A Tisza jobb oldalán elterülő, 1976-ban alapított, és mintegy
22.325 ha területet felölelő Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet
Magyarország egyik legnagyobb tájvédelmi körzete.
Természeti értékek
A tájvédelmi körzet fokozottan védett részei:
- A ramsári egyezménnyel védett Labodár vadvíz,
- A Büdösszék-tó,
- A már 1951-től védett Sasér erdőrezervátum, valamint
- A Fehér-tó és a Csajtó halastórendszer.
A Duna-Tisza közének változatos és jellegzetes növényvilága, a mezőgazdasági kultúrák közötti szikes tavak, időszakos vadvizek, szikes legelők és erdőfoltok gazdag madárvilágnak adnak otthont. Ugyanakkor, a tájvédelmi körzet az itt fészkelő madárvilágon kívül a Kárpát medencén keresztülvonuló madarak nagy tömegének is megfelelő pihenő- és táplálkozó helyet nyújt. A
Fehér-tón és környékén, például,
280 madárfajt figyeltek meg eddig.
A Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetben fészkelő madarak közül megemlíthetjük a
bíbiceket (Vanellus vanellus), a
gulipánokat (Recurvirostra avocetta) és parti madarakat. A tóegységeket szegélyező nádasokban a nádi énekesek közül leggyakrabban a
cserregő-(Acrocephalus scirpaceus) és
foltos nádiposzáta (A. schoenobaenus) és a
nádirigó (Acrocephalus arundinaceus) hangját hallhatjuk, de szép számban költ itt a
kékbegy (Luscinia svecica) is. A vizek fölé hajló fűzfaágakra építi művészi fészkét a
függő cinege; és a nagy kiterjedésű nádasokban
gémtelepek is kialakulnak.
A mélyebb vizű halastavak nagy kiterjedésű nyílt vízfelülete fontos pihenő és táplálkozó helye a hazánkon átvonuló
vadlibák és
récék tömegeinek. A récék és libák nem csak vonulási időben gazdagítják a tó madárvilágát, hanem fészkelnek is itt. A
nyári lúd (Anser anser), a
kanalas réce (Anas clypeata) és a
barátréce (Aythya ferina) a
guvattal (Rallus aquaticus) és a
vízityúkkal (Gallinula chloropus) osztozik a zavartalan nádasok és gyékényesek biztonságában.
A madárvilág rajongói a Fehér-tó környéki tórendszer nyugati partján a Beretzk Péter kilátóból távcsővel megfigyelhetik a XI. tóegység közepén fekvő Korom-szigeten levő
sirálytelep zsibongó életét. Több ezres
dankasirály (Larus ridibundus) és nagy számú
küszvágó csér (Sterna hirundo) mellett állandó fészkelő itt a
szerecsensirály (Larus melanocephalus), melynek hazai állománya alig éri el a 200 párt.
Az igazi madártömegek a nyár végén, az ősz beköszöntével térnek vissza a tavakra. A libák és kacsák tízezres csapataihoz október közepétől a
daruk (Grus grus) is csatlakoznak. Ez a félénk madár ma már nem költ hazánkban, csak őszi és tavaszi vonulása során tölt hosszabb-rövidebb időt nálunk. A darvak előszeretettel látogatják a tájvédelmi körzet déli szántóit, ahol elhullajtott kukoricaszemeket, rovarokat keresgélnek a tarlókon. Éjszakára a Fehér-tó nagy kiterjedésű, iszapos leeresztett tómedreire szállnak.
A „Beretzk kilátóról”, vagy a sándorfalvi út mellől október végétől esti szürkületkor bárki gyönyörködhet a darucsapatok behúzásában.
Elérhetőség
A tájvédelmi körzet látnivalói a jó úthálózaton
Szegedről kényelmesen bejárhatók. A szatymazi temetődomb közelében áll a
Tisza-völgyi bemutatóház, ahol kiállítás mutatja be a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet természeti jellemzőit. Innen indul a
Sirály tanösvény, amely a Fehér-tó szabadon látogatható területeit mutatja be.
Kistelekről lehet megközelíteni az
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkot, melyben a Skanzen, a Feszty-körkép, az Erdők temploma és sok más látnivaló egész napos programot adhat a látogatóknak. A régi tiszai hangulatot a mindszenti révnél találhatja meg a látogató.
Ha a Tisza jobb partján visszatérünk Szegedre, Dóc magasságában érdemes megnézni a hajdani petresi gátszakadás helyét, amin keresztül a Tisza 1879-ben elárasztotta Szegedet.
A tájvédelmi körzet fokozottan védett részei, a Labodár, a Sasér, a Csaj-tó, a Büdös-szék és a Fehér-tó csak engedéllyel látogathatók. A madárlesek, a tanösvények viszont mindenki számára igénybe vehetők.
További információ
KNP Ig. Szegedi Területi Iroda
Cím: 6724 Szeged, Föltámadás u. 29.
Tel./Fax: 62/498-058
Linkek
Forrás: a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet története és részletes leírása
Pusztaszer
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark
Tisza-völgyi Bemutatóház – Szatymaz
Kapcsolódó cikkek
Év végi túraajánlatok a Kiskunsági Nemzeti Parktól
Az ősszel együtt, vonuló madarak tömegei érkeznek a Kiskunságba. A szikes tavak környéke ilyenkor a legnépesebb. Vadludak, récék, parti madarak lepik el a sekély vizeket.
Az őszi vonulási szezon egyik legnagyobb látványossága a tömegesen megjelenő daru a szegedi Fehér-tón. Ha Észak-Európában már hűvösre fordul az idő, akkor erre a vidékre menekül a vonuló darvak egy része.
Nem ritka, hogy akár 30-40 ezer madár is éjszakázik a halastavakon.
Szeged
Szeged Csongrád megye székhelye, a Tisza és Maros találkozásánál terül el. Nagyobb része a Tisza jobb partján, a kertváros jellegű újszegedi rész a folyó bal partján található. Előnyös fekvésének köszönhetően már az őskőkorban lakott terület volt.