Keresés
Google

Hirdessen velünk!

Tisza Lodge Tiszaderzs

Puszta.com 
- A magyar Alföld lapja
Helyi információ --> az Ön hirdetése
+
15% nyomtatási kedvezmény

Webkamera

Webkamera Kecskemét
Ezennel a „hírös városként” ismert alföldi nagyváros, Kecskemét belvárosába invitáljuk!



Webkameránkkal a nap bármely szakában képet adunk a város Főteréről.

Havi Boldogasszony-templom, Szeged



Szeged, Mátyás király tér


A Havi Boldogasszonyról elnevezett szegedi gótikus templom az Alföld egyik legjelentősebb középkori műemléke, a XV. század második felében alakították át az Árpád-kori Szent Péter-templomból. Építői a ferences rend szigorú (obszerváns) ágához tartozó franciskánusok voltak, akiket 1444-ben azért telepítettek Szegedre, hogy a szegénység körében terjedő bogumil-huszita eszméket megfékezzék.

Az új templom megépítése körülbelül egy évtizedig tartott, 1503-ra készült el, pár évvel később, 1509-ben szentelték fel, a római Santa Maria Maggiore-bazilikához hasonlóan, a Havi Boldogasszony tiszteletére.

A templom stílusa a gótikának egy hazánkban a ferences rendiek által kialakított változata, melynek legfőbb jegyei az egyszerűség és a monumentalitás. A stílus legkiemelkedőbb emlékei a szegedi, a kolozsvári és a nyírbátori templomok, amelyek valószínűleg mind, illetve a szegedi bizonyosan a legtehetségesebb ferences építőmester, János testvér tervei alapján épültek.

Az átvett gótikus építészeti stílusból tehát a magyar ferences építészek egyszerűbb formákat alkottak. A Havi Boldogasszony-templomon ez az egyszerűség megfigyelhető, egyrészt, a homlokzat kialakításában, amelyről hiányzik a külföldi gótikus templomokra jellemző gazdag plasztikus megformálás és a hármas kapu.



Belső terének kialakítása is egyszerűbb: nincs kereszthajója, mondhatni, egyetlen csarnok az egész templomtér, a szentélyt csak egy diadalív választja el a hajótól. A belső, félkörívű faloszlopoknak, valamint a szentélyboltozat csillag- és a hajóboltozat hálóbordájának csak díszítő szerepük van, a boltozatot az oldalfalak és a külső támpillérek tartják, ebben tehát már nem a gótika, hanem inkább a renaissance szerkesztési elvei valósultak meg.



A templom barokk tornyát, a középkori alsó részt meghagyva, 1771-ben, illetve sisakját 1827-ben építették.

A templomnak középkori berendezése elveszett, szobrainak, képeinek nagy része barokk, a szegedi barokk művészet legszebb alkotásait találjuk itt meg egy helyen. A kapun belépve jobbra a Fekete Mária, vagy Szerecsön Mária, egy lengyel kegyképnek, a Czenstochovai Szűzanya képének művészi átdolgozása látható (Morvai András, 1740). A festmény mellé Juhász Gyula Fekete Mária című versének első strófáját vésték márványba:

Ősi templom árnyas szögletében
Századoknak füstje és pora
Lassan lepte be s ő mély sötéten
Néz jövőbe hét tőrrel szivében:
Magyarok Asszonya.


Fájdalmas Szűzanya oltára
(Aisenhut József, 1775), Pietá-szobor (1739)


Szent Kereszt oltára
(Aisenhut József, 1775)


szószék
(Graff Antal, 1714)

A templomhoz tartozó kolostor nagyrészt középkori eredetű, nyugati szárnya az 1480-as években épülhetett.



A templom oldalán 1931-ben helyezték el Mátyás király 1486-ban készült bautzeni emlékművének másolatát. A legenda szerint a szobor egyetlen olyan portré Mátyásról, amelyhez személyesen ült modellt, így leghitelesebb képmása a királynak. A másolat elhelyezése ahhoz a történeti forrásokkal nem igazolható, a XVIII-XIX. századi rendi történetírásban kialakított hagyományhoz kapcsolódik, amely szerint a templom Mátyás király támogatásával épült fel.




FORRÁS

Bálint Sándor: Szeged városa. Lazi Könyvkiadó. 2003, Szeged

Szeged (Panoráma sorozat) Szegedi Kossuth Nyomda Kft., 2002. (Harmadik, jav. és bőv. kiadás)

KÉPEK: puszta.com