Kecskemét, Bács-Kiskun megye székhelye a Duna-Tisza közt, közel azonos távolságban helyezkedik el Budapest és Szeged között.
A város
nevének eredete többek szerint a „kecske” és a „mét” szavak összevonásából keletkezett. Katona József, majd Hornyik János és Pais Dezső szerint is Kecske és Mét, két egymáshoz közeli település, összeépült. Mivel a környéken legeltetették a királyi kecskéket, Kecskehatár, vagy előtte Kecskeméta volt a település neve. (Méta, Méga = megye, vagy szláv nyelveken a „mét” jelentése járás, menés.)
A városban és környékén már az újkortól laktak emberek. A környék az államalapítás után királynői birtok lett,
egy 1075-ös oklevél szerint itt legeltették a királyi ménest.
Többszöri birtokváltás után, a török hódoltság idején és az azt követő kuruc korszakban a különböző seregek többször végig söpörték a térséget . Ezekben az ínséges időkben a lakosság a környékbeli mocsarakban keresett menedéket, és emellett több irányba fizetett adót.
Mindezek ellenére a Rákóczi szabadságharc után (18. század eleje) a vidéken fellendülés következett be mind a növénytermesztés, mind az állattartás, mind a céhes élet területén. E fejlődéseknek köszönhetően,
a 19. század közepén Kecskemét a legnépesebb mezőváros volt az országban. Az 1848-49-es szabadságharchoz sokan csatlakoztak a környékről, majd a kiegyezést követően további fejlődésnek indult a város.
Az új út- és vasútvonalakon keresztül az itt nevelt állatok, itt termesztett gyümölcsök eljutottak távoli országokban élő emberek asztalaira.
Az első világháború, a vörös- és fehér terror Kecskemétről és környékéről szedte a legtöbb áldozatot az országban. A második világháború során hatalmas pusztítás söpört végig a környéken, majd a
fellendülés csupán
az 1950-es években kezdődött:
tanya-, és faluvillamosítás, városokba költöztetés jellemezte ezt az időszakot.
Kecskemét, a „hírös” város, a történelmi hagyományok, és a lehetőségek városa. Kiváló infrastruktúra, pezsgő üzleti élet, fejlődő idegenforgalom, sokoldalú kulturális élet jellemzi. Gyönyörű, évszázados épületek között sétálhat az idelátogató, főként a szecessziós stílusú városközpontban, és azon kívül is.
Fotó:
Bálint Dekor
Kapcsolódó cikkek
Nemzetközi Repülőnap és Haditechnikai Bemutató 2008
Rendhagyó módon, 2008. augusztus 16-17-én ismét megrendezésre kerül Kecskeméten a Nemzetközi Repülőnap és Haditechnikai Bemutató. A honvédelmi tárca a Magyar Honvédség megalakításának 160., a Magyar Légierő alapításának pedig a 70. évfordulója alkalmából döntött a méltán népszerű esemény soron kívüli megszervezése mellett.
Webkamera Kecskemét
Ezennel a „hírös városként” ismert alföldi nagyváros,
Kecskemét belvárosába invitáljuk!
Webkameránkkal a nap bármely szakában képet adunk a város Főteréről.
Főtér Kecskemét
A város főterét 1894-ben alakították ki Lestár Péter polgármestersége idején. Építészetileg azonban Kada Elek polgármester idején bontakozott ki 1910-14 között, amikor megépítették a szecessziós stílusú Újkollégiumot (a mai Református Iskola és Középiskola) és a Luther-palotát Mende Valér tervei alapján.
Városháza Kecskemét
Egy közel 150 éves, egyszerű városháza lebontása, és a jelenlegi felépítése
1892-97 között történt. Az új középületet
Lechner Ödön és
Pártos Gyula tervei alapján építették meg, az ország fennállásának ezeréves évfordulójára.
Nagytemplom Kecskemét
Mária Terézia 1752-es engedélyével
1774-1806 között épült meg a klasszicizáló, késő barokk stílusú Nagytemplom Oswald Gáspár piarista fráter tervei alapján. Az 1819. április 2-i tűzvész szinte teljesen elpusztította az eredeti tetőt és tornyot....
Református templom Kecskemét
A
repkénnyel körbeölelt épület Kecskemét főterének különleges színfoltja.
A templom építésekor a kor szokásának megfelelően
gazdagon díszítették a belső teret. Az 1984-es felújítás során a fehér fedőrétegek alól előkerült
eredeti festés néhány részletét sikerült helyreállítani.
Ferences templom Kecskemét
A város legrégebbi épülete, a városházával szemben,
a 13. század vége, és a 15. század eleje között épült több ütemben. Eleinte a református és katolikus hívek közösen használták a templom épületét, majd 1647-től a ferencesrendi szerzetesek vezették a plébániát.
Kodály Intézet Kecskemét
A nemes célokat szolgáló intézmény méltó helyet kapott a Kecskemét város szívében elhelyezkedő,
1736-ban épült ferences rendi kolostor felújított épületében. A Kodály Intézetbe érkezőt a bejáratnál rögtön egy remekmű fogadja, Borsos Miklós
Kodály portrészobra.
Katona József színház Kecskemét
A kecskeméti Katona József színházat az ország ezer éves évfordulójának emlékére építették a híres bécsi Helmer és Fellner színházépítő cég tervei alapján, 1895-96-ban.
Az épület eklektikus stílusát barokk motívumok gazdagítják.
Szentháromság szobor Kecskemét
1739-40-ben, a városban végigpusztító hatalmas pestisjárvány túlélői emeltették a szobrot hálájuk jeléül. A kb. 3 méter magas, barokk stílusú obeliszken több pestises szentet láthatunk, mint pl. Szent Rókust és Szent Sebestyént. A szobor
alkotója Conti Lipót Antal kőfaragó mester volt.
Cifra palota Kecskemét
A szecessziós stílusú épület 1902-ben épült Márkus Géza tervei alapján. A földszinten üzleteket, az első emeleten kereskedelmi kaszinót, a második emeleten lakásokat terveztek.
Jelenleg a Kecskeméti Galéria festménygyűjteménye található itt.
A tetőcserepet, és a homlokzati pirogránit mázas díszeket a Zsolnay gyár készítette.
Tudomány és Technika háza Kecsemét
Az évszázadokon át üldözött
zsidók 1820 után kaptak letelepedési jogot Kecskeméten. Első zsinagógájuk hamarosan kicsinek bizonyult, ami után több szakaszban
1864-71 között építtették meg a ma is látható épületet, moreszk-romantikus stílusban.
Kecskemét, Bács-Kiskun megye székhelye a Duna-Tisza közt, közel azonos távolságban helyezkedik el Budapest és Szeged között.
