A Duna-Tisza köze szikes területeinek fontos élőhelytípusát képezik a szikes tavak, melyek a Kiskunságra jellemző szélvájta medrekben alakultak ki. Vizüket a csapadék és a talajvíz táplálja; nyár derekára az erős párolgás miatt gyakran kiszáradnak.
Fotó: Vajda Zoltán / Kiskunsági Nemzeti Park
Mára a lecsapolások és halastóépítések miatt a szikes tavaknak csak néhány hírmondója maradt. Parti zónájuk jellemző növénye a zsióka, amely a tó feltöltődésével párhuzamosan az egész vízfelületet elboríthatja. Növényzetüket jórészt sótűrő és sókedvelő fajok jellemzik. A kiszáradó felszínek növényeire a pozsgás szár és levél, a mélyre hatoló vagy a felszínen szétterülő gyökérzet a jellemző. Régen a kiszáradt medrekből összesöpörték a kirakódott sziksót, amelyet egyebek között szappanfőzésre használtak.
Fokozottan védett terület.
Forrás:
Egy év a Kiskunsági Nemzeti Parkban 2008
