Hajdúböszörmény, a legnagyobb hajdúsági város, már az őskor óta lakott település volt. A város a nevét -- Böszörmény -- a honfoglalókkal együtt a Kárpát-medencébe érkező muzulmán vallású, bolgár-török népcsoportról kapta, akik kereskedelemmel foglalkoztak, míg a tatárjárás idején ki nem pusztultak.
Hajdúböszörmény, a legnagyobb hajdúsági város, már az őskor óta lakott település volt. Ebből az időszakból leleteket is őriznek a városi múzeumban.
A települést írásos formában
először 1248-as iratok említik Nagyböszörmény néven. A város a nevét --Böszörmény-- a honfoglalókkal együtt a Kárpát-medencébe érkező muzulmán vallású, bolgár-török népcsoportról kapta, akik kereskedelemmel foglalkoztak, míg a tatárjárás idején ki nem pusztultak. A település 1410-ben mezővárosi rangot kapott. A
16. századtól marhakereskedelemmel foglalkozott, az állatok hajtására fegyveres pásztorréteg alakult ki, akiket hajdúknak neveztek, ők később jelentős katonai szerepet kaptak a Bocskai István által vezetett szabadságharcban, aki földet és nemesi rangot adományozott nekik. 1609 - ben Báthory Gábor erdélyi fejedelem áttelepítette a hajdúkat az akkori Böszörménybe, s kapta a város a mai Hajdúböszörmény nevet.
A Bach-korszak idején, amikor a magyar városok német nevet kaptak, érdekes módon „
Wütender Armenier”- nek nevezték el, ami szó szerint lefordítva „bősz örmény”-t jelent. A 17-18. században eleinte hét, később hat hajdúváros - Böszörmény, Dorog, Hadház, Nánás, Szoboszló és Vámospércs - központja lett közigazgatásilag.
A város egyik jellegzetessége, a máig megőrzött körgyűrűs településszerkezete. A Bocskai-tér --valamikor piac volt-- Közép-Kelet-Európa egyik legegységesebb főtere, a városon keresztül haladó négy út találkozásánál alakult ki. A ma is látható főtér a 19. századi városrendezéskor nyerte el jelenlegi formáját.
Hajdúböszörményben,
az 1950-es években olajat kutató fúrások során termálvizet találtak, ami egy termálfürdő megnyitásához vezetett 1960-ban, kitűnő lehetőséget adva ez által a gyógyturizmus megindulásának. 2001-ben megkezdődött a strandkomplexum felújítása és bővítése, s a víz gyógyvízzé minősítése után 2004-ben megépült az új gyógyászati centrum, ahol fájdalmaikra enyhülést kapnak az izületi bántalmakban szenvedők.
Kulturális szempontból is kiemelkedő szerepet tölt be Hajdúböszörmény, ahol számos országos és nemzetközi fesztivál kap otthont, többek között a
Nemzetközi Big Band fesztivál, a
KOTTA-fesztivál,
klasszikusgitár-fesztivál,
Hajdúhét,
Traktorhúzó Bajnokság,
Nemzetközi cukorrépa fesztivál, stb.
Fotó: Fodor László
Kapcsolódó cikkek
Hajdúböszörményi programok 2008. augusztus
Városháza Hajdúböszörmény
A Bocskai-téren található a Dobay Károly tervei alapján 1905-07 között eklektikus stílusban épült Városháza.
Táncoló hajdúk szobra Hajdúböszörmény
1986 októberében átadott hétalakos szoborcsoport Kiss István alkotása.
A hét alak a hét hajdúváros - Böszörmény, Dorog, Hadház, Nánás, Polgár, Szoboszló és Vámospércs - közös múltjára utal. Maga a talapzat is e városok térképét mintázza.
Református templom Hajdúböszörmény
A Bocskai-tér másik meghatározó épülete helyén valószínűleg már az Árpád házi királyok idejében is templom állt. A régi, gótikus stílusú templomot erődfal és sarokbástya vette körül, azonban ez az épület 1681-ben leégett. Több ízben bővítették és építették újjá, utoljára 1880 és 1882 között Cziegler Győző tervei alapján.
Hajdúsági Múzeum Hajdúböszörmény
A valamikori Hajdúkerület székháza a Bocskai-tér egyik meghatározó épülete. 1924 óta itt kapott otthont a Városi Múzeum, amely néprajzi, régészeti és történeti anyagokat állított ki. 1951-ben nyitották meg állandó kiállítását, mely
bemutatja a hajdúság történetét, néprajzát, képzőművészetét és régészeti anyagait. A múzeumban tudományos könyvtár is működik.
Bocskai Gimnázium Hajdúböszörmény
A Bocskai-tér meghatározó eleme a gimnázium, amelyet Vecsey Imre tervei alapján építettek 1864-65-ben, romantikus stílusban. Az intézmény már az 1600-as években
a Debreceni Református Kollégium fiókiskolája volt. Az épület alatt található egy óvóhely, ez azonban nem látogatható.
Zeleméri Csonkatorony
A városi erdő jelzett turistaútja vezet Hajdúböszörmény legrégibb műemlékéhez, a Zeleméri Csonkatoronyhoz, mely a várostól délkeletre, 10,5 km-re, Debrecen és Hajdúböszörmény között található. Autóval a 35. számú főútról néhány perc alatt elérhető; Bodaszőlő felé létérve közelíthető meg.
