5 meghatározó személy Magyarország történelmében


1. Attila király: (394-410) (Etele) hun uralkodó. Az európai hunok utolsó és legnagyobb királya.

Kora Európájának leghatalmasabb birodalmát uralta 434 -től haláláig. Birodalma Közép-Európától a Fekete-tengerig , a Dunától a Balti-tengerig terjedt. Mind a Kelet -, mind a Nyugatrómai Birodalom rettegett ellenfele volt: a Balkánt kétszer is megszállta, s a második elfoglalásnál magát Konstantinápolyt is körbevette.
Attillának és seregének mind a Kelet -, mind a Nyugatrómai Birodalom rettegett ellenfele volt. A katonáknak mind a hadijelvényére mind a pajzsára, mind a zászlójára koronás sólyommadárféle volt festve. Ezt a hadijelvényt viselték a hunok, vagyis a magyarok egészen Taksony vezér fiának, Géza vezérnek az idejéig. Címzése pedig ilyenféle volt: "Attila, Bendegúz fia, a nagy Nimród unokája, aki Engadiban nevelkedett, Isten kegyelméből a hunok, médek, gótok és dánok királya, a földkerekség félelme és Isten ostora."
Kézai Simon Mester a Magyarok Krónikájában (1285) így írt Attilláról: „Ethele király ugyanis barna színű, fekete s villogó szemű, széles mellű, büszke járású, alacsony termetű vala; szakállát mint a húnok megeresztve hordja vala. Vakmerőségben magamérsékelő, csatákban ravasz és ügyelő, testéhez illő erejű, akaratjában nagylelkű, fegyvere csinos, sátra s öltözete tiszta, és szerfölött buja is vala.”


2. István király: (997-1038) az első keresztény magyar király, a magyar állam megalapítója és a magyar keresztény egyház megszervezője.

997-ben apja, Géza fejedelem halála után Istvánt választották meg fejedelemnek. Uralkodása kezdetén pogány rokona, Koppány vezér fegyveresen kelt fel ellene, hogy őt megölje, a trónt elfoglalja, ám Isten segítségével István győzött.
Istvánt az ezredfordulón  koronázták királlyá Esztergomban a II. Szilveszter pápa által küldött koronával, ami azt jelentette, hogy a pápa őt független keresztény királynak ismerte el. Ezzel megalakult a független keresztény Magyar Királyság.
Uralkodása alatt a magyar törzsek szövetségéből létrehozta az egész Kárpát-medencére kiterjedő keresztény magyar államot. Ennek területén félszáz királyi vármegyét és 10 püspökséget szervezett, falvaiban templomokat építtetett. István a pogány szokásokat igazságos törvényekkel szorította ki, a kereszténységet pedig megerősítette.
István király 1038. augusztus 15-én halt meg Székesfehérvárott, ott is temették el. Népe három évig gyászolta. Az államalapító István királyt augusztus 20-án ünneplik Magyarországon, és ez a magyarok legnagyobb nemzeti ünnepe.

Fotó: pappani, Szent István szobra, Tiszakécske, Szent István tér.


3. Mátyás uralkodása: (1458-1490) I. Mátyás néven magyar király 1458 és 1490 között. 1469-től  cseh  király, 1486-tól  Ausztria hercege.

Mátyás uralkodása kezdetén központosított királyi hatalmat épített ki, amelynek alapját az első magyar állandó zsoldoshadsereg, a Fekete Sereg képezte. A főurakat korlátozó intézkedései vetették meg az „Igazságos Mátyás" máig élő népi legenda alapját. Első felesége, Podjebrád Katalin halála után Aragóniai Beatrixot vette feleségül.
Uralkodása idején budai, illetve visegrádi udvara az európai reneszánsz egyik központja. Világhírűvé vált könyvtára a Corvinák, amely több mint 5000 kötetből állt és a kódexek darabonkénti értéke meghaladta az 1000 aranyat. E könyvtár a maga korában a világ egyik legmodernebb könyvtára volt.
Hunyadi Mátyás följegyzése: „A mag ott van benned, Mátyás. Apád azzal bízott meg, hogy én abból a magból kinöveljem a csírát, én azonban csak öntözni és gyomlálni tudok, rajtad múlik, mikor és hogy egyáltalán lesz-e ebből igazi növény. Azt azonban továbbra se feledd - úgy emelte föl jobb kezének mutatóujját, mintha a váradi székesegyházban lenne -: mindannyian Isten kezében vagyunk...
A terem még visszhangzott Vitéz János két sorral föntebb olvasható mondatától, mikor eldöntöttem a kérdést: nem hadvezér, uralkodó leszek.” (I. Mátyás följegyzései, 1479. augusztus, a 10 napos följegyzés 5. napja)


