruszin, cigány stb. nemzetiségek öltözete is.
A babakiállítás mellett a csipkeverés és a kötélgyártás régi eszközei is megtekinthetők.
Közúti Múzeum: Az 1974-ben Lévárdy Imre útmester által létrehozott múzeum egyedülálló az egész országban. A gyűjtemény egészen a római kórtól napjainkig mutatja be a közút-, és hídépítés munkáit, emlékeit szakmai dokumentációkon, és mintegy hatszáz útépítéshez kapcsolódó gép és használati tárgyon keresztül. Láthatók itt útépítő gépek, úthengerek, hómarók, stb. A híd skanzenben régi hidak eredeti részei láthatók, mint pl.a Margit híd egyik pillére, vagy az Esztergom-Párkány között átívelő Mária-Valéria híd egy részlete. A fedett kiállításon pedig térképek, makettek, műszerek, egyenruhák és egyéb tárgyak várják az idelátogatókat.
A szervezők a műsorváltoztatás jogát fenntartják. Részletes információ a fenti elérhetőségeken.
