Szeged, Széchenyi tér 10.
A szegedi Városháza karcsú tornyú, eklektikus-neobarokk épülete a Széchenyi tér legszebb palotája, a város egyik jelképe. Egy korábbi, 1799-1805 között Vedres István tervei alapján emelt épületből alakították át, amely a nagy árvíz idején erősen megrongálódott, és a belváros feltöltésével a tér szintje alá került. Az 1883 felépített új Városházát Lehner Ödön és Pártos Gyula tervezte.
A palota színes üvegablakait Kratzmann Ede készítette. A középső ablak Szeged címerét ábrázolja alatta Ferenc József jelmondatával: „Szeged szebb lesz, mint volt.”
Pazarul kialakított közgyűlési termét körben Széchenyi István, Deák Ferenc, Ferenc József , Erzsébet királyné és Kossuth Lajos portréi díszítik. A mennyezetre Vajda Zsigmond festett freskót, rajta angyalok ragadják az égbe a város címerét. A kép sarkain allegorikus figurák ábrázolják a város, pontosabban az egykori város atyák vezér eszméit: a kultúrát (szárnyas nőalak pálmaággal), az igazságosságot (kardot és mérleget tartó nőalak), a mezőgazdaságot (parasztmenyecske búzakévével) és az ipart, kereskedelmet (kelmével és fogaskerékkel ábrázolt polgárleány).
A palotának jó hangulatú belső udvara van, ahol nyári estéken előadásokat, koncerteket rendeznek a Muzsikáló udvar és a Városi esték rendezvénysorozatok keretében.
Az épülethez több neves történelmi esemény is kötődik. 1800-ban, például, benne kezdte meg működését az első magyar színigazgató, Kelemen László és társulata. 1849-ben két alkalommal benne ülésezett az országgyűlés, ekkor emelték törvényerőre a zsidók egyenjogúságát és a nemzetiségi törvényt.
FORRÁS:
Szeged (Panoráma sorozat) Szegedi Kossuth Nyomda Kft., 2002. (Harmadik, jav. és bőv. kiadás)
KÉP: puszta.com
Kapcsolódó cikkek
A szegedi „Sóhajok hídja”
A Széchenyi téren a Bérházat és a Városházát köti össze a velencei mintájú „Sóhajok hídja”, amely nevét a hagyomány szerint akkor kapta, amikor az adóhivatalba lehetett rajta át eljutni.
Az áldást hozó és A romboló Tisza (szobor, Szeged)
A Széchenyi téren, a Városháza előtt álló szökőkút bronz szobrai Pásztor János alkotásai 1930-ból.
Bérház, Szeged
A városháza mellett álló, kora eklektikus palotát 1872-73-ban építették Wegman Gyula és Scherrer József Adolf tervei alapján.
Deák Ferenc szobra, Szeged
A Széchenyi téren, a bíróság előtti parkrészben áll Zala György 1914-ben alkotott neobarokk szobra.
Grünn Orbán-ház, Szeged
A házat 1810-ben építették Vedres István tervei alapján. Földszintjén működött Szeged első nyomdája, amelyet Grünn Orbán Fülöp alapított 1801-ben.
Klebelsgberg Kunó szobra, Szeged
A Széchenyi téren, a Bérház előtti parkrészen áll Melocco Miklós 2000-ben készített mészkő szobra Klebelsberg Kunóról.
Szent István és Boldog Gizella szobra, Szeged
A Széchenyi téren, a Grünn Orbán-ház előtti parkrészletben áll Kligl Sándor 1996-ban alkotott szobra.
Széchenyi István szobra, Szeged
Stróbl Alajos 1912-ből való alkotása a Széchenyi tér főposta előtti parkrészében áll.
Széchenyi István szobra, Szeged
Stróbl Alajos 1912-ből való alkotása a Széchenyi tér főposta előtti parkrészében áll.
Törvényszéki palota, Szeged
A firenzei palazzókra hasonlító neoreneszánsz palotát 1882-ben építették Meixner Károly és Ney Béla tervei alapján.
Vasalóház, Szeged
A saroktornyával a Széchenyi térre néző, szecessziós palotát 1912-13-ban építették Baumhorn Lipót tervei alapján. Kovácsoltvas kapuja és erkélyei Kónya György műlakatos munkái.
Vásárhelyi Pál szobra, Szeged
Vásárhelyi Pálnak, a Tisza szabályozását irányító mérnöknek szobrát ifj. Mátrai Lajos alkotta 1905-ben. A szobrász Vásárhelyit egy védgáton ábrázolja, amint a munkálatokat irányítja.
Zsótér-ház, Szeged
A klasszicista palotát Szeged gazdag gabonakereskedője és hajótulajdonosa, Zsótér János építette, mai formája több szakaszban, 1866-ra készült el.
IV. Béla lovas szobra, Szeged
A Széchenyi téren 2010-ben felállított szobor, amely a Szegedet 1247-ben városi rangra emelő uralkodót, IV. Bélát ábrázolja Tóth Béla és fia, Tóth Dávid alkotása.
