Keresés
Google

Hirdessen velünk!

Tisza Lodge Tiszaderzs

Puszta.com 
- A magyar Alföld lapja
Helyi információ --> az Ön hirdetése
+
15% nyomtatási kedvezmény

Webkamera

Webkamera Kecskemét
Ezennel a „hírös városként” ismert alföldi nagyváros, Kecskemét belvárosába invitáljuk!



Webkameránkkal a nap bármely szakában képet adunk a város Főteréről.

„Farkasgégén nevekedett”



némelyek farkas gégén is bocsáttyák; el hidd, ha az farkas gége mellett Ördögséget nem tud, haszontalan”

Botskai János méhészkönyvéből (1748)



„Farkasgégén nevekedett.” Szegeden mondták, és az idősebbek mondják talán ma is a szófogadatlan gyerekekre. Ennek párja a Karcagon feljegyzett „farkasgégén eresztett”. A két mondásnak közös őse egy nyomokban egészen a huszadik század első feléig élő varázsló szertartás, amelynek fő kelléke nem volt egyéb, mint egy farkas kiszárított gégéje.

A farkasnak nemcsak a gégéjével tudtak a régiek varázsolni, hanem a fogával vagy az inával is – a farkastestrészek mind ördögi dolgokat varázsoltak. Ha, például, a lovat farkasgégéről itatták, tisztogatás nélkül is tiszták maradtak (Erdély). A farkas inával rontást lehetett készíteni. Egy 18. századi karcagi sajtlopásos ügyben jegyzőkönyvbe vették, hogy a sértett fél ilyen módon szándékozik igazságot szolgáltatni magának: „Ez a pogány Aggod Jánosné lopta el az én sajtomat, de farkasinat vettetek reá!” A farkassal való varázslásnak talán legnagyobb hagyománya azonban a méhészetben alakult ki, innen válik világossá, hogy miért „farkasgégén eresztett” a karcagi rossz gyerek.

A méhek természetének befolyásolására nagy varázsló tudománya volt hazánk minden vidékének. A varázslás ideje mindenütt a méhek első tavaszi kirepülése volt. Ilyenkor a méhész többnyire szorgalmassá, a gazdája felé szelíddé, a mézgyűjtés iránt viszont minél mohóbbá és erőszakosabbá igyekezte bűvölni méheit. Ennek a bonyolult tudománynak épp csak jellegét érintő vázolására vállalkozunk az alábbiakban.

A szorgalom varázseszköze leginkább a hangya volt. Ha a méhész egy bolyt telepített a kas alá, vagy – más vidéken - hangyákkal szórta meg – méhei abban az évben szorgalmasan gyűjtötték a mézet. Hogy őt ne csípjék meg, a szelíd juh természetét varázsolta beléjük: juhtejjel kente be a kas röpítőlyukát, tejjel mosott fehér gyapjút húzott át rajta, stb.

A tavasszal farkasgégén kieresztett méhek már kitaláljuk, milyenekké váltak. Igen, ördögien mohókká, idegen kasok rablóivá - farkasokká változtak. A Baranya megyei, ma Budapesten a Néprajzi Múzeumban őrzött méhkas farkasfejnek faragott kiröpítő nyílásán is valamikor ilyen farkaséhes méhek repültek ki tavaszonként.





IRODALOM

Balassa Iván – Ortutay Gyula: Magyar néprajz. 1980. (Második kiadás)
http://mek.niif.hu/02700/02789/html/index.html

Györffy István: Farkasgégén eresztett. In: Alföldi népélet. Válogatott néprajzi tanulmányok. Gondolat Kiadó. Budapest. 1983. 453-457.

Méhészet (címszó). In: Magyar Néprajzi Lexikon
http://mek.niif.hu/02100/02115/html/3-1667.html

Rácz János: A farkas állatnév összetett növényneveinkben
http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1252/125207.htm


KÉP

Szalmából font méhkas, farkasfej röpnyílással (Baranya m., 19. sz. vége) Bp. Néprajzi Múzeum
mek.oszk.hu/02100/02115/html/img/4-540.jpg