
Ezennel a „hírös városként” ismert alföldi nagyváros, Kecskemét belvárosába invitáljuk!
Webkameránkkal a nap bármely szakában képet adunk a város Főteréről.







Schöffer Múzeum: Az 1912-ben Kalocsán született, és 1992-ben Párizsban elhunyt Schöffer Miklós a kibernetikus szobrászat egyik úttörője és jeles képviselője. 1979-ben teljes életművét bemutató anyagot adományozott szülővárosának, melyet múzeumnak átalakított hajdani lakóházában állított ki a város.
Térdinamikai és kibernetikusan vezérelt állandó alkotásai mellett évente 2-3 időszaki kiállítást is rendeznek kortárs művészek anyagaiból, s emellet minden 2. évben Schöffer Szemináriumokat tartanak, ahol nemzetközi művészek, írók, zenészek vesznek részt.


Az Érseki Kincstárat 1988-ban nyitották meg az egyházmegyében összegyűlt egyházi kincsekből álló gyűjtemény bemutatására a főszékesegyház kápolnájának északi felében. A kincsek mellett több ritkaság is található a középkorból, mint Keresztelő Szent János faszobra, vagy a drágakövekkel díszített, aranyozott ezüst Szent-István herma.
Gábor Lajos festőművész javaslatára 1936-ban adtak át egy jellegzetes kalocsai motívumokkal díszített, eredeti berendezésekkel ellátott parasztházat.

Szent István korától kezdve egészen a 16. századig több száz kötet kódex és ősnyomtatvány gyűlt össze a középkori káptalani- és érseki magánkönyvtárakban, amelyek a mai Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár elődei voltak. A folyamatosan növekvő könyvállomány mellett ma már közel 130.000 kötet található, köztük szentírás, zsoltároskönyv, egyházi beszédgyűjtemény, és orvosi, jogi csillagászati művek.
Az 1999-ben épült Faluházban tekinthető meg a település egyik látványossága, a babamúzeum, ahol a Kárpát-medence 156 féle, és a világ 65 országának népviselete látható 56 cm-es babákon. A közel 600 baba készítője Steigauf Józsefné főként a Kárpát-medence magyar lakta települések ruházatát kicsinyítette le, de magtalálható még sváb, szász, szlovák, horvát, ruszin, cigány stb. nemzetiségek öltözete is.
A babakiállítás mellett a csipkeverés és a kötélgyártás régi eszközei is megtekinthetők.
Közúti Múzeum: Az 1974-ben Lévárdy Imre útmester által létrehozott múzeum egyedülálló az egész országban. A gyűjtemény egészen a római kórtól napjainkig mutatja be a közút-, és hídépítés munkáit, emlékeit szakmai dokumentációkon, és mintegy hatszáz útépítéshez kapcsolódó gép és használati tárgyon keresztül. Láthatók itt útépítő gépek, úthengerek, hómarók, stb. A híd skanzenben régi hidak eredeti részei láthatók, mint pl.a Margit híd egyik pillére, vagy az Esztergom-Párkány között átívelő Mária-Valéria híd egy részlete. A fedett kiállításon pedig térképek, makettek, műszerek, egyenruhák és egyéb tárgyak várják az idelátogatókat.



A szervezők a műsorváltoztatás jogát fenntartják. Részletes információ a fenti elérhetőségeken.