Keresés
Google

Hirdessen velünk!

Tisza Lodge Tiszaderzs

Puszta.com 
- A magyar Alföld lapja
Helyi információ --> az Ön hirdetése
+
15% nyomtatási kedvezmény

Webkamera

Webkamera Kecskemét
Ezennel a „hírös városként” ismert alföldi nagyváros, Kecskemét belvárosába invitáljuk!



Webkameránkkal a nap bármely szakában képet adunk a város Főteréről.

Tőserdő


Az egykori Tisza éles kanyarulatait követi ez a folyó középső szakaszának egyik legszebb vidékén, közvetlen Lakitelek határában húzódó ártéri erdő. Az egyik tőserdei folyókanyar, a Dög-Tisza természetes módon, a másik, a szikrai holtág emberi beavatkozással, az 1850-ben végrehajtott folyószabályozással szakadt el a Tiszától.



„Mialatt több napon át ott időztek, a vezér és övéi látták a föld termékenységét, mindenféle vad bőségét, meg azt, hogy milyen gazdag halban a Tisza és a Bodrog folyam: s ezért a földet kimondhatatlanul megszerették.”

(Anonymus: Gesta Hungarorum)


Az itt megőrződött és ma a Kiskunsági Nemzeti Park védelmében álló ártéri táj (a nemzeti park Szikra és az Alpári rét nevű egységéhez tartozik) a 19. század végéig, a folyószabályozásokig az egyik fő alföldi tájtípus volt, az Alföld 2/3-át állandó és időszakos vizek borították.

Amikor a honfoglaló magyarok a Kárpát-medencébe érkeztek, egy ilyen földet láttak és szerettek meg termékenységéért. Közvetlen a Tőserdő mellett fekszik az Alpári ártéri rét, amely, Anonymus tudósítása szerint, a honfoglalás jelképes és egyben valódi helyszínévé is vált. Árpád vezér Zalán bolgár fejedelemtől a Duna vizéből kér két korsóval és az Alpár homokjának füvéből. Zalán nem érti a kérés szimbolikáját, és csak tréfából teljesíti, a honfoglaló magyarok viszont az ajándékot a föld jelképes átadásaként értik. A két fejedelem közötti döntő ütközet is a réten folyt azután le 895-ben.

A honfoglalás utáni évszázadokban az Alföld lakói az árterületeken és mentén alakították ki sajátos, a kiöntő, földeket termékenyítő, majd újra visszahúzódó vízhez alkalmazkodó gazdálkodásukat, a szilaj pásztorkodást, halászatot, ártéri földművelést stb. A folyók szabályozásával, amit egy jobb gazdaság nevében hajtottak végre, szinte egy új alföldi táj keletkezett, és ez az életforma teljesen eltűnt. Hogy a „régi vízi világ” lett volna a rosszabb, sokan vitatják…



A Tőserdőben és környékén a turista megtalálhatja az Alföld természeti és kulturális múltját, amihez a Kiskunsági Nemzeti Park séta-, túrautakkal, tanösvényekkel (Kontyvirág Tanösvény, tiszaalpári Árpád-fejedelem tanösvény), erdei iskolával (Kontyvirág Erdei Iskola), kilátókkal, információs rendszerekkel nyújt segítséget.

Az erdő és környéke várja a könnyedebb kikapcsolódásra, friss levegőre, vízpartra, sportolásra vágyókat is,  területén piknikhely, sportpályák, fajátszótér, horgászhelyek találhatóak. Az erdő mellett, ezen kívül, egy termálfürdő is van, az ún. Tősfürdő. Alkáli hidrogénkarbonátos gyógyvizét főleg vegetatív idegrendszeri panaszokra, mozgásszervi megbetegedésekre, baleseti rehabilitációra javasolják.



FORRÁS

A Kiskunsági Nemzeti Park honlapja
http://knp.nemzetipark.gov.hu

Nemzeti park a Kiskunságban. Szerk.: Dr. Tóth Károly. Natura, Bp., 1979.


KÉPEK: Kiskunsági Nemzeti Park (http://knp.nemzetipark.gov.hu)