Cím: 6001 Kecskemét, Kéttemplomköz 1.
Kezdetek
Az Intézet alapvető célja megalakulásakor az volt, hogy lehetőséget adjon külföldi zenepedagógusoknak a
Kodály-koncepció megismerésére, valamint továbbképzést nyújtani a magyar énektanárok számára. Ezek fényében került sor 1970-ben az első
Kodály Szemináriumra. A nyilvános működés 5 évvel később, 1975-ben indult meg.
Az Intézet tevékenysége ma
Az Intézet tevékenységét három szó írja le:
oktatás, kutatás, kultúra.
A Kodály Intézet fő profilja megismertetni Kodály Zoltán zenei nevelési koncepcióját, a módszer elméletét és gyakorlatát.
A Kodály módszert éves tanfolyamok és mesterszak keretében oktatják külföldi szakemberek számára. A kurzusokon zeneelméleti, módszertani ismereteket sajátítanak el, karvezetést tanulnak, népzenével foglalkoznak.
A magyar énektanárok továbbképzése nyári szemináriumokon és intenzív tanfolyamokon zajlik. A hallgatók az Intézet gazdag könyv és kottaanyaggal rendelkező könyvtárában mélyíthetik el elméleti tudásukat.
Az oktatási tevékenység mellett
az Intézet a Kodály Zoltán munkásságával és a magyar zenepedagógiával kapcsolatos kutatásokban is részt vesz. A kutatáshoz kötődik, hogy az Intézet saját kiadványokat (kották, CD-k, elméleti munkák) jelentet meg.
Az Intézet rendezvényei közül kiemelkedik a
Nemzetközi Kodály Szeminárium és Kodály Művészeti Fesztivál.
Az épület
A nemes célokat szolgáló intézmény méltó helyet kapott a Kecskemét város szívében elhelyezkedő,
1736-ban épült ferences rendi kolostor felújított épületében. A Kodály Intézetbe érkezőt a bejáratnál rögtön egy remekmű fogadja, Borsos Miklós Kodály portrészobra. A belső tereket további nívós képzőművészeti alkotások – Kass János kitűnő grafikái – díszítik, az Intézet légkörét mégis leginkább a fehérre meszelt falak, lágy ívvel hajló boltívek, az ablakos kerengőre emlékeztető folyosó teremti meg.
A nagyközönség két okból látogathat a Kodály Intézetbe. Egyrészt a
Kodály Zoltán életút állomásait bemutató kiállítás miatt, másrészt az évszázados falak kitűnő akusztikáját kihasználó hangulatos,
nyilvános koncertek miatt.
Fotó: pappani
Cím: Kodály Intézet, H-6001, Kecskemét, Kéttemplom köz 1.
Tel.: +36-76-481-518, +36-76-320-160
Honlap: www.kodaly.hu
Kapcsolódó cikkek
Kecskemét
Kecskemét, Bács-Kiskun megye székhelye a Duna-Tisza közt, közel azonos távolságban Budapest és Szeged között.
A város
nevének eredete többek szerint a „kecske” és a „mét” szavak összevonásából keletkezett. Katona József, majd Hornyik János és Pais Dezső szerint is Kecske és Mét, két egymáshoz közeli település, összeépült. Mivel a környéken legeltetették a királyi kecskéket, Kecskehatár, vagy előtte Kecskeméta volt a település neve. (Méta, Méga = megye, vagy szláv nyelveken a „mét” jelentése járás, menés)
Kodály Zoltán
Kodály Zoltán Kecskemét szülötte, a magyar népdalkutatás, népdalgyűjtés legismertebb alakja Bartók Béla mellett, világhírű zeneszerző, akinek zenekari műveit már életében a leghíresebb koncerttermekben – Chicago, Amsterdam, Milánói Scala – játszották. Vallomása szerint a zenéhez mindenkinek joga van, s megismertetésének célja nem a művészképzés. Ezek az egyetemes gondolatok, és az általa kidolgozott módszerek, valamint zenéje, melynek egyéni színét a magyar népdalok feldolgozása adja, tették ismertté szerte a világon. Magyarország zenei nagyhatalommá vált munkássága – valamint Bartók Béla szerzeményei – révén a XX. században.
Kodály-koncepció
A Kodály-koncepció a zenei nevelésre vonatkozó elvek összessége, amelyeket Kodály Zoltán fektetett le írásaiban, szóban elhangzott útmutatásaiban. A 20. századi magyar zenei nevelés ezen a koncepción alapul.
Főtér, Kecskemét
A város főterét 1894-ben alakították ki Lestár Péter polgármestersége idején. Építészetileg azonban Kada Elek polgármester idején bontakozott ki 1910-14 között, amikor megépítették a szecessziós stílusú Újkollégiumot (a mai Református Iskola és Középiskola) és a Luther-palotát Mende Valér tervei alapján.
