A repkénnyel körbeölelt épület Kecskemét főterének különleges színfoltja. A templom építésekor a kor szokásának megfelelően gazdagon díszítették a belső teret. Az 1984-es felújítás során a fehér fedőrétegek alól előkerült eredeti festés néhány részletét sikerült helyreállítani.
A török hódoltság idején Kecskemét egyetlen kőtemplomát a
katolikusok és a reformátusok közösen használták. Később a református egyház fatemplomot készített, amely – valószínűleg egyházvitából fakadó gyújtogatás miatt - leégett.
A budai pasa engedélyével (669 arany „kenőpénz” megfizetése után)
1680-83 között építhettek a református hívek kőtemplomot. A török hódoltság idején ritkaságszámba ment az ilyen engedmény.
1684 december 3-án a Szentháromság tiszteletére szentelték fel a templomot.
A gyarapodó egyház a XVIII. századra kinőtte az épületet. Az oldalfalakat ekkor magasították meg 569 centiméterrel, és hosszirányban súlyos pillérsort emeltek a boltozat terhének viselésére. A belső térben így kialakult hely már lehetővé tette a
kétemeletes karzat megépítését. Az oldalfalak méretéhez igazították a tornyot is: 946 centiméterrel és egy bádogtoronnyal lett magasabb.
Az évszázadok szélviharokkal, tűzvészekkel, 1911-ben pedig földrengéssel próbálták az épületet. A károk helyreállításakor a mesterek saját koruk stílusait is felhasználták.
A mai református templom harmóniába olvasztja a későreneszánsz, a barokk, a rokokó és a klasszicista irányzatok jegyeit.
A kecskeméti református templom tornyából hallható újraöntött harangot Rákóczi György ajándékozta a híveknek.
Fotó: pappani
Kapcsolódó cikkek
Ferences templom Kecskemét
A város legrégebbi épülete, a városházával szemben,
a 13. század vége, és a 15. század eleje között épült több ütemben. Eleinte a református és katolikus hívek közösen használták a templom épületét, majd 1647-től a ferencesrendi szerzetesek vezették a plébániát.
Kodály Intézet Kecskemét
A nemes célokat szolgáló intézmény méltó helyet kapott a Kecskemét város szívében elhelyezkedő,
1736-ban épült ferences rendi kolostor felújított épületében. A Kodály Intézetbe érkezőt a bejáratnál rögtön egy remekmű fogadja, Borsos Miklós
Kodály portrészobra.
Főtér Kecskemét
A város főterét 1894-ben alakították ki Lestár Péter polgármestersége idején. Építészetileg azonban Kada Elek polgármester idején bontakozott ki 1910-14 között, amikor megépítették a szecessziós stílusú Újkollégiumot (a mai Református Iskola és Középiskola) és a Luther-palotát Mende Valér tervei alapján.
Kecskemét
Kecskemét,
Bács-Kiskun megye székhelye a Duna-Tisza közt, közel azonos távolságban helyezkedik el Budapest és Szeged között.
A város
nevének eredete többek szerint a „kecske” és a „mét” szavak összevonásából keletkezett. Katona József, majd Hornyik János és Pais Dezső szerint is Kecske és Mét, két egymáshoz közeli település összeépült....
