Keresés
Google

Hirdessen velünk!

Tisza Lodge Tiszaderzs

Puszta.com 
- A magyar Alföld lapja
Helyi információ --> az Ön hirdetése
+
15% nyomtatási kedvezmény

Webkamera

Webkamera Kecskemét
Ezennel a „hírös városként” ismert alföldi nagyváros, Kecskemét belvárosába invitáljuk!



Webkameránkkal a nap bármely szakában képet adunk a város Főteréről.

Múzeumok

Egyházmegyei Múzeum és Kincstár, Szeged

Csongrád megye legértékesebb, a XV-XIX. századi egyházi textíliáit és ötvösműveit és hat barokk faszobrot őriznek az épületben.



A szegedi Fekete Ház

A ma a Móra Ferenc Múzeum Történeti Gyűjteményének és főleg várostörténeti kiállításoknak helyet adó romantikus épületet egy szegedi kereskedő építette Gerster Károly tervei alapján 1857-ben.



A pusztafeketehalmi olvasókör (Ópusztaszer, skanzen)

Az alföldi tanyavilág művelődési és szórakozási helyei voltak az olvasókörök, mint a skanzenbe telepített, Hódmezővásárhely melletti tanyavilág, Pusztafeketehalom 1890-ben alakult Olvasóegyletének székháza is...



A szegedi tanya (Ópusztaszer, skanzen)

A szegedi, egészen pontosan mórahalmi tanya eredetije a XIX. század közepén épült, az akkori időkre jellemzően, két generáció számára: a szülőkkel együtt élt és vezette a ház körüli, nagyjából 15 holdas homoki gazdaságot a családos fiú...



A csongrádi halász háza (Ópusztaszer, skanzen)

A kishalászok, mint a skanzen XIX. századi csongrádi halászháza és berendezése is mutatja, az alföldi parasztság szegényebbjei közé tartoztak...



Kocsigyűjtemény (Ópusztaszer, skanzen)

Amikor a jobbágyság megszűnésével az Alföldön kialakult a tanyai gazdálkodás, a tanyák és a falvak, városok közötti gyakori ingadozás következtében a kocsis közlekedés olyan mértékben megnőtt a vidéken, mint korábban és másutt sehol...



A tápéi tűzoltó szertár (Ópusztaszer, skanzen)

A tömörkényi községháza mellett áll a múlt század eleji tűzoltó szertár...



Tápéi szatócsbolt és pékműhely (Ópusztaszer, skanzen)

A Szeged melletti tápéi szatócsbolt ajtaján egy két világháború közötti falusi vegyesáru-boltba lépünk, ahol mi is megvásárolhatjuk azokat a háztartási, élelmiszeripari cikkeket, amiket egy korabeli tápéi lakos ott kereshetett. Utolsó tulajdonosa, Fodor Dávid, pékmester is volt, aki pékműhellyel bővítette a boltot, így a friss pékáru a szomszédos műhelyből került, és a skanzen által működtetve, kerül ma is a bolt polcaira...



Széldarálók (Ópusztaszer, skanzen)

Dél-alföldi szélmolnárok találták fel a széldarálót a II. világháború okozta közellátási zavarok, a malmi őrletés hatósági korlátozása idején. Ez a kisméretű szélmalom arra volt alkalmas, hogy egy magán gazdaság takarmányát és kenyérlisztjét megőröljék rajta...



A szentesi szélmalom (Ópusztaszer, skanzen)

A 19. század második fele nagy átalakulások ideje volt az Alföldön: a folyókat szabályozni kezdik, a lápokat lecsapolják, és a víztől elnyert földeket szántófölddé alakítják át, amivel a korábbi ártéri gazdálkodást uralkodóan a gabonatermesztés váltja fel.

Erre az időszakra esik az alföldi szélmalmok virágkora...



A makói hagymakertész háza (Ópusztaszer, skanzen)

A ma hungarikumként számon tartott makói hagyma kinemesítése egyik nagy teljesítménye volt a déli Tisza-vidék kisparasztságának. Az ópusztaszeri emlékpark múzeumfalujában ennek, 20. század eleji nemesítőinek, termelőinek állítottak emléket a makói hagymakertész Diós-család házának áttelepítésével...



Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark skanzenje

Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark szabadtéri múzeumfaluját bejárva, a látogatók a déli Tisza-vidék, szűkebben Csongrád megye parasztságának életével ismerkedhetnek.



Az árpádhalmi tanyai iskola (Ópusztaszer, skanzen)

A Klebelsberg-féle 1926-ban elfogadott népiskolai törvénynek megfelelően néhány év leforgása alatt 5000 ezer tantermet és tanítói lakást építettek fel hazánkban, legnagyobb részt az Alföldön. Az ópusztaszeri Emlékpark skanzenjének végében álló, Árpádhalomról áttelepített tanyai iskola is ennek a nagyszabású közoktatási programnak köszönhetően keletkezett...



Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark

A XIX. század második felében, a milleniumi ünnepségekre való készülődés idején született a gondolat, hogy Pusztaszeren létre kellene hozni valamit, ami a Gesta Hungarorumban leírt honalapításra emlékeztetne. Akkor Pusztaszer Kecskeméthez tartozott, a város lakói vetették föl az ötletét, egy Árpád-emlékmű állításának, ami 1896-ban meg is valósult Berczik Gyula építész és Kallós Ede szobrász közös alkotásában.



A szegedi Móra Ferenc Múzeum

A mai múzeum ősét, a szegedi Városi Múzeumot 1883-ban alapították a Somogyi Könyvtárral együtt, annak részintézményeként. A múzeum a könyvtártól 1950-ben vált csak el intézményesen, ekkor új nevet is kapott: Móra Ferencről nevezték el, aki a múzeumnak másik szépíró-tudósát, Tömörkény Istvánt követte az igazgatói állásban, 1917-ben.



Munkácsy Mihály Múzeum Békéscsaba

Munkácsy Mihály Múzeum Békéscsaba
A több mint százéves Munkácsy Múzeum korábbi látogatóit 2008-tól egy egészen más, új és érdekes múzeum fogadja, melyben csaknem kétszeresére bővültek a kiállítóterek. A világháló nyújtotta lehetőségek kihasználásával a múzeum olyan információs bázist és műtárgymennyiséget is közre ad, mely eddig kizárólag a kutatók számára volt hozzáférhető.



Sóstói Múzeumfalu Nyíregyháza

Sóstói Múzeumfalu Nyíregyháza
A Nyíregyháza-Sóstói Múzeumfalu Magyarország legnagyobb regionális szabadtéri néprajzi múzeuma. A kapun belépve igazi 19. század végi faluba csöppen az utazó.



Jósa András Múzeum Nyíregyháza

Jósa András Múzeum Nyíregyháza
Nyíregyházán, a Benczúr téren emelkedő, neoklasszicista stílust idéző monumentális épület a Jósa András Múzeum. Európai hírű régészeti gyűjteményét Jósa András (1834-1918), Szabolcs vármegye egykori tisztifõorvosa alapozta meg. A megye legrégibb, 1868-ban alapított közművelõdési és tudományos intézménye.



Minorita rendház - Báthori István Múzeum

Minorita rendház - Báthori István Múzeum Nyírbátor
A Nyírbátoron, 1733-1758 között épült, középkori elődje helyén álló barokk minorita rendház 1961-től múzeum. A barokk keresztboltozattal fedett helyiségek közül az egykori rendfőnök szobái és a refektórium az épület reprezentatív helyiségei.



Hortobágyi Pásztormúzeum

Hortobágyi Pásztormúzeum
A Hortobágyi Pásztormúzeum a XIX-XX. sz. fordulóján a Hortobágyra jellemző pásztoréletet mutatja be. A kiállítás élethű bábukkal, élőképekkel, vetítésekkel, hanganyagokkal hozza „megérinthető” közelségbe ezt a letűnt világot.



Déri Múzeum Debrecen

Déri Múzeum Debrecen
Debrecen központjában található a neobarokk stílusú, európai hírű Déri Múzeum. A múzeum különleges tárgyi anyagának alapját az 1902-ben Löfkovics Artúr ékszerész-műgyűjtő kezdeményezésére és adományából megalakult Városi Múzeum anyaga képezte. 1938-ban Déri György a Kárpát-medence minden népének népművészeti alkotásaiból álló, páratlan gyűjteményét adományozta a múzeumnak.



Széchenyi Ferenc Tájmúzeum Ebes

A Széchenyi Ferenc tájmúzeum Ítélet nélkül – családok munkatáborban Magyarországon egyedülálló kiállításán ma már alig látható tárgyak, dokumentumok, korhű ruházatba öltöztetett viaszfigurák tekinthetők meg, egy tökéletesen lemásolt korabeli kényszerlakhelyen.



Schöffer Múzeum - Kalocsa

Schöffer Múzeum Kalocsa
Schöffer Múzeum
: Az 1912-ben Kalocsán született, és 1992-ben Párizsban elhunyt Schöffer Miklós a kibernetikus szobrászat egyik úttörője és jeles képviselője. 1979-ben teljes életművét bemutató anyagot adományozott szülővárosának, melyet múzeumnak átalakított hajdani lakóházában állított ki a város.


