Ezennel a „hírös városként” ismert alföldi nagyváros, Kecskemét belvárosába invitáljuk!
Webkameránkkal a nap bármely szakában képet adunk a város Főteréről.
A Széchenyi téren, a Városháza előtt álló szökőkút bronz szobrai Pásztor János alkotásai 1930-ból.
A városháza mellett álló, kora eklektikus palotát 1872-73-ban építették Wegman Gyula és Scherrer József Adolf tervei alapján.
A Széchenyi téren, a bíróság előtti parkrészben áll Zala György 1914-ben alkotott neobarokk szobra.
A házat 1810-ben építették Vedres István tervei alapján. Földszintjén működött Szeged első nyomdája, amelyet Grünn Orbán Fülöp alapított 1801-ben. 
A Széchenyi téren, a Bérház előtti parkrészen áll Melocco Miklós 2000-ben készített mészkő szobra Klebelsberg Kunóról.
A Széchenyi téren, a Grünn Orbán-ház előtti parkrészletben áll Kligl Sándor 1996-ban alkotott szobra.
A firenzei palazzókra hasonlító neoreneszánsz palotát 1882-ben építették Meixner Károly és Ney Béla tervei alapján.
A saroktornyával a Széchenyi térre néző, szecessziós palotát 1912-13-ban építették Baumhorn Lipót tervei alapján. Kovácsoltvas kapuja és erkélyei Kónya György műlakatos munkái.
A szegedi Városháza karcsú tornyú, eklektikus-neobarokk épülete a Széchenyi tér legszebb palotája, a város egyik jelképe. Egy korábbi, 1799-1805 között Vedres István tervei alapján emelt épületből alakították át, amely a nagy árvíz idején erősen megrongálódott, és a belváros feltöltésével a tér szintje alá került. Az 1883 felépített új Városházát Lehner Ödön és Pártos Gyula tervezte.
Vásárhelyi Pálnak, a Tisza szabályozását irányító mérnöknek szobrát ifj. Mátrai Lajos alkotta 1905-ben. A szobrász Vásárhelyit egy védgáton ábrázolja, amint a munkálatokat irányítja.
A klasszicista palotát Szeged gazdag gabonakereskedője és hajótulajdonosa, Zsótér János építette, mai formája több szakaszban, 1866-ra készült el. 
A Széchenyi téren 2010-ben felállított szobor, amely a Szegedet 1247-ben városi rangra emelő uralkodót, IV. Bélát ábrázolja Tóth Béla és fia, Tóth Dávid alkotása. 
