Keresés
Google

Hirdessen velünk!

Tisza Lodge Tiszaderzs

Puszta.com 
- A magyar Alföld lapja
Helyi információ --> az Ön hirdetése
+
15% nyomtatási kedvezmény

Webkamera

Webkamera Kecskemét
Ezennel a „hírös városként” ismert alföldi nagyváros, Kecskemét belvárosába invitáljuk!



Webkameránkkal a nap bármely szakában képet adunk a város Főteréről.

Műemlékek, épületek

Püspöki palota, Szeged

Az épületet Rerrich Béla tervezte, 1928-1930 között építették fel.



Volt sajtóház, Szeged

Az épületben egykor működő nyomdában jelent meg - mint a falán elhelyezett emléktábla is tudósít róla – Szeged első napilapja, a Dél-Magyarország 1944. november 19-én.



A Szegedi Tudományegyetem Kalmár László Informatikai Intézete

Az eklektikus palotát 1880-ban építették, eleinte a Belvárosi elemi iskola működött benne.



Szentháromság-szobor, Szeged

Köllő Miklós 1896-ban faragott szobrát a régi Templom térről helyezték át a Dóm-térre.



Kass-gyűjtemény

Az 1882-ben épült Déry-házban vannak kiállítva Kass János szobrász és grafikusművész szülővárosának adományozott alkotásai.



Bamberger-ház

A tér sarkán álló, saroktornyos palotát 1893-ban építették.



Katolikus Ház, Szeged

Az épületet 1884-ben alakították át az 1708-ban épített Krebsz-házból.



Volt piarista gimnázium és rendház, Szeged

Az eklektikus épületet 1886-ban építették Bachó Viktor tervei alapján. Először az egész Dél-Alföld művelődésében jelentős szerepet betöltő, 1721-ben alapított piarista gimnázium kapott benne helyet.



A Szegedi Tudományegyetem Bölcsésztudományi Karának épülete

A neoromán palotát 1911-12 között építették Ottovay István és Winkler Imre tervei alapján.



Lengyel-ház, Szeged

A palotát Lengyel Lőrincné bútorkereskedő megrendelésére építették, terveit valószínűleg a bécsi Fellner és Helmer színházépítő cég készítette.



Hősök kapuja, Szeged

Az Aradi vértanúk terét délről lezáró, és vasútállomásról, a Boldogasszony sugárúton érkezőket fogadó városkaput és I. világháborús műemléket 1936-ban építették Pogány Móric tervei alapján.



Jerney-ház, Szeged

Az 1883-ban emelt eklektikus palotát Bachó Viktor tervezte.



Rieger-ház, Szeged

Az 1859-ben emelt klasszicista épületet valószínűleg Lipovszky Henrik tervezte.



Kisszínház, Szeged

Ottovay István tervezte ipartestületi székháznak, 1928-29-ben építették fel a jelenleg a Szegedi Nemzeti Színház kamaraszínházának, a Kisszínháznak helyet adó épületet.



Kőrösy József Közgazdasági Szakközépiskola, Szeged

A Stefánia sétány végén álló palota a város első szecessziós, még részben eklektikus jegyeket is hordozó épülete.



Sajtóház, Szeged

A Stefánia sétányon áll a Sajtóház, korábbi nevén Vajda-palota.



Vastag-ház, Szeged

A szecessziós lakóházat 1911-ben építették Stahl Ferenc tervei alapján.



Raffay-ház, Szeged

A Lechner téren álló szecessziós polgári házat Raffay László, az ipariskola egyik tanára építette 1902 és 1903 között.



Szígyártó-ház, Szeged

A szecessziós épületet Kótay Pál tervei alapján építették 1902-03-ban.



Volt tűzoltólaktanya

A késő eklektikus palotát Tóth Mihály tervezte, 1896-99 között építették fel.