Térdinamikai és kibernetikusan vezérelt állandó alkotásai mellett évente 2-3 időszaki kiállítást is rendeznek kortárs művészek anyagaiból, s emellet minden 2. évben Schöffer Szemináriumokat tartanak, ahol nemzetközi művészek, írók, zenészek vesznek részt.




Paprika Múzeum - Kalocsa

Paprika fűző asszony: Magyar Fűszerpaprika Múzeum Kalocsa
A kalocsai Paprika Múzeum vendégei a fűszerpaprika feldolgozásának múltját és jelenét tekinthetik meg.

A "piros arany" nélkülözhetetlen eleme a magyar konyhának és a népművészeti motívumoknak.



Érseki Kincstár - Kalocsa

Gyűrű, Kalocsai Érseki Kincstár

Az Érseki Kincstárat 1988-ban nyitották meg az egyházmegyében összegyűlt egyházi kincsekből álló gyűjtemény bemutatására a főszékesegyház kápolnájának északi felében. A kincsek mellett több ritkaság is található a középkorból, mint Keresztelő Szent János faszobra, vagy a drágakövekkel díszített, aranyozott ezüst Szent-István herma.




Tájház - Kalocsa

Gábor Lajos festőművész javaslatára 1936-ban adtak át egy jellegzetes kalocsai motívumokkal díszített, eredeti berendezésekkel ellátott parasztházat. 




Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár

Kalocsai Föszékesegyházi Könyvtár

Szent István korától kezdve egészen a 16. századig több száz kötet kódex és ősnyomtatvány gyűlt össze a középkori káptalani- és érseki magánkönyvtárakban, amelyek a mai Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár elődei voltak. A folyamatosan növekvő könyvállomány mellett ma már közel 130.000 kötet található, köztük szentírás, zsoltároskönyv, egyházi beszédgyűjtemény, és orvosi, jogi csillagászati művek.




Babamúzeum, Abádszalók

Az 1999-ben épült Faluházban tekinthető meg a település egyik látványossága, a babamúzeum, ahol a Kárpát-medence 156 féle, és a világ 65 országának népviselete látható 56 cm-es babákon. A közel 600 baba készítője Steigauf Józsefné főként a Kárpát-medence magyar lakta települések ruházatát kicsinyítette le, de magtalálható még sváb, szász, szlovák, horvát, ruszin, cigány stb. nemzetiségek öltözete is.
A babakiállítás mellett a csipkeverés és a kötélgyártás régi eszközei is megtekinthetők.




Közúti Múzeum -Kiskőrös

Közúti Múzeum: Az 1974-ben Lévárdy Imre útmester által létrehozott múzeum egyedülálló az egész országban. A gyűjtemény egészen a római kórtól napjainkig mutatja be a közút-, és hídépítés munkáit, emlékeit szakmai dokumentációkon, és mintegy hatszáz útépítéshez kapcsolódó gép és használati tárgyon keresztül. Láthatók itt útépítő gépek, úthengerek, hómarók, stb. A híd skanzenben régi hidak eredeti részei láthatók, mint pl.a Margit híd egyik pillére, vagy az Esztergom-Párkány között átívelő Mária-Valéria híd egy részlete. A fedett kiállításon pedig térképek, makettek, műszerek, egyenruhák és egyéb tárgyak várják az idelátogatókat.




Nemzetközi Modern Múzeum Hajdúszoboszló

Nemzetközi Modern Múzeum Hajdúszoboszló
Az 1996 szeptemberben megnyílt Nemzetközi Modern Múzeum alapítója a debreceni születésű, ám 1939-54 között Szoboszlón, később Párizsban élő Kádár József. Párizsban ismerkedett meg az elektrografikával, s azóta alkotásait számítógéppel, fénymásolóval készíti.




Fazekas-ház Hajdúszoboszló

Fazekas-ház Hajdúszoboszló
Hajdúszoboszlón, a Református templomtól nem messze található a híres nádfedeles Fazekas ház, a nádudvarról származó Fazekas István otthona és műhelye. A fekete kerámia készítésének hagyományait folytató mester termékei, vagy azokhoz hasonlóak, Nádudvaron tekinthetők meg.



Bocskai István Múzeum Hajdúszoboszló

Bocskai István Múzeum Hajdúszoboszló
A Hajdúszoboszló története kezdetektől napjainkig című, 1995-ben újrarendezett kiállítást a központi épületben tekinthetik meg a látogatók.  A történelmi emlékek és népművészeti alkotások mellett itt kapott helyet a tájegységre jellemző rovargyűjtemény is, és egy mezőgazdaság-történeti kiállítás.





A szervezők a műsorváltoztatás jogát fenntartják. Részletes információ a fenti elérhetőségeken.