Keresés
Google

Hirdessen velünk!

Tisza Lodge Tiszaderzs

Puszta.com 
- A magyar Alföld lapja
Helyi információ --> az Ön hirdetése
+
15% nyomtatási kedvezmény

Webkamera

Webkamera Kecskemét
Ezennel a „hírös városként” ismert alföldi nagyváros, Kecskemét belvárosába invitáljuk!



Webkameránkkal a nap bármely szakában képet adunk a város Főteréről.

Világörökség - Tokaji borvidék (2002)


A tokaji borvidék a világ első szőlőtermő területe, amelyet elsőként nyilvánítottak zárt borvidékké (III. Károly 1737-es királyi rendeletének köszönhetően). A terület 2002-ben vált  világörökség részévé. A tokaj-hegyaljai terület a Tokaj-Eperjes-hegység délkeleti lábánál fekszik. A vulkáni lejtők ideális geológiai és éghajlati adottságainak, a Bodrog és Tisza felől érkező páradús levegőnek köszönhetően a szőlőtermesztés, borászat régóta virágzó mesterségek.


A borvidék borát általánosságban tokajinak nevezik, mivel Tokajban rakták hajóra a kereskedők a borszállítmányokat. Az észak-magyarországi bor európai híre a 16-17. században, I. Rákóczi Ferenc idején kapott szárnyra, amikor a fejedelem diplomáciai partnereit zamatos aszúborokkal ajándékozta meg. A szőlőtermelés kultúrája azonban jóval messzebbre nyúlik vissza az időben ezen a vidéken. A 13. századi tatár pusztítást követően IV. Béla olasz szőlőműveseket telepített a vidékre, akik száz év leforgása alatt ismertté tették a tokaji szőlőfajtákat. A gyönyörű hegyaljai vidék minden termőhelye eltérő adottsággal rendelkezik, így a különböző helyek borainak más-más értékük van. A legismertebb és legértékesebb borfajta a mézédes, aranyszínű tokaji aszú.


A tokaji aszú „a királyok bora, a borok királya” XIV. Lajos mondása szerint. A francia királyok mellett az orosz cárok voltak e nemes bor legnagyobb éltetői és kedvelői, de a pápák is szívesen fogadták ha ezzel kedveskedtek nekik. E különleges borfajta titka elkészítési eljárásában rejlik. A szőlőfürtről egyenként szedik le az aszúsodott szemeket, melyeket nem kell préselni, hanem saját súlyuk alatt csepeg ki az esszencia. Az aszúszemek héja nemesrothadás során átlényegül, a mag pedig teljesen elkülönül az egynemű masszától. Az aszú minőségét az határozza meg, hogy hány puttony aszútésztára öntenek rá egy gönci hordó mustot. A gönci hordó fogalommá válása a helybeli kádárok ügyességét dicséri, akik a környező hegyek tölgyeseinek válogatott fáiból készítik a legjobb bortárolókat. A gönci hordóba 136 liter bor fér.


A tokaji borvidék legnevesebb pincéit a világörökséggé nyilvánítási határozat név szerint külön említi, melyek a következők: Ungvári pince (Sátoraljaújhely), Rákóczi pince (Sárospatak), Kőporosi pince (Hercegkút), Gomboshegyi pince (Hercegkút), Oremus pince (Tolcsva), Tolcsvai Bormúzeum (Tolcsva). A régi római mintát követő boltozott pincéknek megvan a saját történetük, a sárospataki Rákóczi pincében például királyt választottak a 16. században.


Tokaj környéke a kora középkortól kezdve lakott terület. Izgalmas történelmi sétára indulhat az idelátogató, melynek látványos állomása lehet a tarcali árpád-kori földvár, a Bodrogolasziban található tökéletes arányú román kori körtemplom, vagy az ugyanitt épített hálóboltozatos gótikus templom, illetve az országszerte ismert sárospataki Rákóczi vár, mely a reneszánsz és barokk kultúra fellegvára volt hajdan.