A daru (
Grus grus) a gólyánál magasabb, hosszú lábú, hosszú nyakú madár.
Hazánkban rendszeresen már nem költ, de tömeges átvonuló.
Védett.
A meredek partfalak színpompás madara, a gyurgyalag a napsütötte domboldalakat, a déli fekvésű homokbányákat, folyópartokat kedveli.
Fokozottan védett.
A kanalasgém a zavartalan nádasok telepesen fészkelő madara. Neve szerint gém, de nem az ő rokonuk, hanem
az íbiszfélékhez tartozik.
A túzok
Európa legnagyobb testű madara. A hazai állomány nagy része az Alföldön él. Állandó madarunk, de hideg havas teleken délebbre kóborolhat.
A párválasztás, azaz a „dürgés”
április elején kezdődik.
A
mocsári béka (
Rana arvalis) kifejezetten északi elterjedésű faj. Európa legészakibb részein is megtalálható.
Magyarországon sík- és dombvidéken a nedves, mocsaras részeken, árterületeken találkozhatunk ezzel a kihegyesedő orrú békával.
Védett.
Esténként százával, kisebb csapatokban érkeznek a seregélyek.
Legelsőnek a felderítők, a legbátrabbak szállnak le a kertünk végében álló kiszáradt akácfák kopasz ágaira, és csendben figyelik, van-e mozgás a környéken.
Pár perc múlva hangosan csivitelve érkezik a raj többi madara.
Néha kisebb csapatokban felrepülnek, és hangos szárnycsapásokkal tesznek egy-egy kört.
Nehéz őket elkergetni, ha megtetszik nekik a hely, oda mindig visszatérnek.
A rézsikló latin nevét,
Coronella Austriaca, azaz „osztrák koronácska”, leírójától Joseph Laurentitól kapta, aki a kígyó tarkóján látható mintázatban az osztrák címer kétfejű sasát vélte fölfedezni.
A gémfélékhez tartozó bölömbika tyúk nagyságú, vagy annál valamivel nagyobb madár. Az öreg madarak megkülönböztető jegye a feketésbarna fejtető és a jellegzetes sötét színű bajuszsáv.
Védett madarunk, a fehér gólya Európán kívül csak Afrika észak-nyugati részén, Kis-Ázsiában és Észak-Mezopotámiában fészkel. Eredetileg mocsaras, nedves területek lakója, ma szinte az egész állomány lakott területen fészkel: leggyakrabban villanypóznák tetején, fákon, háztetőkön láthatjuk nagy méretű fészkét.
Magyarország természeti kincsei az őshonos állatfajták, mint a szürkemarha vagy a rackajuh. Ennek a juhfajtának göndör, hosszú fürtjei, hosszú V alakban álló pödrött szarva adja jellegzetességét, ami egyedülállóvá teszi az egész világon. Igénytelen állat, bármilyen legelőn megél. Húsáért, bőséges tejéért és gyapjáért tartották.
Miről kapta nevét a függőcinege? Hol laknak a cincérek? A kanalasgém nem is gém? Milyen állatfajok alkotják a tiszai alföld faunáját?
Az alföldi táj lelke a Tisza. A folyó és a hozzá kapcsolódó élőhelyek fajokban gazdag faunával rendelkeznek, melyben több belterjes, ritka élőlény lelhető fel.
„Bazsgérban (azaz Magyarországon) él egy nagy vadállat, olyan mint egy elefánt, bőre egymaga annyit nyom, mint két erős szarvasmarha. Feje olyan nagy, mint egy borjú. Szarvai olyan nagyok és olyan hosszúak, mint az elefánt ormánya. Vadásszák és úgy nevezik: attakda. Csodálatos állat.”
A Kr. u. 1000-ben készült feljegyzés a magyar szürkemarhát jellemzi.
A meredek partfalak színpompás madara, a gyurgyalag a napsütötte domboldalakat, a déli fekvésű homokbányákat, folyópartokat kedveli.
A kanalasgém a zavartalan nádasok telepesen fészkelő madara. Neve szerint gém, de nem az ő rokonuk, hanem az íbiszfélékhez tartozik.
A túzok Európa legnagyobb testű madara. A hazai állomány nagy része az Alföldön él. Állandó madarunk, de hideg havas teleken délebbre kóborolhat.
