
Ezennel a „hírös városként” ismert alföldi nagyváros, Kecskemét belvárosába invitáljuk!
Webkameránkkal a nap bármely szakában képet adunk a város Főteréről.

A meredek partfalak színpompás madara, a gyurgyalag a napsütötte domboldalakat, a déli fekvésű homokbányákat, folyópartokat kedveli.
A kanalasgém a zavartalan nádasok telepesen fészkelő madara. Neve szerint gém, de nem az ő rokonuk, hanem az íbiszfélékhez tartozik.
A túzok Európa legnagyobb testű madara. A hazai állomány nagy része az Alföldön él. Állandó madarunk, de hideg havas teleken délebbre kóborolhat.
Esténként százával, kisebb csapatokban érkeznek a seregélyek. Legelsőnek a felderítők, a legbátrabbak szállnak le a kertünk végében álló kiszáradt akácfák kopasz ágaira, és csendben figyelik, van-e mozgás a környéken.
A rézsikló latin nevét, Coronella Austriatica, azaz „osztrák koronácska”, leírójától Joseph Laurentitól kapta, aki a kígyó tarkóján látható mintázatban az osztrák címer kétfejű sasát vélte fölfedezni.
A gémfélékhez tartozó bölömbika tyúk nagyságú, vagy annál valamivel nagyobb madár. Az öreg madarak megkülönböztető jegye a feketésbarna fejtető és a jellegzetes sötét színű bajuszsáv.


Miről kapta nevét a függőcinege? Hol laknak a cincérek? A kanalasgém nem is gém? Milyen állatfajok alkotják a tiszai alföld faunáját?
„Bazsgérban (azaz Magyarországon) él egy nagy vadállat, olyan mint egy elefánt, bőre egymaga annyit nyom, mint két erős szarvasmarha. Feje olyan nagy, mint egy borjú. Szarvai olyan nagyok és olyan hosszúak, mint az elefánt ormánya. Vadásszák és úgy nevezik: attakda. Csodálatos állat.”