Volt takarékpénztár, Kecskemét

A kora eklektikus palotát, Kecskemét legelső kétemeletes épületét 1876-ban emelték Pártos Gyula tervei alapján.



Sajtóház, Kecskemét

A szecessziós palotát a kecskeméti származású Korb Flóris és Giergl Kálmán tervei alapján emelték 1912-ben.



Kecskeméti Ifjúsági Otthon és Otthon Mozi

A szecessziós palotát Komor Marcell és Jakab Dezső tervezték a kecskeméti Iparos Otthon székházának.



Tisza Szálló, Szeged

A Széchenyi tér szélén és a Wesselényi utcán álló eklektikus palotát, szeged legidősebb szállodáját 1885-ben építették Jiraszek Nándor és Krausz Lipót tervei alapján. Nevét Tisza Kálmán miniszterelnökségének tizedik évfordulója alkalmából kapta.



Krebsz-ház, Szeged

A klasszicista stílusú épületet Krebsz Mihály vaskereskedő építette 1846-ban. A Nándor utcai romantikus balszárnyat később, 1858-ban építették hozzá, párkányzatát gótikus mótívumok, ablakai csúcsíves oromzatát Dávid-csillag díszíti.



Régi zsinagóga, Szeged

A zsinagóga épülete a klasszicizmus egyik legszebb szegedi emléke. 1837-43 között építették Lipovszky Henrik és Lipovszky József tervei alapján, az 1879-es árvíz után a felújításkor részben átalakították.



Goldschmidt-ház, Szeged

Az 1905-ben felépített szecessziós házat Magyar Ede tervezte. 1959-ben emeletet húztak rá, és eltávolították homlokzati díszítését.



Raichl-ház, Szeged

A szecessziós palotát Raichl (vagy Raichle) J. Ferenc tervezte és építette a maga számára 1910-ben.



Tömörkény István Gimnázium, Szeged

Az 1902-ben emelt szecessziós épületet Baumgarten Sándor tervezte az 1897-ben alapított polgári leányiskola számára.



Milkó-palota, Szeged

Az 1883-ban emelt, a francia reneszánsz stílusát idéző szecessziós palotát Lechner Ödön tervezte.



Szegedi Nemzeti Színház

A szegedi színház eklektikus-neobarokk épületét Helmer Hermann és Fellner Ferdinánd bécsi cége építette 1883-ban. 1885-ban leégett, után kevés módosítással újraépítették.



Kass Szálló, Szeged

A palotát Steinhardt Antal tervei alapján építették 1897-98-ban. Megrendelője Kass János grafikusművész nagyapja volt, aki éttermet és kávéházat nyitott benne.



Református palota, Szeged

Az 1912-ben emelt, két nagy épülettömbből összeálló palotát Magyar Ede tervezte. Az építésznek ez az utolsó szecessziós alkotása.



„Kakasos” református templom, Szeged

Az észak-német gótika stílusát idéző, 1884-ben felépített templomot Schulek Frigyes tervezte.



Gróf-palota, Szeged

Szeged egyik legszebb szecessziós palotája a Raichl J. Ferenc által tervezett, 1912-13-ban felépített Gróf-palota.



Béró-ház, Szeged

A copfstílusú Béró-ház Szeged első kétemeletes épülete, 1810-ben építették Vedres István tervei alapján.



Dömötör-torony, Szeged

A román alapokon álló gótikus torony Szeged legrégebbi műemléke, a barokk Dömötör-templom lebontásakor került napvilágra egyik tornyából. Alapfala még a XI. században készült, alsó román stílusú része XII., nyolcszögletes gótikus felső része pedig XIII. századi.



Kárász-ház, Szeged

A tér legjelentősebb és legszebb műemléke az 1845-ben emelt klasszicista stílusú Kárász-ház. Építtetője Kárász Benő, Csongrád megye al-, majd főispánja volt, aki a forradalomban a szegedi hadi választmány tagjaként vett részt, később pedig jelentős szerepet játszott az alkotmány visszaállításáért folytatott küzdelemben, valamint Szeged gazdasági fejlesztésében.



