Ezennel a „hírös városként” ismert alföldi nagyváros, Kecskemét belvárosába invitáljuk!
Webkameránkkal a nap bármely szakában képet adunk a város Főteréről.
Kalocsa Bács-Kiskun megye nyugati részén, Budapesttől 120 km-re, a Duna bal partján található. A terület a kőkorszak óta lakott, kelta leleteket már az i.sz. 300-ból találtak.1001-ben Szent István király megalapította a kalocsai érsekséget, és megépíttette az első székesegyházat, amelynek első érseke a pápától a királyi koronát elhozó Asztrik püspök volt. A középkorban több kalocsai érsek koronázott magyar királyt, és közülük több kiváló hadvezér is volt, mint pl. Tomori Pál, a magyar csapatok fővezére a mohácsi csatában. Az egykori székesegyház romjai fölött épült meg a városközpontban ma is látható barokk főszékesegyház. Kalocsa 1011-től lett szabad királyi város, 1405-től pedig mezővárosi kiváltságokat kapott Zsigmond királytól.
A török megszállás alatt a város szinte teljesen elpusztult, elnéptelenedett. Az egyházi intézmények mellett a lakosság is elmenekült. Többen a Felvidékre mentek, többen a környező mocsarakba, és csak nagyon kevesen maradtak a városban. A török megszállás után csak lassan tért vissza az élet a városba, a visszatért magyarok mellett bunyevácok is letelepedtek itt.
A katolikus vallást a Horvátországból érkezett ferencesek kezdték újjá szervezni az 1630-as években, majd a 18. század legelején megkezdte a működését a városi plébánia, és a plébániai iskola. Az érsekség azonban csak az 1710-es évek elején települt vissza Kalocsára. Az 1740-es évek végéről származnak az első írásos emlékek a fűszerpaprika-termelésről, amivel főként az Ormánságról betelepültek foglalkoztak.
A 18. században készítették el a várost védő, főként a természetes vízfolyást kihasználó vizes árkot. És ugyanekkor indult meg a katolikus egyházhoz kapcsolódó szellemi élet. 1733-ban Patachich Gábor érsek papneveldét, 1765-ben Batthyány József érsek gimnáziumot és 1768-ban nyomdát alapított. 1782-ben létrejött a Főszékesegyházi Könyvtár Patachich Ádám érsek magánkönyvtára és a káptalani könyvtár összevonásával.
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc pusztításai elkerülték a várost, ellenben utána több elemi csapás is érte azt, mint pl. tűzvész és árvíz. A kiegyezést követően megalakult közhivatalok, és hatóságok a II. világháború végéig működtek. 1871-ben Kalocsa elveszítette mezővárosi kiváltságait, amit még 1405-ben kapott, és nagyközséggé alakult, néhány közeli településsel együtt.
A gazdasági fellendülés egészen 1882-ig elkerülte Kalocsát, amikor is a vasút elérte a várost. Ezt követően, a 19. század végén és a 20. század elején jelentős ipari létesítmények alakultak, mint a Kalocsai Gőztéglagyár Rt, paprikamalom, téglagyár, stb. Az első világháború, és a Trianoni béke-szerződés után Kalocsa fejlődése még tovább lassult, és csupán az 1960-as években gyorsult fel újra. Ekkor alakult meg az ország egyik legjelentősebb fűszerpaprika termesztési körzete, és létesültek könnyűipari üzemek. A jelentős iskolavárosban jelenleg a 2004-ben megalakult Tomori Pál Főiskola működik nagy sikerrel.
A 64 m hosszú, 24 m széles, 65 m toronymagasságú épületet 1735-54 között között építették olasz barokk stílusban Mayerhoffer András tervei alapján, Patachich Gábor érsek kezdeményezésére. A jelenlegi székesegyház helyén valamikor három templom is állt, az első közülük Szent István idejében épülhetett, és a 19. században találták meg a romjait. Az orgonát 1923-ban készítette a pécsi Angster orgonaépítő cég, de ezt az I. világháború idején leszerelték hadi célokra. Az utána elkészült orgonát 1985-ben újították fel.
Oswald Gáspár tervei alapján 1775-ben kezdte építtetni Batthyány József érsek a barokk stílusú kastélyt a régi vár helyén. A palota kápolnájában és dísztermében Maulbertsch freskói láthatók, és szintén a díszteremben van kiállítva a zongora, amely Liszt Ferencé volt, és amelyen hangversenyeket is adott.
Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár: Szent István korától kezdve egészen a 16. századig több száz kötet kódex és ősnyomtatvány gyűlt össze a középkori káptalani- és érseki magánkönyvtárakban, amelyek a mai könyvtár elődei voltak.
A folyamatosan növekvő könyvállomány mellett ma már közel 130.000 kötet található, köztük szentírás, zsoltároskönyv, egyházi beszédgyűjtemény, és orvosi, jogi csillagászati művek.
Az Érseki Kincstárat 1988-ban nyitották meg az egyházmegyében összegyűlt egyházi kincsekből álló gyűjtemény bemutatására a főszékesegyház kápolnájának északi felében. A kincsek mellett több ritkaság is található a középkorból, mint Keresztelő Szent János faszobra, vagy a drágakövekkel díszített, aranyozott ezüst Szent-István herma.
A Paprika Múzeum vendégei a fűszerpaprika feldolgozásának múltját és jelenét tekinthetik meg. A piros aranynak nevezett növény nélkülözhetetlen eleme a magyar konyhának, és a népművészeti motívumoknak.
Schöffer Múzeum: Az 1912-ben Kalocsán született, és 1992-ben Párizsban elhunyt Schöffer Miklós a kibernetikus szobrászat egyik úttörője és jeles képviselője. 1979-ben teljes életművét bemutató anyagot adományozott szülővárosának, melyet múzeumnak átalakított hajdani lakóházában állított ki a város.
Térdinamikai és kibernetikusan vezérelt állandó alkotásai mellett évente 2-3 időszaki kiállítást is rendeznek kortárs művészek anyagaiból, s emellet minden 2. évben Schöffer Szemináriumokat tartanak, ahol nemzetközi művészek, írók, zenészek vesznek részt.
Gábor Lajos festőművész javaslatára 1936-ban adtak át egy jellegzetes kalocsai motívumokkal díszített, eredeti berendezésekkel ellátott parasztházat.
