Keresés
Google

Hirdessen velünk!

Tisza Lodge Tiszaderzs

Puszta.com 
- A magyar Alföld lapja
Helyi információ --> az Ön hirdetése
+
15% nyomtatási kedvezmény

Webkamera

Webkamera Kecskemét
Ezennel a „hírös városként” ismert alföldi nagyváros, Kecskemét belvárosába invitáljuk!



Webkameránkkal a nap bármely szakában képet adunk a város Főteréről.

Kodály Zoltán

Kodály Zoltán
Kodály Zoltán Kecskemét szülötte, a magyar népdalkutatás, népdalgyűjtés legismertebb alakja Bartók Béla mellett, világhírű zeneszerző, akinek zenekari műveit már életében a leghíresebb koncerttermekben – Chicago, Amsterdam, Milánói Scala – játszották. Egy archív felvétel tanúsítja Kodály nézetét, mely szerint a zene táplálék, ami felszabadít. Vallomása szerint a zenéhez mindenkinek joga van, s megismertetésének célja nem a művészképzés. Ezek az egyetemes gondolatok, és az általa kidolgozott módszerek, valamint zenéje, melynek egyéni színét a magyar népdalok feldolgozása adja, tették ismertté szerte a világon.


Egy életpálya kezdete

Kodály zenekedvelő családba született, édesanyját gyakran hallhatta zongorán játszani. Apja vasutasként dolgozott, ami családját folytonos költözködésre kényszerítette. Igy került a Kodály család Galántára egy – a mai Szlovákia területén lévő – jómódú községbe, ahol gyermek Kodályt életre szóló benyomások érik. A magyar, szlovák és német kultúrát is őrző, gyönyörű természeti adottságokkal bíró faluban nemcsak a régi népszokásokkal - keresztelő, lakodalom, temetés – találkozik Kodály, hanem itt hall először népdalt, és jó cigányzenét is, verbunkosokat, hetyke táncokat, csárdást.

A zsenge korban átélt zenei élmények nem maradtak veszve: a galántai muzsika ihleti az 1933-ban komponált nagyszerű zenekari művet, a Galántai táncokat. A középiskola alatt zenélni tanul: zongorázik, hegedül és gordonkázik, már 16 éves korában zenét szerez, gimnáziuma zenekara számára ír nyitányt. Az egyetem magyar-német szaka mellett a Zeneakadémia zeneszerző szakán végez.


A népdal

Kodály még egyetemi tanulmányai alatt elhatározza, hogy doktori értekezését a magyar népdalról írja. Falusi kirándulásain döbben rá, a nép ajkán élő dalok és a lejegyzett, kottába szedett dallamok közti különbségre. A másik erős hatás, ami nyomán megérik benne a szándék, hogy saját maga tanulja meg és jegyezze le a népdalokat, Vikár Béla munkásságának megismerése. Vikár, a neves etnográfus, a finn nemzeti eposz, a Kalevala fordítója fonográffal gyűjtötte a magyar népdalokat.

Kodály 1905-ben kezdi el papírra vetni azokat a beláthatatlan idő óta kizárólag szóban hagyományozott dalokat, amelyek a magyar paraszttársadalom életének szerves részét képezték. Olyan egyedi hangzású – pentaton, azaz öt hangból álló hangsorú – szöveges dallamokról van szó, melyeket munka közben énekeltek. Kodálynak és zeneszerzőtársának, barátjának Bartók Bélának köszönhető, hogy a magyar népdalkincset ismerhetjük és hogy tanítása az iskolai oktatás részévé vált. Népdalgyűjtő munkásságát az első világháború szakítja félbe, idejét az anyagok rendszerezésére, oktatásra fordítja.


Művei, hírnév

1910-ben Kodály és Bartók már 5 éve folyamatosan gyűjtik a magyar népdalokat, tanulmányozzák a népzenét, és ekkor vesz lendületet Kodály zeneszerzői tevékenysége is. Még ebben az évben megszületik az I. vonósnégyes. A ’10-es évek további szerzeményei elsősorban kamaradarabokDuó hegedűre és gordonkára (1914), Megkésett melódiák (1916)melyeket a zeneszerző saját kamarazenekara terjesztett és népszerűsített. Az új magyar kamarazene a budapesti bemutatókkal egyidőben külföldre is eljut, ahol a szokatlan, idegen hangzású zene kulcsfiguráit Bartókot és Kodályt „ifjú barbároknak” nevezik.

Az igazi áttörést azonban 1923 nyara hozta meg, amikor egy olyan mű született meg, amellyel szerzője nemcsak nemzetközi elismertségét alapozta meg, hanem egy olyan önvallomás fogalmazott meg, amelyben az egész nemzet önmagára ismerhet, miközben egyetemes érvényre is szert képes tenni. 1923-ban mutatták be Kodály Psalmus Hungaricus című nagyzenekarra, énekesekre, szólistára írt darabját, melynek szövege egy bibliai zsoltár 16. századi magyar átírása. Az oratorikus darab sorra hódítja Európa országait: Angliát, Németországot, Olaszországot. 1926 októberében mutatják be Budapesten az Operaházban a Háry Jánost. A táncszvit óriási sikert arat, még ugyanabban az évben 12-szer kerül színpadra.

1929-30-ban New Yorkban Arturo Toscanini több Kodály-művet vezényel, köztük a Nyári este átdolgozott változatát a New York-i szimfonikusoknak. Los Angeles és Chicago is megismeri Kodály nevét. Szintén az Operaházban kerül bemutatásra 1932-ben a Székely fonó című daljáték, mely erélyi népi szövegekre és dallamokra épül. 1937-ben a világhírű holland karmester felkérésére komponál variációkat, zenekari változatokat a Felszálott a páva kezdetű magyar népdalra: megszületik a Felszálott a páva. Változatok egy magyar népdalra. Külföldi sikert arat az 1941-es Concerto.

Kodály zseniális sokoldalúságát bizonyítja, hogy a komponálás, népzenei gyűjtőmunka mellett a zene és beszélt nyelv kapcsolatáról tartott tudományos igényű előadásokat és a zenei nevelést is szorgalmazta. Yehudi Menuhin hegedűverseny megírására kérte fel az idős mestert. 1967. március 6-án bekövetkezett haláláig hihetetlen energiával dolgozott.
Számos cím méltó birtokosává vált még életében: 1943-ban a Magyar tudományos Akadémia tagja, 1946-49-ben elnöke, a kolozsvári, budapesti és oxfordi egyetem díszdoktora.


A Kodály módszer

Nevéhez fűződik a híres Kodály-módszer. Pedagógiájának lényege, hogy a gyermek zenei készségét óvodáskortól fejleszteni kell, a zenei írás, olvasás váljon általánossá az iskolákban. A gyermek első találkozása a zenével nemzetének népdalkincse legyen, majd később ismerkedjék más népek népdalaival, mégpedig az adott nyelven. Kodály gyakorlatában fontos szerepet kap a karéneklés. A pedagógiai munka segítésére Kodály megírta a 333 olvasógyakorlat-ot, az Ötfokú zene négy füzetét, a Bicínia Hungarica négy füzetét. Módszerét a mai napig szerte a világon alkalmazzák.