Vajda-ház, Szeged

A házat 1867-ben építették Hoffer Károly tervei alapján.



A Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara

Az épületet polgári leányiskola számára építették 1881-ben.



Kiss Dávid-palota, Szeged

A kora eklektikus, belső udvaros palotát 1872-ben építették Benkó Károly és Kolbenheyer Ferenc tervei alapján.



Dáni-ház, Szeged

A copfstílusú házat Vedres István tervei alapján építették 1820-ban. 



Herczel-ház, Szeged

Az eklektikus stílusú házat 1870 körül építették Herczel Fülöp orvos, Herczel Manó európai hírű sebész apjának megrendelésére. 



Volt Szegedi Kézművesbank, Szeged

Az épületet egy árvíz előtti házból alakították át 1896-ban.



Várnai-ház, Szeged

A romantikus stílusú épületet valószínűleg Hoffer Károly tervei alapján építették 1869-ben Keménczi Adalbert vaskereskedő megrendelésére. 



Eisenstädter-ház, Szeged

Az épületet Hoffer Károly tervei alapján építették 1866-ban.



Wagner-ház, Szeged

Szeged egyik legrégebbi lakóháza az 1820 körül épített klasszicista stílusú Wagner-ház. A téren a Kárász-házzal együtt az árvízi előtti egységes egyemeletes házsor emlékét őrzik.



Bérház, Szeged

A városháza mellett álló, kora eklektikus palotát 1872-73-ban építették Wegman Gyula és Scherrer József Adolf tervei alapján. 



Takarékpénztár, Szeged

Az 1903 és 1905 között épült szecessziós palotát Baumhorn Lipót tervezte.



Törvényszéki palota, Szeged

A firenzei palazzókra hasonlító neoreneszánsz palotát 1882-ben építették Meixner Károly és Ney Béla tervei alapján.



Grünn Orbán-ház, Szeged

A házat 1810-ben építették Vedres István tervei alapján. Földszintjén működött Szeged első nyomdája, amelyet Grünn Orbán Fülöp alapított 1801-ben.



Vasalóház, Szeged

A saroktornyával a Széchenyi térre néző, szecessziós palotát 1912-13-ban építették Baumhorn Lipót tervei alapján. Kovácsoltvas kapuja és erkélyei Kónya György műlakatos munkái.



Zsótér-ház, Szeged

A klasszicista palotát Szeged gazdag gabonakereskedője és hajótulajdonosa, Zsótér János építette, mai formája több szakaszban, 1866-ra készült el.



Városháza, Szeged

A szegedi Városháza karcsú tornyú, eklektikus-neobarokk épülete a Széchenyi tér legszebb palotája, a város egyik jelképe. Egy korábbi, 1799-1805 között Vedres István tervei alapján emelt épületből alakították át, amely a nagy árvíz idején erősen megrongálódott, és a belváros feltöltésével a tér szintje alá került. Az 1883 felépített új Városházát Lehner Ödön és Pártos Gyula tervezte.



Szegedi napsugaras ház (Ópusztaszer, skanzen)

A szegedi, alsóvárosi paprikatermesztő házának eredetije a nagy árvíz után, a Szegedi Királyi Biztosság típusterve alapján épült. 



A szegedi „Sóhajok hídja”

A Széchenyi téren a Bérházat és a Városházát köti össze a velencei mintájú „Sóhajok hídja”, amely nevét a hagyomány szerint akkor kapta, amikor az adóhivatalba lehetett rajta át eljutni.



Ungár-Mayer-palota, Szeged

A késő szecessziós, eklektikus Kárász utcai palotát Ungár Benő és Mayer Áron megbízásából emelték 1911-ben. Az utcát nyitó épület leglátványosabb részével, a monumentális, táncoló nőket és egyéb motívumokat ábrázoló pléhszobrokkal díszített saroktornyával vonja magára először a tekintetet.



