Keresés
Google

Hirdessen velünk!

Tisza Lodge Tiszaderzs

Puszta.com 
- A magyar Alföld lapja
Helyi információ --> az Ön hirdetése
+
15% nyomtatási kedvezmény

Webkamera

Webkamera Kecskemét
Ezennel a „hírös városként” ismert alföldi nagyváros, Kecskemét belvárosába invitáljuk!



Webkameránkkal a nap bármely szakában képet adunk a város Főteréről.

Ha megszólal a csodacsengő

2009. március 3.


A székelykáli születésű, ma Kunszentmiklóson élő Dániel Szabó Ilona gobelintervező iparművész népballadák kézzel fogható, szemet gyönyörködtető életrehívására vállalkozik erdélyi gyapjúból szőtt falikárpitjain.




Dániel Szabó Ilona, falikárpit kiállítás, székely népballadák

A székelykáli születésű, ma Kunszentmiklóson élő Dániel Szabó Ilona gobelintervező iparművész népballadák kézzel fogható, szemet gyönyörködtető életrehívására vállalkozik erdélyi gyapjúból szőtt falikárpitjain. Szerény otthona melegében sokadszor felidézi az évekig tanított és tanult balladákat, és lelki szemei elé vetítve azok mondandóját, képbe szövi őket, hogy ne csak halljuk és olvassuk, és ne csak képzeletben láthassuk a bennük kibontakozó drámát, az általuk tanított bölcsességet, talán a saját életünkből is ismerős jeleneteket, érzelmeket.

Van-e külön jelentősége annak, hogy Dániel Szabó Ilona tárlatain nem csak a falikárpitok vannak kiállítva, hanem maguk a balladák, ballada-részletek is elhangzanak az iparművész tárlatvezetésein? Tanítja-e még a modern kor emberét például a párválasztásról az, hogy

Dániel Szabó Ilona, falikárpit kiállítás, székely népballadákMintsem, hogy ellegyek
A kedvesem nélkül,
Úgy inkább elleszek
A fél karom nélkül.”
(A szeretet próbája)


Vagy az, hogy

Hej, páva, hej, páva,
Császárné pávája,
Szegény legény voltam,
Gazdag leányt vettem,
S a gazdag leánynak
Kedvét nem tölthettem.”
(Hej, páva, hej, páva)


Vagy épp az, hogy

Leányok, leányok,
Tőlem tanuljatok,
A csalfa legénynek
Csókot ne adjatok.

Mert a sok forró csók
Nem esik hiába
Hullatom a könnyem
A bölcső gombjára.
(A szégyenbe esett leány)


A kimondott, leírt, kárpitba szőtt üzeneteken kívül még egy nagy erénye Dániel Szabó Ilona munkásságának az, hogy fogékonnyá tesz bennünket arra, hogy lássuk a színeket a szürke árnyalatokban is, hogy halljuk a ki nem mondott szót, megéljük a mindennapok csodáit. Vallomás című önéletrajzi írásában, Ilona mesél egy bizonyos csodacsengőről, egy dió nagyságú, kiszáradt, csengő alakú gombáról, amely nagyapja kalyibájának mennyezetéről lógott alá egy fehér száron. A nagyapja arra tanította a kis Ilonát, hogy figyeljen, és egy nap meghallhatja a csodacsengő szavát.

Csak várni kellett: talán ma, talán épp ma fog megszólalni a csodacsengő…. Mosolyogva tanított türelemre, hitre, a csodavárás gyönyörűségére. /…/ Nagy álmodozásomban nem vettem észre, hogy naponta megszólal körülöttem e kis harang: a tekinteté, az érintésé a szóé.” (Vallomás, 17. o.)

Ezért van helye még ma is a népballadák feldolgozásának és bemutatásának. Ezért van rá igény még most is. (És ahol nincs, hát ott is legyen.) Mert nem kisebb itt a tét, mint az, hogy ha megszólal a csodacsengő, halljuk-e?


Bencze Irén