4. Széchenyi István: (1791 - 1860) Politikus, író, a „legnagyobb magyar”, eszméi, működése és hatása által az „ Új Magyarország” egyik megteremtője.

Gróf Széchenyi István olyan családban született, melyet évszázadok óta "a haza boldogítói"-nak neveznek. Apja, Ferenc, alapította a Magyar Nemzeti Múzeumot, így szolgálván hazáját. István gróf Bécsben is mély magyar nevelésben részesült. Rengeteget utazott, bejárta Törökországot, Kelet- és Nyugat-Európát egyaránt. Utazásai közben döbbent rá hazája elmaradottságára. Megállapította, hogy történelmi neve súlyos kötelességgel is jár, ezért életcéljául nemzete sorsának előmozdítását tűzte ki. Hazatérve ő a reformgondolat kezdeményezője és legjelentősebb alakja.
1825-ben a pozsonyi országgyűlés alsóházi ülésének vendégeként tette nagyvonalú felajánlását, mellyel megalapította a Magyar Tudományos Akadémiát: “Ha feláll oly intézet, mely a magyar nyelvet kifejtse, mely avval segítse elő honosainknak magyar neveltetését, jószágaimnak egyévi jövedelmét feláldozom rá.”
Az ő nevéhez fűződik az első Lótenyésztő Egyesület és a Nemzeti Kaszinó megalapítása. előmozdította a dunai és tiszai gőzhajózást, részt vett a Kereskedelmi Bank alapításában, létrehozta az óbudai hajógyárat, szorgalmazta a vasutak építését. Minden erejével azon dolgozott, Pest-Buda ikervárosokból Budapest, a magyar nemzet fővárosa legyen, ami halála után meg is valósult, de a gondolat megteremtője és szorgalmazója Széchenyi István volt. Országújító munkája eredményeként nevezte el Kossuth a „legnagyobb magyar”-nak.


5. Kossuth Lajos: (1802 - 1894) A 19. századi Magyarország meghatározó politikai egyénisége, ügyvéd, újságíró, politikus.

Az 1848-1849-es magyar forradalom és szabadságharc vezéralakja, előbb a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, majd az Országos Honvédelmi Bizottmány elnöke, 1849. április 14-étől pedig Magyarország kormányzója. A világosi fegyverletétel előtt elhagyta az országot, Törökország, az Amerikai Egyesült Államok, Anglia, végül az itáliai Torino lett önkéntes száműzetésének színhelye.
A gazdasági önállóság előmozdítására megszervezte az első hazai Iparműkiállítást. Kezdeményezője lett a Magyar Kereskedelmi Társaság, majd a Gyáralapító Társaság megalakításának és a vámkedvezménnyel Magyarországra zúdított osztrák iparcikkek ellen bojkottot hirdető Védegyletnek
Kossuthot már életében legendák és mítoszok vették körül. A reformkorban, a szabadságharc, az önkényuralom és a dualizmus korában több száz költemény született róla és hozzá. Nincs még egy olyan politikus, akihez a magyar népet ilyen személyes viszony fűzné. E kötődés révén ereklyévé lett minden személyes tárgya ugyanúgy, mint a személyes aláírását viselő bankjegy, a róla elnevezett Kossuth-bankó. Szakálviseletet ugyanúgy neveztek el róla, mint kalapot. A kultusz maradandó megnyilvánulásai közé tartoznak a múlt század második felében felállított Kossuth-szobrok. Tudományos és népszerűsítő életrajzok százai őrzik „Magyarország Mózesének” emlékét.

Fotó: pappani, Kossuth Lajos szobra, Kecskemét Főtér