Református templom, Nagykőrös

A templom 12. századi gótikus, támpilléres falmaradványával a város legidősebb műemléke. A Szent László tiszteletére emelt templomot azután többször átalakították, kibővítették.



Városháza, Kiskunfélegyháza

A kiskunfélegyházi Városháza a magyar szecesszió egyik remeke, Morbitzer Nándor és Vas József tervei alapján emelték 1910-12 között.



Katona József Könyvtár, Kecskemét

Az 1996-ban felépült kecskeméti Katona József Könyvtárat Mátrai Péter és Major György építészek, belsőterét Batta Imre tervezeték. 



Ókollégium, Kecskemét

A református egyháznak a temploma mellett álló klasszikus stílusú tanépületét 8 év alatt, 1838-ra építették fel Hofrichter József tervei alapján.



Újkollégium, Kecskemét

A Kecskemét belvárosában álló szecessziós palota Mende Valér tervei alapján épült 1911 és -12 között a református egyház megrendelésére.



Romkert, Kecskemét

A belvárosi Szent Miklós-templom mellett álló Romkertben az 1686-ban emelt Szent-Mihály-kápolna romjai találhatóak. A kápolna a templom egykori temetőjének csontházára épült.



Luther-palota, Kecskemét

A kecskeméti Luther-palota, a magyar szecessziós építészet egyik remeke, Mende Valér tervei alapján épült 1911-13 között, vagyis a szintén általa tervezett, a téren vele szemben álló és hasonló stílusú palotával, az Újkollégiummal (Református Kollégium Gimnáziuma és Általános Iskolája) szinte egy időben.



A gyulai Almásy-kastély

A Gyula belvárosában, a vár és a Várfürdő szomszédságában álló barokk kastély egyik tulajdonosáról, Almásy Dénes grófról kapta nevét. Almásy a Wenckheim család örököseként jutott a kastélyhoz, akik 1801-től birtokolták a kastélyt.



Csete-jurták (Ópusztaszer, emlékpark)

Az ópusztaszeri emlékpark jurtáit Csete György építész és Dulánszky Jenő statikus tervezték az organikus építészet szellemében. 



A Bor nemzetség szeri monostorának romjai (Ópusztaszer, emlékpark)




Árpád-emlékmű (Ópusztaszer, emlékpark)




A tömörkényi községháza (Ópusztaszer, skanzen)

Az ópusztaszeri skanzenbe Tömörkényből áttelepített községházának 1896-ban emelt eklektikus épülete tipikus példája a dualizmus korabeli elöljárósági épületeteknek...



Tájház - Halas Galéria, Kiskunhalas

A nádtetős, faoszlopos tornácú parasztház 1750 körül épült redemptus telekre, az Orbán és a Baki család tulajdona volt. Az épület jelenleg a Halas Galéria, Kiskunhalas város képzőművészeti, múzeumi gyűjteményéhez tartozik.



Sáfrik-szélmalom - Halas-Galéria, Kiskunhalas

A ma Sáfrik-szélmalomként ismert, védett malomépületet 1861 és 67 között Hunyadi Antal építette alsó meghajtású őrlőszerkezettel.



Végh-kúria - Halas Galéria, Kiskunhalas

A Végh-kúria 1840-ben épült klasszicista stílusban. Jelenleg a Halas Galéria, Kiskunhalas város képzőművészeti, múzeumi gyűjteményének székhelye.



Télen sem hétköznapi rendezvény helyszín

Géró Udvar, Helvécia
Kecskemét és környéke lakói számára, valamint az ország művész- és média berkeiben már rég fogalommá vált a Géró György fafaragó mester 20 éves építő munkáját tükröző Géró Udvar és Pusztaszínház. A gyerekkori olvasmányaink mézeskalács házikó hangulatát idéző „tanya” télen is mesél.



