Az 1976-ban védetté nyilvánított, a Kiskunsági Nemzeti Parkhoz tartozó tó és környéke Bács-Kiskun megyében, Kiskunfélegyháza és Kistelek között félúton, Pálmonostora és Petőfiszállás határában található.
Az elsősorban madárrezervátumként értékelt terület a Péteri-tóból - egy szikes tóból kialakított halastóból - és a környező szikes pusztából, homoki ligeterdőből áll. A rezervátumban mintegy 200 madárfaj fordul elő, a szikes rétek és legelők a sziki, a tó körüli nádasok a vízimadarak élőhelye. Fészkel a területen, többek között, széki lile, nagy goda, gulipán, feketenyakú vöcsök, vörös gém, kabasólyom, kék vércse.
gulipán (Recurvirostra avosetta), kék vércse (Falco vespertinus)
A tó, ezenkívül, fontos megálló helye a vonuló madaraknak is. Vonulásukban pihennek meg itt vörösnyakú vöcskök, üstökös récék, halász sasok, fattyúszerkők, lócsérek és, bár nagyon ritkán, üstökös gémek is.
üstökös réce (Netta rufina), fattyú szerkő (Chlidonias hybridus)
Az üstökös gém egy egészen kicsi, galamb méretű, fokozottan védett gémfaj. Termete miatt apró halakkal, rákokkal, békákkal, vízi rovarokkal táplálkozik, amiket a gémekre jellemző gyors, szigonyozó mozdulattal fog el.
üstökös gém (Ardeola ralloides)
Értékesek a terület sziki növénytársulásai is: a mocsári vegetáció, a sós rétek, a vakszikek, szikfokok és a szikes puszták. Legfontosabb növénytani értékei a mocsári- és tengerparti kígyófű, az agárkosbor, a poloskaszagú kosbor és a vízi lófark.
mocsári kígyófű (Triglochin palustre), agárkosbor (Orchis morio)
A tóban sok kagyló- és csigafaj is él, közülük a gombcsiga számít különlegességnek.
A terület gazdag kétéltűekben és hüllőkben is, gyakran láthatunk itt mocsári teknőst és vízi siklót.
mocsári teknős (Emys orbicularis)
Turistaként a területtel a tó mellett található kutatószálláson a nemzeti park szakemberei által tartott nyári táborokban, vagy önállóan, a kutatószállás épületében levő kiállításon és az onnan induló, körülbelül 4 km hosszú
Vöcsök tanösvényen ismerkedhetünk.
Fészkelési időben (május-június) a rezervátum csak szakmai vezetővel látogatható!
Kapcsolódó cikkek
A szegedi Fehér-tó
A Kiskunsági Nemzeti Parkhoz tartozó szegedi Fehér-tó hazánk legelső és jelenleg is a Dél-Alföld egyik legjelentősebb madárrezervátuma. Felfedezője és első jelentős kutatója, Beretzk Péter orvos, ornitológus kezdeményezésére kapta meg egy része 1936-ban a helyi, 1939-ben az országos jelentőségű védettséget.
Az ásotthalmi Csodarét
Az 1990-ben védetté nyilvánított, nagy botanikai értékkel bíró, jelenleg a Kiskunsági Nemzeti Parkhoz tartozó sztyeppes, lápos rétnek több neve is van: Királyhalmi rét, Ásotthalmi láprét, Csodarét. Egy másoddiplomázó helyi tanárnőnek a budapesti egyetemen készített szakdolgozata hívta fel először a figyelmet a rét különleges növényvilágára. A dolgozat alig hihető, szenzációt keltő adatai nyomán újabb kutatások indultak, és a rétet hamarosan védetté nyilvánították.
Tőserdő
Az egykori Tisza éles kanyarulatait követi ez a folyó középső szakaszának egyik legszebb vidékén, közvetlen Lakitelek határában húzódó, a Kiskunsági Nemzeti Park védelme alatt álló ártéri erdő.
