Keresés
Google

Hirdessen velünk!

Tisza Lodge Tiszaderzs

Puszta.com 
- A magyar Alföld lapja
Helyi információ --> az Ön hirdetése
+
15% nyomtatási kedvezmény

Webkamera

Webkamera Kecskemét
Ezennel a „hírös városként” ismert alföldi nagyváros, Kecskemét belvárosába invitáljuk!



Webkameránkkal a nap bármely szakában képet adunk a város Főteréről.

Gyula




Gyula, Békés megye második legnagyobb területű városa, egykori székhelye, a megye délkeleti részén, a Fehér-Körös partján fekszik.

TÖRTÉNETE

A mai Gyula területén már a neolitikum óta laktak emberek, de város csak majd hazánkban, az Árpád-kor vége felé kezdett ott kialakulni egy monostor körül. Első okleveles említése is a monostorhoz kapcsolódik: Károly Róbert 1313-ban két oklevelet keltezett Gyulamonostorból (Julamonustraból). A Mária-képével sok zarándokot, nyomukban kereskedőket, iparosokat vonzó monostor körüli település fejlődésén ő fog először nagyot lendíteni, amikor uradalommá szervezi. A város mint uradalmi központ hamarosan, még ebben a században vásárjogot, önkormányzatot, vámmentességet kapott.

A következő fontos állomás a város történetében végvárának felépülése, majd megyeszékhellyé válása a XV. században. Mátyás 1482-ben fiának, Corvin Jánosnak adományozta a gyulai uradalmat, két év múlva pedig a vármegye főispánjának is kinevezi. Az így vármegyeközponttá emelt Gyula, sőt, ahogy ekkoriban kezdték nevezni, Nagy-gyula ezekben az években éli középkori fénykorát, amire a város lakói 2003 óta minden tél végén Reneszánsz Karnevál rendezésével emlékeznek.

Az 1655-től 129 évig tartó török uralom idején a várost az aradi szandzsák központjává alakították, főleg törökök lakták, a magyar lakosság nagy része elmenekült.

Gyula újjászületése, lakóinak visszaköltözése a szatmári béke után kezdődött meg. Az osztrák udvar az uradalmat 1720-ban Harruckern János György udvari hadi szállítónak adományozta, aki német telepeseket hívott a városba. A németek Gyula nyugati részén, a Körös szigetén települtek le, még beköltözésük évében külön várost alakítottak, és Németgyula néven különváltak Magyargyulától. A két város egészen 1857-ig élt elkülönülten, ekkor Németgyulát Gyula városához kapcsolták, ma Németváros néven Gyula egy városrésze.

A város újratelepülésekor, szintén Harruckern hívására, románok is érkeztek jelentős számban. Egy részük az újonnan épített kastélyban kapott munkát és annak közelében telepedett le, így keletkezett Gyula belvárosában a Románváros.

Fontos esemény volt a város életében folyóinak, a Fehér- és Kettős-Körösnek a szabályozása a XIX. század közepén, az 1855-ös, minden korábbinál nagyobb árvizet követően. A Fehér-Körösnek, amely eredetileg átszelte Gyulát, a város keleti határában ástak új medret.

A város XX. századi történetében nagy fordulópontot jelentett a trianoni szerződés, amely korábbi gazdasági hatókörének nagy részétől elvágta, és határmenti településsé tette Gyulát. 1950-ben elvesztette megyeközpont szerepét is, Békés székhelyét Békéscsabába helyezték át. Gyula ezek után alakul át fokozatosan fürdő-, turisztikai és kulturális várossá. Ebben első fontos lépés a gyógyvizes Várfürdő felépítése volt 1959-ben, majd újabb 1964-ban a Várszínház megszervezése, amely nyári évadjaival az egész országból vonzotta és vonzza a vendégeket. A város ilyen irányú fejlődésében sokat jelentette, hogy 1971-ben nemzetközi határátkelőhelyet nyitottak a város határában, így Gyula a kelet-nyugati idegenforgalom útvonalára került.

Az utóbbi években Gyula több új fesztivált hozott létre, amelyek magas színvonalú szervezésükkel az Alföld legjobb fesztiváljai közé tartoznak, közülük nem egy nemzetközi rangra is szer tett.


FŐ TURISZTIKAI VONZEREJE

  • gyógyvizes fürdő (Várfürdő)
  • fesztiválok
  • műemlékek

FŐBB NEVEZETESSÉGEI (LÁTNIVALÓK, TURISZTIKAI INTÉZMÉNYEK)

  • Erkel Ferenc Emlékház
  • Ferences templom és kolostor romjai (Epreskert)
  • Kohán Múzeum
  • Ladics-ház
  • Százéves (Reinhardt) Cukrászda
  • Vár
  • Várfürdő
  • Wenckheim-Almásy kastély
  • Városi Könyvtár

FŐBB TURISZTIKAI RENDEZVÉNYEI

Gyulai Reneszánsz Karnevál (2003-tól)
Ideje: február
Honlap: http://www.gyulaikarneval.hu

Gyulai Kolbász- és Sódarmustra (2010-től)
Ideje: április
Honlap: http://www.sodarmustra.hu

Nemzetközi Kisüsti Pálinka Fesztivál (1999-tól)
Ideje: április
Honlap: http://www.palinkafesztival.hu

Gyulai Böllér Napok (2000-től)
Ideje: április

Gyulai Zenei Napok (2000-től)
Ideje: június

Gyulai Vár Jazz Fesztivál (1991-től)
Ideje: július

Vár Blues Fesztivál (2005-től)
Ideje: július

Gyulai Várszínház Összművészeti Fesztivál (A fesztivál őse (Várszínház) 1964-től)
Ideje: július-augusztus
Honlap: http://www.gyulaivarszinhaz.hu

Nemzetközi Shakespeare Fesztivál (2005-től)
Ideje: július
Honlap: http://www.shakespearefesztival.hu

Körös-völgyi Sokadalom, Országos Gyermektánc Fesztivál és Határmenti Mûvészeti Találkozó (1999-től)
Ideje: július

Minden Magyarok Nemzetközi Néptáncfesztiválja (1994-től)
Ideje: augusztus

Gyulai Nemzetközi Méz- és Mézeskalács Fesztivál (2007-től)
Ideje: december eleje
Honlap: http://www.gyulaimezesfesztival.hu


FORRÁS

A gyulai fesztiválok honlapjai

Magyarország kisrégiói. Békés megye. Közép-Békés 3/1. Főszerk.: Dr. Kasza Sándor. Bp. 2000.

KÉP: puszta.com