Géró György hagyatéka

Géró György hagyatéka, Pusztaszínház, Helvécia
Géró György 1946-ban született Kecskeméten és 2003 nyarán hunyt el. Gyermekéveit Matkópuszta mesék és babonák százait őrző tanyavilágában töltötte. Tanulmányai után a Kecskemét melletti Helvécián telepedett le. Gyermekkori emlékeiből táplálkozva szobrokat, domborműveket faragott, majd elkezdett építkezni. Így indult útjára az ősi anyagokból, fából, vályogból, nádból, ún. patics technológiával készített épületegyüttes, amely mára Géró Udvarként ivódott a köztudatba.



Géró Udvar Helvécia

Géró Udvar Helvécia
A Kecskeméttől 8 km-re levő Géró Udvar Géró György fafaragó népi iparművész hagyatéka. Létrehozásával a művész célja az volt, hogy csokorba szedje Kecskemét és környéke, valamint az Alföld népi kultúráját. A térség szimbóluma, a Géró Udvar egy olyan közügyet szolgáló magánkezdeményezés, amely méltán érdemelné ki a puszta régió állami, üzleti, non-profit és magán szervezetei és szerveződései figyelmét és támogatását.



Nyíregyházi Városháza

Nyíregyházi Városháza
A nyíregyházi városháza 1841-ben épült, klasszicista stílusban, valószínűleg az egykori Báthori-vár maradványainak felhasználásával. A térre néző erkély fölött, a homlokzat két szélén egy-egy Justitia-szobor látható.



Nyíregyházi Megyeháza

Nyíregyházi Megyeháza
A nagyszabású épület 1891-1892-ben épült Alpár Ignác tervei alapján. Az eklektikus stílusú, barokk díszítésű együttes homlokzatán Szabolcs vezér és Szent István szobrai láthatók, Kallós Ede szobrászművész alkotásai.



Móricz Zsigmond Színház Nyíregyháza

Móricz Zsigmond Színház Nyíregyháza
A nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház 1894-ben épült, eklektikus stílusban; Alpár Ignác tervezte. A színháznak 1981 óta van önálló társulata.



Zeleméri Csonkatorony

Zeleméri CsonkatoronyA városi erdő jelzett turistaútja vezet Hajdúböszörmény legrégibb műemlékéhez, a Zeleméri Csonkatoronyhoz, mely a várostól délkeletre, 10,5 km-re, Debrecen és Hajdúböszörmény között található. Autóval a 35. számú főútról néhány perc alatt elérhető; Bodaszőlő felé létérve közelíthető meg.



Fa harangtorony Nyírbátor

Fa harangtorony Nyírbátor
A nyírbátori Fa harangtorony faragott tölgyfagerendákból épült 1640 táján. Az Alföld keleti szélén és Erdélyben elterjedt harangtorony-típus legnagyobb és legjelentősebb példája.



Debreceni Egyetem Főépülete

Debreceni Egyetem Főépülete
A város legnagyobb épületét 1928-1932 között emelték Korb Flóris tervei alapján. A neobarokk, eklektikus épület különleges része a fedett, huszonkilenc méter magas aula, amelyet árkádos körfolyosó rendszer övez. Az egyetemi könyvtár az ország második legnagyobb nemzeti könyvtára, több mint 3 millió könyvtári egységgel rendelkezik.



Reök palota, Szeged

Az épület tervezője a századelőn működő Magyar Ede, aki nyolcéves alkotói korszakát Szegeden töltötte. A lakóháznak készülő Reök palota Munkácsy Mihály unokaöccse, Reök Iván vízügyi mérnök számára készült.



