Keresés
Google

Hirdessen velünk!

Tisza Lodge Tiszaderzs

Puszta.com 
- A magyar Alföld lapja
Helyi információ --> az Ön hirdetése
+
15% nyomtatási kedvezmény

Webkamera

Webkamera Kecskemét
Ezennel a „hírös városként” ismert alföldi nagyváros, Kecskemét belvárosába invitáljuk!



Webkameránkkal a nap bármely szakában képet adunk a város Főteréről.

Január 6. - március eleje. Farsang

A farsangi időszak Vízkereszttel (január 6.) indul és a nagyböjt első napjáig, hamvazószerdáig, azaz március elejéig tart. A farsang ideje húshagyókeddel végződik (az elnevezés a böjt végére utal), e napnak a német neve Fastnacht, azaz böjtelőéj. E szó bajor- osztrák közvetítéssel Vaschanc alakban került a magyar nyelvbe, ebből lett fassang, majd újabb félrehallás nyomán farsang.

A farsang a bálok, táncmulatságok időszaka már régtől fogva. A farsang kivétel a keresztény hagyománykörhöz is kapcsolódó ünnepeinkhez képest, ilyenkor ugyanis pogány szokásokat elevenítettek fel, melyeket az egyház évszázadokig üldözött. Később azonban elfogadóbbá vált az egyház, engedélyezte a zajos vidámságokat, s hitelesítendő lépését, Jézus életéből vett történésről, a kánai menyegzőről emlékezik meg, arról a csodatételről, amikor Krisztus 600 liter vizet borrá változtatott egy lakodalomban. Ezzel magyarázzák, hogy a farsang a lakodalmak ideje volt sokáig.

A farsangi ünnepkör legjellemzőbb mozzanata a jelmezes- álarcos alakoskodás. Ennek hagyománya egészen a 15. századtól kezdve élt, számos írásos emlékünk vall farsang alkalmából történő férfi- női ruhacseréről, álarcviselésről, állatalakoskodásról. Szamosszegen és Panyolán még ma is élő szokás, hogy legénycsoportok járják a fonókat, ahol betyárok (pusztai szegénylegények) életéből vett jeleneteket, tréfás és durva elemeket tartalmazó lakodalmas és halottas játékokat adnak elő. Ezekben sokszor szerepelnek állatalakok: a ló, a kecske, a gólya.

A téli ünnepkörben különösen fontos szerep jutott az ördögnek, akit szarvas ördögmaskarával jelenítettek meg. A maszkokhoz elsősorban kecskeszarvat használtak, érthető módon, hisz a kecskebak az ördög állata. Az egyház ezért is tartotta a farsangot az ördög művének.

A farsanghoz számos termékenységvarázsló ill. termésvarázsló cselekmény és hiedelem kapcsolódik. Ezek a farsangolók köszöntőiben, dramatikus játékainak egyes mozzanataiban nyilvánulnak meg, részint bizonyos előírásokban. Az előírások legtöbbje a kender növekedésével kapcsolatos, pl.: a farsangi mulatságban nagyokat kell ugrani, hogy nagyra nőjön a kender, vagy ugyanebből a célból a húslevesbe hosszú tésztát kell főzni. Szintén idekapcsolódik az a népszokás, hogy sok helyen a pártában maradt lányokkal tuskót húzattak.


Busójárás

Busó maszk
A farsangi alakoskodó szokások eredetét történelmi népmonda magyarázza. A busójárásnak, a mohácsi délszláv népcsoport, a sokácok, látványos farsangi beöltözésének, maszkviselésének előzménye a 150 évig elnyomó hatalomként Magyarországon táborozó török kiűzéséhez kapcsolódik.

A monda szerint a török által sanyargatott Mohács lakói a Mohács-szigetre menekültek, ahol egy este a bujdosók előtt megjelent egy öreg ember. Csak ennyit mondott a csodálkozó embereknek: „Ne féljetek, sorsotok hamarosan jobbra fordul!”, s eltűnt. Nem sokkal ezután egy délceg termetű, álarcos vitéz lépett a menekültek közé, s tanácsára a következőt tették a sokácok: ördögpofát formázó álarcot és maszkot öltöttek, az éjjeli vihar leple alatt áteveztek a Dunán, és fafegyverekkel, kereplőkkel óriási lármát csapva ijesztettek a törökökre, akik fejvesztve menekültek el.

A busójárás ezzel a történettel cseng egybe, azzal az eltéréssel, hogy a busók – szalmával kitömött, birkabundás, ijesztő maszkot viselő álarcosok – a telet zavarják (és temetik) el.


Kapcsolódó hivatkozások

Busójárás 2008

Busójárás 2006

Idén a tél győzött a busójáráson! (2006)