Keresés
Google

Hirdessen velünk!

Tisza Lodge Tiszaderzs

Puszta.com 
- A magyar Alföld lapja
Helyi információ --> az Ön hirdetése
+
15% nyomtatási kedvezmény

Webkamera

Webkamera Kecskemét
Ezennel a „hírös városként” ismert alföldi nagyváros, Kecskemét belvárosába invitáljuk!



Webkameránkkal a nap bármely szakában képet adunk a város Főteréről.

A gyulai Almásy-kastély


Gyula, Kossuth Lajos u. 15.

A Gyula belvárosában, a vár és a Várfürdő szomszédságában álló barokk kastély egyik tulajdonosáról, Almásy Dénes grófról kapta nevét. Almásy a Wenckheim család örököseként jutott a kastélyhoz, akik 1801-től birtokolták a kastélyt; pontosabban szólva, az első Wenckheim tulajdonos, Wenckheim Ferenc valójában egy tűzben elpusztult kastély romját kapta csak, amelyet ő építtetett újjá Czigler Antal építőmesterrel.

A kastély ősét még a XVIII. században emelte Békés megye akkori birtokosa Harruckern János György, ausztriai hadiszállító. Ez a földszintes kastély leégett, majd újjáépítése után pár évre, ismét tűzvészben pusztult el.

A mai kastélyt így, a szárnyához kapcsolt Huszártorony és bizonyos későbbi átalakítások kivételével, a Wenckheimek építették, ezért nevezik még Wenckheim-kastélynak is épületet. A balszárny végében található Huszártorony jóval idősebb a kastélynál, valószínűleg még a török uralom idején épülhetett. Az 1800-as évek elején, amikor az kastélyt újjáépítették, az új épületbe beletervezték a tornyot is, és a jobb szárnyra szimmetrikusan felépítették a mását. A szárnyépületek emeletét 1902-ben húzták fel.

Az államosítás után különböző közintézményeknek adták a kastélyt, volt leánynevelő-intézet, iparitanuló-intézet és csemeőotthon is. Jelenleg az épület üresen áll, nem látogatható.

A kastélyban több híresség is megfordult. 1849-ben a kastélyban szállásolták el fogolyként Damjanich Jánost, az 1850-es évektől pedig, mint az urasági számtartó fia, Erkel Ferenc tartózkodott gyakran a kastélyban. A szájhagyomány szerint a kastélypark egyik fája, a ma a Várfürdő parkjában álló Erkel-fának elkeresztelt juhar alatt komponálta operáit. Az 1860-as években a kastélyban képek restaurálásával foglalkozó Szammosy Elek festő mellett kezdett inaskodni Munkácsy Mihály.


FORRÁS

Gyula (Városi útikalauz). Szerző: Dr. Czeglédi Imre. Kiadó: HISZI-Map Kft. Gyula, 2004.

KÉP: puszta.com