Túristvándi Vízimalom

Túristvándi egyik jellegzetessége a XVIII. század végén épült vízimalom. Védett műemléki környezetével különleges látványt nyújt. Szerkezetét alulcsapós vízkerekek hajtják, a víz nem felűről folyik a kerekekre, hanem a kerekek lapátjai merülnek bele a folyó vizébe. Ez a megoldás Közép-Európában ritkaságnak számít.



Kodály Intézet Kecskemét

Kodály Intézet Kecskemét
A nemes célokat szolgáló intézmény méltó helyet kapott a Kecskemét város szívében elhelyezkedő, 1736-ban épült ferences rendi kolostor felújított épületében. A Kodály Intézetbe érkezőt a bejáratnál rögtön egy remekmű fogadja, Borsos Miklós Kodály portrészobra.



Csárdamúzeum, Meggyes-csárda, Tiszafüred

Csárdamúzeum, Meggyes-csárda: A 19. század közepén még működő hortobágyi csárdák egyik utolsó hírmondója az 1760-70 között épült Meggyesi-csárda, ahol jelenleg a Csárdamúzeum működik. Az épület helyiségei és belső berendezése a kecskelábú asztalokkal, lócákkal, fogason függő szűrökkel, kulacsokkal a 19-20. század századfordulós hangulatát idézik vissza.



Lipcsey-kúria, Tiszafüred

Az 1840 körül Lipcsey Imre által épített klasszicista stílusú, kontyolt nyeregtetős kúriában találkozott Kossuth és Görgey 1849. március 4-5-én. 1952-től a Kiss Pál Múzeum működik itt, amely az ország első falumúzeumaként nyílt meg 1949-ben. Kiss Pál az 1848-49-es szabadságharc egyik tábornoka volt, és a harcok után Tiszafüreden telepedett le. Az 1877-ben alapított gazdag helytörténeti és néprajzi gyűjtemény nagy része az I. világháború során elpusztult, széthordták. Jelenleg régészeti, néprajzi, történeti és természettudományi anyagok tekinthetők meg, köztük két Kossuth-levél is.



Gergely-halom, Kunhegyes

Gergely-halom:Kunhegyes határában lévő, természetvédelem alatt álló kunhalmok közül leghíresebb a 80-90 méter átmérőjű Gergely-halom, Kunhegyes-Kunmadaras-Karcag határán.

A természeti és régészeti értéket is képviselő egykori temetkezőhely megbontásakor középkori telep nyomaira leltek a régészek.




Komlóssy-féle szélmalom, Kunhegyes

A település határában áll a térség egyik legszebb malma, a Komlóssy-féle szélmalom, amely 1859-ből való népi műemlék. Az ötemeletes, holland típusú szélmalom ma is tökéletes állapotban van.




Városi Könyvtár, Kunhegyes

A Szolnok – Debrecen – Erdély közötti egykori „sóút” mentén épült a barokk stílusú sóház, Kunhegyes legrégebbi épülete, 1739-ben. Ma ebben a műemlék jellegű épületben kap helyet a Zsigmond Ferenc Városi Könyvtár.




Városháza, Kunhegyes

Az első községházát 1734-ben építették, melynek helyén áll az 1878-ban Pum János mérnök tervei alapján épült, a központban található eklektikus stílusú városháza. Előtte szépen gondozott park látható, amely helyén valamikor a piactér állt.




Városháza, Kiskőrös

1893-ban épült Lehoczki János építőmester tervei alapján az eklektikus stílusú Városháza, melynek homlokzatán az 1884-ből származó városi címer látható.




Petőfi Sándor szülőháza, Kiskőrös

A város meghatározó személyisége, Petőfi Sándor született 1823. január 1-én ebben a nádfedeles házban. Ez az 1790 körül épült lakóház, és a mögötte lévő modern épület ad ma otthont az Irodalmi Múzeumnak. A ház ünnepélyes átadására 1880. október 16-án került sor.




Harangház Hajdúszoboszló

Harangház Hajdúszoboszló
A milleniumi esztendőben átadott Harangházban Oborzil Editnek és férjének, Jeney Tibornak a haranggyűjtemény-adománya tekinthető meg.



Bocskai Gimnázium Hajdúböszörmény

Bocskai Gimnázium Hajdúböszörmény
A Bocskai-tér meghatározó eleme a gimnázium, amelyet Vecsey Imre tervei alapján építettek 1864-65-ben, romantikus stílusban. Az intézmény már az 1600-as években a Debreceni Református Kollégium fiókiskolája volt. Az épület alatt található egy óvóhely, ez azonban nem látogatható.



Városháza Hajdúböszörmény

Városháza Hajdúböszörmény
A Bocskai-téren található a Dobay Károly tervei alapján 1905-07 között eklektikus stílusban épült Városháza.



Hajdúsági Múzeum Hajdúböszörmény

Hajdúsági Múzeum Hajdúböszörmény
A valamikori Hajdúkerület székháza a Bocskai-tér egyik meghatározó épülete
. 1924 óta itt kapott otthont a Városi Múzeum, amely néprajzi, régészeti és történeti anyagokat állított ki. 1951-ben nyitották meg állandó kiállítását, mely bemutatja a hajdúság történetét, néprajzát, képzőművészetét és régészeti anyagait. A múzeumban tudományos könyvtár is működik.



Aranybika Hotel Debrecen

Aranybika Hotel Debrecen
A város 1690-ben vásárolta meg a debreceni Bika család telkét és kőházát, amire 1799-ben emeletet építettek. Ennek homlokzatára került 1810-ben egy vasból vert, rézzel bevont, öklelő bikát ábrázoló cégér, s lett Aranybika Szálló Bika János egykori fogadójából.



Református Kollégium Debrecen


A debreceni Református Kollégium, a magyar reformáció egyik szellemi központja, 1538-ban kezdte meg működését. A Kollégiumban található Nagykönyvtár a Református Egyház legnagyobb gyűjteménye Magyarországon. Híres diákok, mint pl. Csokonai Vitéz Mihály, Arany János, Kölcsey Ferenc, Ady Endre, kéziratai is megtalálhatók itt.



Megyeháza Debrecen

Megyeháza Debrecen
A debreceni megyeháza  az ország egyik legszebb szecessziós épülete. Helyén előtte a város legelső vendégfogadója volt, a Fejérló Szálló. Homlokzatát Zsolnay pirogránit díszítőelemek, virágfüzérek és négy fegyveres hajdú szobra díszíti, a homlokzat közepén pedig Hajdú vármegye címere látható.



Tudomány és Technika Háza, Kecskemét

Az évszázadokon át üldözött zsidók 1820 után kaptak letelepedési jogot Kecskeméten. Első zsinagógájuk hamarosan kicsinek bizonyult, ami után több szakaszban, 1864-71 között építették meg a ma is látható épületet.



Cifrapalota Kecskemét

Cifra Palota KecskemétA szecessziós stílusú épület 1902-ben épült Márkus Géza tervei alapján. A földszintre üzleteket, az első emeletre kereskedelmi kaszinót, a második emeletre lakásokat terveztek. Jelenleg a Kecskeméti Galéria festménygyűjteménye található itt.



Katona József színház Kecskemét

Katona József színház Kecskemét
A kecskeméti Katona József színházat az ország ezer éves évfordulójának emlékére építették a híres bécsi Helmer és Fellner színházépítő cég tervei alapján, 1895-96-ban. Az épület eklektikus stílusát barokk motívumok gazdagítják.



Városháza, Kecskemét

Egy közel 150 éves, egyszerű városháza lebontása, és a jelenlegi felépítése 1892-97 között történt. Az új középületet Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján építették meg, az ország fennállásának ezeréves évfordulójára.





A szervezők a műsorváltoztatás jogát fenntartják. Részletes információ a fenti elérhetőségeken.